420 ezer szovjet hadifogságba került magyar katona adatait találták meg

420 ezer, a második világháború alatt szovjet hadifogságba került magyar katona adatait találták meg magyar kutatók Oroszországban.
A második világháborús hadműveletek szempontjából is sok új tudományos eredményt hozhat az Oroszországban fellelt, mintegy 420 ezer egykori magyar hadifogoly adatait tartalmazó anyag feldolgozása – hangsúlyozta Kovács Vilmos, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka.

Kovács Vilmos ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka interjút ad az irodájában, az MTI újságírójának 2016. február 29-én. MTI Fotó: Kovács Tamás
Kovács Vilmos ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka interjút ad az irodájában, az MTI újságírójának 2016. február 29-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a Gulág Emlékbizottság február 18-i ülése után jelentette be, hogy mintegy 420 ezer, a második világháború alatt szovjet hadifogságba került magyar katona adatait találták meg magyar kutatók Oroszországban. Balog Zoltán hozzátette, a dokumentumok digitalizálását az emlékbizottság költségvetéséből finanszírozzák majd, hogy azok könnyebben kutathatóvá váljanak. Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a második világháború alatt körülbelül 500 ezer magyar katona került hadifogságba a Szovjetunióban. Közülük 48 ezren meghaltak, az ő adataik megtalálhatók a Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) levéltárában. A 420 ezer hazatért katona adatai viszont eddig hiányosak voltak.
A HIM parancsnoka az MTI-nek adott interjújában felidézte: a hadifogolytáborokban meghalt mintegy 50 ezer magyar adatait még a ’90-es évek közepén átadták az oroszok. Rajtuk kívül viszont tízezres nagyságrendű azoknak a száma is, akik el sem jutottak a táborokig, hanem a hosszú, napokig, hetekig, olykor szörnyű körülmények között tartó út közben vesztették életüket.
Több mint 400 ezren kerültek hadifogságba, majd hazaengedték őket. Voltak ugyan úgynevezett befogadóállomások, ahol a hazatérő hadifoglyokról egy kis “cetlin” felvettek néhány adatot – közölte a parancsnok, de mint megjegyezte, ez a lista is nagyjából 150-200 ezer embert tartalmaz, túlnyomórészt inkább a családoknál vannak információk a második világháborús szovjet haditáborokból visszatért magyarokról.
Az ezredes elmondta: a Honvédelmi Minisztérium programjának keretében Klebelsberg-ösztöndíjjal végzett kutatómunkát az egyik oroszországi állami levéltárban egy magyar levéltáros, amikor ráakadt a több mint 400 ezer ember adatait tartalmazó iratanyagra. Ennek az adathalmaznak a létezését eddig is sejtették, de magyar ember még soha nem látta. Ez az adathalmaz orosz állami tulajdon, nem lehet elhozni. Oroszország viszont hajlandó segíteni abban, hogy a dokumentumokat valamilyen módon digitalizálják, ennek részletes módjáról – hogy pontosan kik és milyen módon végzik el a munkát – még tárgyalnak.
A HIM parancsnoka kitért arra is, hogy a hadifogolyadatokhoz hozzáférő magyar kutató néhány mintamásolatot készített. Ezek alapján egy embernek, egy hadifogolynak nagyjából 3-6 oldalas anyaga volt. Ezekben 40-50 sorszámozott kérdésre adott konkrét válaszokból mindent meg lehet tudni az illetőről: azt, hogy hol esett fogságba, mely alakulatnál szolgált, mit csinált előtte, milyen családi viszonyok között vonult be – tette hozzá Kovács Vilmos.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy ezt is fenntartással kell kezelni, hiszen bizonyos hadifoglyoknak nem állt érdekükben minden információt kiadni. Ezzel együtt egy összképet ad majd a történtekről, hogy melyik időszakban mely katonaegységek, illetve azok mely részei és hogyan estek fogságba. Kiderülhet, hogy milyen arányban voltak köztük tisztek, altisztek, továbbá internált civilek – mondta a parancsnok, megjegyezve, hogy 1944-45-ben a magyarországi hadműveleti területen a szovjetek számára meg volt határozva, hogy mekkora kontingenst kell begyűjteni a magyar területeken, ezért előfordult, hogy ha nem találtak elég katonát, vitték a civileket is.
Kovács Vilmos elmondta, azt eddig is tudták, hogy melyik táborokban voltak magyarok, a most fellelt dokumentumokból viszont pontosan kiderülhet, hogy ki milyen hadművelet során, milyen intenzitású harcokból esett hadifogságba.
A HIM parancsnoka kiemelte: nagyjából hároméves kutatásra készülnek. A munkát nehezíti, hogy mindent cirill betűkkel írtak, a személyneveket, helységneveket is. Így az orosz nyelvet, de egyúttal a katonai szakkifejezéseket is ismerő, valamint a történelemben és a földrajzban járatos szakemberek munkájára lesz szükség az adatok feldolgozásához.
Kiemelte: céljuk, hogy a több mint 400 ezer magyar hadifogoly dokumentumait tartalmazó adathalmaz online is kutatható legyen mindenkinek. Csaknem félmillió magyar család szerezhet részletes információkat arról, hogy felmenőik hol voltak, mit mondtak, amikor fogságba estek, mely táborban voltak elhelyezve – hangsúlyozta a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka, aki szerint az egész társadalmat megmozgató kérdéskör lesz ez.

magyartudat.com

 

7 thoughts on “420 ezer szovjet hadifogságba került magyar katona adatait találták meg

  1. Én nagyon örülök ennek a feltárásnak,mert as édesapàm is volt fogságba,Szibériàba,nagyon sokat mesél as ottani körülményekrôl,embertelen és végzetes halàlrôl..Nem beszélve a maradandô betegségekrôl,amiket Ott kapott meg,pét lába megfagyott,sükett Lett,szeme teljesen megbetegedett,tüdô,nem besélve a lelkisérülésrôl ès as Ott tapasztal bánásmôdrôl,10 évig fekvô beteg volt,haláláig..Köszöm,hogy
    leírhattam ezeket tényeket,munkájukat nagyra becsülömés,hogy egyáltalán ebbe energiát,tudást,kutatástéénzt fektetnek ennek sok Magyar embernek a tiszteletére..Tisztelettel..zsuzsanemeti..

  2. Végre valakik ezzel is foglalkoznak. Édesapánk 5 év után hazajött, skorbut stb. De maradtak itt nyitott kérdések. Már 21 éve nincs velünk. Akkor meg ki mert beszélni. Ezért túl sokat nem tudunk. Néhány fogságból írt levelet őrzök. A feladó neve: Halasi Pál, címe: Valahol Oroszországban. Később megtudtam egyik tábor ILYZKAJA a másik a kaukázusi KRASZNODAR volt. Ha érdekli a kutatókat szívesen megmutatom. Kívánok sok sikert a munkájukhoz.
    Halasi Katalin

  3. ÉDESAPÁM KILENC ÉVIG IRGALOM ÉS KEGYELEMKENYERÉN ÉLT
    ÉN IS UTÁNA POLITIKAI ÜLDÖZÖTT LETTEM. MIKOR KIJÖTT AZ ISTENHÁZÁBÓL PATAKOKBAN FOLYTAK A KÖNNYEI AZ AGYONGYÖTÖRT MEGKINZOTT AZ ÉJSÉGTŐL ELGYENGÜLT, MEGHALT,MEGFAGYOTT, KENYERESTESTVÉREI GONDOLT,
    A GYALÁZAT AZ, HOGY MÉG BESZÉLNI SEM BESZÉLHETET RÓLA
    EZ AZ A SZÉP ÚJVILÁG. MINDENKINEK SEGÍTSÉGÉT KÉREM ABBAN ,,EGY TÍSZTA GULÁGOS SZERVEZETETT HOZZUNK LÉTRE AMIBEN AZ ÚTÓDPÁRTOK NEM VEHETNÉNEK BENNE RÉSZT”. A MI HOZZÁTARTÓZÓINKNÁL SENKI SEM SZENVEDHETETT TÖBBET AZ IDEGEN HONBAN ÉS IDEHAZA SEM!

    Volt amikor ÉDESAPÁM AZ OROSZMEGSEMMÍSÍTŐ TÁBORÁBAN
    HÁROMHÉTIG IS – ÉGIMANNÁN VAGY TOVÁBB IS, AZON ÉLT. EMBER FELETTI VOLT AMIT A KENYERESTÁRSAIVAL ÁT ÉLLT
    SZÁMÜZÖTTEN!

    MÉG A MAI NAPIG NEM TALÁLTÁK MEG AZT A BŰNÉT AMIÉRT
    ELVITTÉK, MERT BŰNTELEN VOLT – ERKÖLCSI BÍZÓNYÍTVÁNYA IS VAN RÓLA – DE ÉDESAPÁM ÖLELÉSE MINDENNÉL TÖBBET ÉRNE HA ITT LEHETNE ÉN MELTTEM!

  4. Akadtak bőven gazemberek, akiket ezek a tények nem zavartak! Ők orosz szuronyok hegyén ülve uralkodtak! Ma is ístentik Kádárt akinek uralkodásuk, állásuk köszönhették! Miközben pusztult a nép! Akárcsak ma! Ma is néma, és virul a dicsérők hada!

  5. Érdekes, hogy (az egy hülye g.g kivételével) az összes
    hozzászólás, a facebook -osokat is beleértve, hibátlan.
    Lám tudunk mi egy húron is pendülni ha akarunk.

  6. Az én Apám is 2 1/2 évet töltött szovjet hadifogságban. Az óvóhelyről vitték el “malenkij robotra” Iszonyat dolgokat mesélt. Sajnos teljesen megváltozott, az életvídám apámból megtört , magábazárkózott , beteg ember lett. Erre nincs bocsánat!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás