2021.06.24.

9 thoughts on “1919. január 11. – Erdélyt a Magyar Királyságtól Romániához csatolták

  1. “Túl kell lépni az alig létező történelmi sérelmeken….” Ezt ne a magyarok felé mond te fonnyadt spenót! Te magyargyűlölő! Hogy tudtál öregségedre szűzen megmaradni a butaságodban?!

  2. Fonnyadt “spenót”! Ti mást sem tudtok, mint röhögni. Nem nevetni, kacagni, csak röhögni. Annyit tudhatnál, hogy idézni a pontosság mellett úgy KELL, hogy idézőjelbe teszed és megjelölöd a forrást. Nos, igyekezz!

  3. Nyugi kis fonnyadt spenót!
    Képzeld el, soha nem írtam álnéven, az csak a gyengék csúfsága. Azonkívül végig kérdeztem az elszakított magyar területeken élőket, ismeretes a véleményük, amit NÉVVEL meg is írtam. Úgyis ráérsz, sőt butaságodban nagyon unatkozol, utána nézhetsz.

    1. Ha még az alapvető helyesírással se vagy tisztában, otthon a négy fal között, a fióknak írogasd a förtelmeidet kis fonnyadt spenót.

  4. Fonnyadt spenót! Manipulálsz a kommentekkel is?! Öt(!) hozzászólást jelez a főoldalon ez a cikk, de a mostanin kívül kettőt hagytál meg! Törlöd a mocskod???

    1. Dósa Zoltán pszichológus portálunk érdeklődésére közölte, a negatív hangvételű, troll kommentekkel általában a feltűnési mániás, kitűnni vágyó személyek igyekszenek felhívni magukra a figyelmet. Sokaknak, akik nem rendelkeznek kifejlett szociális élettel, s nincs akikkel kommunikáljanak, ez egy jó megoldás, hogy online térben keltsenek konfliktust. Ezek a személyek ezáltal valamilyen szinten feltöltődnek – fogalmazott. Ugyanakkor ő is megemlítette, a gyalázkodó kommentek hatására a hétköznapi viselkedő emberek hozzászólásai is negatívvá válhatnak.
      Magadra ismersz, “spenót”?

      1. Ami kimaradt: “Én kérek elnézést”, mert az ami
        idekerült, az minden, csak nem Erdélyről szólt.
        De sebaj, majd más megteszi.

  5. 1.
    Az emberek többsége egyszerűen nem szól hozzá a közösségi médián belül folyó diskurzusokhoz, esetleg figyeli, beleolvas. Van egy tömeg, mely teljesen kivonja magát, nem érdekli. A másik oldalon vannak azok, akik telefonálgatnak tévé és rádióműsorokba, és vívják csatáikat a virtuális hálón. Vagyis ne gondoljuk azt, hogy az a valóság, amit a net közösségi oldalai mutatnak. Ezen a küzdő csoporton belül is csak valahány százalék az obszcénkodó, és ezen belül is csak elenyésző, akik trollkodnak, azaz akkor boldogok, ha kiválthatják másokból a verbális agressziót, akár magukkal szemben is.

    2.
    “Algéria az algériaiké” mondta De Gaulle és így is lett,
    a franciák kikullogtak az addigi gyarmatukból,
    ma már nem is emlékeznek rá, hiszen semmi közük
    nincs hozzá, az egy másik ország.
    Vagy hol van már Csehszlovákia, Yugoszlávia,
    Római Birodalom, Tatárok, Bizánc, Szovjetúnió,
    Osztrák-Magyar Monarchia.

    1. 1 -hez.
      “A” -nál van egy spec eset: demencia.
      A netezés nála így életmót, függőség (same hospice).
      “Let it be” , mondja a költő.

      2.
      A “történelmi” Magyarország az 1500 -as években
      megszünt,
      A maradék ország csak azért létezik, mert kelletünk
      lábtörlőnek, pajzsnak, végvárnak, kifosztandónak
      a tatárnak, töröknek, németnek, orosznak,
      hazai gazdagoknak,
      miközben mi meg egymással marakodtunk.
      Ez ma sem változott alapjaiban.

      Mondások, amelyek nem igazak:
      “gyáva népnek nincs hazája”
      “nyelvében él a nemzet”
      “jobb félni mint megijedni”
      Ezek (és több hasonló más) mondások nem állják
      meg a helyüket, egyszerűen nem igazak.
      Lehet végig gondolni:
      ki a bátor nép és ki a gyáva országostúl, vagy nélküle ?
      Sok nagy nemzetnek nincs saját nyelve.
      A félelem az egyik legsúlyosabb (magyar) betegség.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás