65 éves a NATO – A világháború alapvetően folyamatban van

65 évvel ezelőtt, április 4-én jött létre az Észak-atlanti Szövetség, abból a célból, hogy a második világháború után megakadályozza a szovjet terjeszkedést. Ma a szövetségnek 28 állam a tagja, ezek közül azonban csak két-három államnak van ütőképes hadserege. Mit hoz a NATO számára a jövő?

Induljunk ki a kezdeti évekből. A NATO ígéretei ellenére, 1949-ben már 12 tagországot foglalt magában, a hidegháború idején 16-ra nőtt a taglétszáma, ma pedig már 28 ország a szövetség teljes körű tagja (Albánia, az Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Bulgária, Észtország, Spanyolország, Hollandia, Horvátország, Izland, Olaszország, Kanada, Görögország, Litvánia, Luxemburg, Lettország, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Franciaország, Románia, Németország, Szlovákia, Szlovénia, Nagy-Britannia, Dánia, Csehország, Törökország, Magyarország).

A tagországok felsorolására elég egy felületes pillantást vetni és mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy csak két-három ország képes aktívan háborúban részt venni, a többi tagállam perzisztens és legfeljebb békefenntartó műveletekben vesz részt. A NATO-hoz csatlakozott országok számának rohamos növekedése a szervezeten belüli döntéshozatal hatékonyságát jelentősen rontotta, ugyanis az egyes országok haderejének fejlettségétől függetlenül, a döntéseket a tagországoknak közösen kell meghoznia. A szervezet botrányos döntéshozatalára jellemző, hogy sok esetben, a tagországok között az egyetértésnek nyoma sincs, ugyanakkor a meglehetősen nagy gazdasági erőfölénnyel rendelkező országok politikai és gazdasági nyomást gyakorolnak a kevésbé fejlett országokra, hogy akaratukat kikényszerítsék.

“A NATO ma egy laza politikai-katonai szervezet, amely igen gyenge eredményeket tudott felmutatni az utóbbi időben” – nyilatkozta Alexander Fomenko, független politikai elemző a Pravda-nak. “A legutóbbi háborús helyeket tekintve egyértelműen kimondható, hogy a szövetséges csapatok Afganisztánban és Irakban is leszerepeltek. A NATO odáig jutott, hogy ma már csak saját magára, az Egyesült Államokra számíthat, illetve talán még valamilyen mértékben Németországra. A franciák teljesen autonóm katonai politikát folytatnak” – tette hozzá Fomenko.

A NATO – amellett, hogy működése koordinálatlan -, legnagyobb betegsége, hogy nincs ideológiája. Nem is lehet, hiszen senki nem akar egy igazságtalan háborúban meghalni. (Az amerikai nép az afganisztáni háborút “igazságtalan háború”-nak nevezi.) Az afganisztáni mellett, más háborúkat is megvizsgálhatunk. Ezek mindegyikére jellemző a szövetséges csapatok rossz közhangulata. Elég például az 199-es jugoszláv hadműveletre visszaemlékezni. Jugoszláviában abszolút jól érzékelhető volt az ideológianélküliség, amikor a szövetséges csapatok a szárazföldi hadműveletek helyett porig bombázták a lakott területeket. Természetesen a hírforrások a NATO működésének árnyoldalairól nem szólnak, inkább azon igyekeznek, hogy elhitessék a világgal “nagyszerűségét”.

nato 4

Az ukrán események hatására, a nyugati sajtó cikksorozatokkal árasztotta el a világot, amely mind a NATO legújabb reneszánsz korszakáról szólt és azt sugallta, hogy a szövetséges államoknak össze kell fogniuk a “nyugati értékeket fenyegető orosz támadással szemben”. A finanszírozott propaganda tevékenység arra volt jó, hogy a NATO növelje katonai költségvetését, amely az Egyesült Államok gazdasági válságának következtében, az utóbbi években jelentősen megcsappant.

“Meg kell növelni a tagországok katonai kiadásait és bizonyítani kell elkötelezettségüket a katonai szövetség felé” – nyilatkozta április 1-én John Kerry, amerikai külügyminiszter a NATO- külügyminiszterek csúcstalálkozóján Brüsszelben.

Kérdésként merül fel, hogy a katonai kiadások arányban állnak-e a hatékonysággal. Úgy is fogalmazhatjuk, a hadsereg működésébe fektetett temérdek pénzt önmagában nem oldja meg a hadsereg működését. Az optimális költségvetés csak egy része a komplex feladat végrehajtásának.

“Meg kell jegyeznünk, hogy a NATO teljes költségvetése tízszer akkora, mint Oroszországé” – mondta Alexander Grushko, a NATO állandó oroszországi megfigyelője.

Grushko elmondta, hogy a NATO tagországokban az emberek félnek a katonai biztonság hiánya miatt és beszélnek is erről, tehát közvetve elismerik azt a tényt, hogy egy sor, emberi jogok védelme szempontjából fontos intézkedés elmaradt. Nem kell fárasztó kutatómunkát végezni, mindenki tudja, milyen jogtipró intézkedésekkel teszik ma is lehetetlenné a határainkon túl élő magyarok sorsát. A szövetség tagállamainak védelméről azonban nyomokban sem beszélhetünk. Grushko kísértetiesen hasonló helyzetről számolt be a balti területen élő orosz állampolgárok sorsát illetően.

“Ahelyett, hogy a balti országokban az EU és a NATO a feszültséget gerjeszti, jobb lenne, ha meggyőzné Észtország és Lettország kormányát arról, hogy minél hamarabb számolja fel a térségben kialakult szégyenteljes jelenséget. A balti országokban az orosz lakosság hontalan, állampolgárságától megfosztott, politikai jogaik nincsenek, csak azért, mert oroszul beszélnek” – mondta az orosz képviselő.

A NATO szövetséges tagállamain belül a feszültségek ellenére, feltétlen rend kierőszakolása a cél. Az ellenségnek kikiáltott ország ma Oroszország.

Alexander Grushko szerint a NATO nem tölti be hatékonyan szerepét. Ezt bizonyítja a legyengült biztonság miatt kialakult további garanciák és kiegészítő intézkedések megtétele. A posztszovjet térségben Litvánia fokozott légvédelmet kért, Lengyelország pedig 10.000 fős páncélos dandárt telepített az Oroszországgal határos térségébe. A nyugati sajtóból áradó, “NATO reneszánszáról” szóló írások nem felelnek meg a valóságnak.

Ukrajna NATO csatlakozása előkészületi fázisban van, idén a tervek szerint nyolc közös gyakorlatban vesz részt. “Hogyan élhetné a NATO reneszánszát például Ukrajna csatlakozásával, amikor sem hadiiparról, sem igazi hadseregről, de még modern harci tapasztalatokról sem beszélhetünk?” – tette fel a kérdést Alexander Fomenko politológus.

A NATO a közelmúltban bejelentette együttműködésének felszámolását Oroszországgal. Az ügy furcsasága, hogy valójában, együttműködésről csak Afganisztánban beszélhettünk. Emellett sajnálatos a NATO kijelentése, mert egy sor negatív fejleményt vetít előre. A jövő negatív leképezése pedig komoly veszélyt jelent.

” A világháború alapvetően folyamatban van már. Azaz, azok az országok, amelyek önálló politikát folytattak, amelynek célja a Kínához hasonló függetlenség elérése, és nem a “fejlett”  európai országoktól való függés, azokat meg akarják semmisíteni. Jó példa erre Líbia, majd Szíria és Szudán sem maradt ki a sorból. (Szudán egyébként Kína egyik legfőbb üzleti partnere volt az üzemanyag piacon). Összességében elmondhatjuk, a NATO célja a nyugati hatalmak befolyásának erősítése a stratégiailag fontos területeken, ahol a nagy nyersanyagforrásokat ellenőrzése alatt tudja tartani. Nem tudom, hogy a közvetlen katonai patthelyzet a NATO és Oroszország között meddig tartható fenn. Ennek a kimenet nélküli állapotnak a fenntartása minimális”- mondta Borisz Yulin, történész és katonai szakértő a Pravdának.

 

magyartudat.com

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás