66 évvel ezelőtt, 1957. február 9-én, száműzetése helyén, a portugáliai Estoril városban életének 89. esztendejében elhunyt
ŐFŐMÉLTÓSÁGA
VITÉZ NAGYBÁNYAI HORTHY MIKLÓS,
aki a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Kenderesen született, 1868. június 18-án, s aki az Osztrák-Magyar Monarchia tengeri flottájának utolsó főparancsnoka, majd 1920. március 1-jétől 1944. október 16-ig Magyarország főméltóságú kormányzója volt…
Horthy Miklós Hunyadi János és Kossuth Lajos örökségébe emelkedett, mint Magyarország kormányzója.
Súlyos, nehéz örökség volt ez: egy szétdarabolt ország romjain, s a megmaradt csonka rész zilált viszonyai között.
Nincs a világon még egy államfő, aki erkölcsi eszközökkel az elmúlt 100 évben olyan nagyszabású mentő-, szervező- és építőmunkát tudott volna teljesíteni, mint Magyarország néhai Kormányzója.
Gondolataim az Atlanti-óceán partjáról szüntelen hazaszállnak a Duna-Tisza partjaira, édes hazámba, melyet számomra a világ legszebb országa sem pótolhat. Itt naponta látom a tengert, eredeti élethivatásom annyira kedvelt életelemét, és gyönyörködöm benne. Mély a tenger és végtelen… de mélyebb szeretetem mely szülőhazámhoz fűz, és nagyobb vágyódásom mely a magyar földre, a magyar nép körébe hazavonz!
(Horthy Miklós: Emlékirataim)
Forrás: DélHír
Az antantos Clerk (angol ellenségünk 1920) kiképezte ki
Horthy Miklóst vezetőnek, hogy legyen aki aláíratja Trianont.
Horthy irányította a fehér terror nevű mészárlást, ahelyett
hogy a hazánkat megszálló románok ellen fordult volna.
Később kormányszinten védnöke lett a magyar fasizmusnak,
egymás ellen fordította a lakosságot, belehúzta a háborúba
az országot Hitler oldalán, 2.5 millió magyar áldozat 1945 -ig,
ezzel egyben ürügyet is szolgáltatva Sztálinnak Magyarország
bekebelezéséhez.
Bár megszállt minket a náci-német, és ha bután ugyan de megpróbált
kiugrani, ránk ragasztotta Sztálin „az utolsó csatlós” címkét,
ugyanakkor megmentve Horthyt a büntetéstől (3 ország kérte ki),
csak mint tanút hallgatták ki.
—
Korrekt szakirodalom:
Nemeskürty István MI MAGYAROK
1989 -ben adták ki, a borítón „Rákóczi induló” festmény