A II. világháború befejezésekor, az 1947-es párizsi békében a világot újra felosztották a győztes nagyhatalmak kényük-kedvük szerint. Ez az ún. béke semmivel sem volt igazságosabb és békésebb, mint az I. világháborút lezáró ugyancsak párizsi békék, melyek önmagukban hordozták a II. világháború csíráit.
A Szovjetunió hadserege tulajdonképpen elfoglalta egész Közép-Európát, melyet azután meg is kapott háborús teljesítménye, a németek felett aratott nyugati győzelemhez való hozzájárulása fejében. A szovjet beavatkozás a Közép-Európa országainak társadalmi rendjébe a legbrutálisabb volt, 1945-1948 között mindenhol létrejött a kommunista pártok diktatúrája, melyek nem voltak mások, mint a szovjet hódítás során saját országukat Moszkvától hűbérbe átvevő szovjet kollaboránsok csoportjai.
A Szovjetunió vezetői kizárólag a szláv országokat tekintették és nevezték felszabadított országoknak a szláv testvériség jegyében. Magyarország nem lévén szláv, rá az elfoglalt, meghódított kategória vonatkozott. A magyar nép „felszabadítását” Rákosi Mátyás kommunista klikkje találta ki és használta a politikai élet minden területén. Ezzel a hazugsággal folyamatosan irritálta a magyar nemzet millióit határainkon belül és kívül, és alkalmat adott a török hódítással való összehasonlításra, miszerint a törökök nem ünnepeltették meg velünk Buda meghódítását, célzás az ápr. 4-i „felszabadulási” ünnepre.
Másrészt megszületett a széliében elterjedt mondóka: Nem baj, Sztálin (Lenin), nem tart ez örökké, 150 év alatt sem lettünk törökké.
A versailles-i (párizsi) világrendszer ingatagságára és súlyos konfliktusokkal való megterheltségére rövid időn belül megmozdulások és politikai földrengések figyelmeztettek. Felkelések törtek ki a Német Demokratikus Köztársaságban és Kelet-Berlinben (1953), Lengyelországban és Magyarországon (1956), Csehszlovákiában (1968) stb.
A kommunista diktatúrákban a párt és az állam (mindig ebben a sorrendben!) beavatkozása a társadalom, a község, a család, a vallásos szféra, az egyén életébe olyan mértékű, melyet a jobb sorsra érdemes népek Közép-Európában történelmük során még sohasem szenvedtek el.
Habár a németek, lengyelek, magyarok felkeléseit és szabadságharcait a szovjet hadsereg leverte, azok az eszmék, melyek jegyében ezek kirobbantak, sosem szenvedtek vereséget. A németek, lengyelek, magyarok sosem szenvedtek vereséget szellemileg, politikailag, erkölcsileg, mert megőrizték nemzeti mivoltukat, demokratikus berendezkedésük igényét és azt az alapvető eszmét, hogy saját sorsukat maguk irányítsák. Azt mondhatjuk, hogy még öntudatos munkástömegeik sem akartak úgy élni, ahogyan azt a világmegváltásra, valójában világhatalomra törő kommunista vezetés hirdette, illetve ahogy az a Szovjetunióban megvalósult.
A különböző, sikeresnek és boldogítónak előre beharangozott gazdasági rendszerek, az 1968-as „új gazdasági mechanizmus”, távolról sem hozták meg a várt és propagált eredményeket. Magyarország állami nyugati eladósodása 1978—1979-ben a kezdetét vette, ugyanakkor keleti tartozásaink nagyrészt behajthatatlanokká váltak.
Az 1980-as évek végére az egész magyar nemzet alapvető változást kívánt, kivéve néhány ezer megcsontosodott bolsevikot, akik műveletlenségük, szakképzetlenségük, változásra alkalmatlanságuk következtében véglegesen a kommunista diktatúra ortodox változata fenntartásához voltak kötve egy életre.
A kommunista egypárturalmi rendszernek ekkorra már végképp leáldozott.
Az ún. munkásőrség a társadalom közutálatának a tárgya lett. A Német Demokratikus Köztársaság hazánkban összetorlódott állampolgárainak kiengedése Nyugatra már egy új világrend és a belső demokratikus berendezkedés nyitánya volt.
Címlap: Ek Sándor festménye
magyartudat.com
24 éve pedig Magyarország zsidó megszállása újrakezdődött.
Ezek az oroszoknál is rosszabbak! Volt iparunk, mezőgazdaságunk, oktatásunk, orvosi ellátásunk. Mára 4,5 millió ember nyomorog, ipar leszerelve, mezőgazdaság gyakorlatilag nincs, oktatás szétverve, orvosaink nyugatra távoztak.
Az azért nem semmi, hogy ezek túltesznek a gyalázatos szocializmuson is!
Vajon milyen volt Magyarország „nem zsidó” megszállása,
ugyanis voltak a náci németek, a magyar fasiszták,
a bolsevik oroszok, a magyar kommunisták, majd
váltás és a mai pártok. Az ateisták listáján 13.-ok Eu-ban,
a közös nyelvünk magyar …. stb. Azt irják idézem:
„A 2018 -as választások vesztese már megvan,
a győztes kerestetik”. Hát tessék gondolkodni (is).
1241/ 1941 oly régen jártak itt „szeretett mongol tatár testvéreink,” hogy hőn szeretett, nagyeszű, bölcs „lovas tengerészünk,” (Ferenc Joska nevű szifiliszes császár inasa!) elébük küldött, 200.000 magyart, ugyan vívná vissza az árulása miatt elvesztett Erdély a Donnál! Találsz-e nagyobbat, íly bolondnál!
A hazai kommunizmust alapvetően Sztálinnak köszönhetjük,
de azért mi is beálltunk a sorba, a lényeg hogy vége.
Pl. Orbán Viktor is a Kommunista Ifjusági Szövetség
egyik meglehetősen aktiv vezetője volt, igéretes
Magyar Szocialista Munkás Párt -i karrier előtt állt.
Számitásait szétzúzta a rendszer megváltoztatása,
de azért gyorsan irányt váltott, hiszen más fideszessel
együtt részesült a Soros-Alapitvány támogatásából,
Angliában folytathatta tanulmányait.
Ma már ő gyakorolja a sztálini despotizmust,
alkalmazva a goebbels-i propagandát, mindezt
a hatalma megtartása érdekében, Magyarország rovására
A „Valahol Európában” c. filmben, a lelkileg,
szellemileg sérült gyerekek kishiján felakasztottak
egy zenetanárt, mert egyikük elkiáltotta magát igy:
„könyörgök akasszuk fel”.
Szerencsére jött egy felnőtt aki ezt megakadályozta.
Az a másfél – kétmillió lakos idáig úgy szavazott,
mint azok a gyerekek, de most már jön a felnőtt.
1917 -ben az oroszoknál egy nagy káosz volt, anarchia,
cárizmus, feudalizmus, mindenki gyilkolt mindenkit.
Ekkor Lenin, felismerve, hogy a hatalmat le lehet nyúlni, hatalmas politikai érzékkel megáldva,
Brüsszelből hazasietve, a bolsevikok nevében a káosz
élére állt és gyorsan elnevezték „forradalomnak”.
Ha akkor Lenin a vonaton meghal, nincs Szovjetúnió,
nincs kommunizmus, nincs Sztálin …. stb.
Kialakult volna lassan a normális kapitalizmus,
e- helyett
a gyilkos, degenerált, elmebeteg, a fasizmust is
megelőző terrorista berendezkedés helyett.
Hitler is onnan tanult, sokkal hamarabb legyőzték
volna a szövetségesek, jóval kevesebb áldozattal
és igy mi sem keveredtünk volna Horthy vezetésével
a fasizmus oldalára.
Nagy tanulság ma is a „populizmus” és a „forradalom”
veszélye, politikai felhasználása a hatalomért,
egy „politikai érzékkel” megáldott despota miatt.
Az a „káosz” az oroszok gyarmatosítási törekvéseik miatt
kirobantott I.VH volt, amibe aztán alaposan belebuktak.
De ha már fantáziálunk,
az I.VH után volt Trianon és ez alapozta meg a II.VH -t,
összességében a fasizmust és a kommunizmust is.
Tehát ha az első háború nincs, akkor az összes többi rémálom sincs.
Így a bűnös az I.VH kirobbantásának okai voltak.
Így Okt 23 -a tájékán ….
hozzátéve, hogy nem „kezdődött”, hanem folytatódott a megszállás.
A náci németek után a szovjet komunisták,
Náhány kiemelt hazai bűnös: Horthy-Szállasi-Rákosi-Kádár
Valójában csak egy beismerésre lenne szükségünk több embertől
manapság valahogy így:
“igen tévedtem, elhittem az áruló-hóhér Kádár jános hazugságait
és így akaratomon kívűl a Hazám ellen irányuló idegen hatalom kezére
játszottam Magyarországot, pedig ők verték ki innen valaha a nácikat. ”
Ez így lenne helyes, hiszen ez a valóság. E helyett suttogunk össze-vissza.
Idézet híres pszichológosubktól:
„El kell ismernünk, hogy volt magyar fasizmus és magyar komunizmus is”
A szőnyeg alá söpörjük a magyar fekete történelmet, mert szégyelljük.
A hitleri fasizmus lényege, az emberiség egy részének kiírtása,
és a maradékon való uralkodás volt. Ennek ment neki a Szovjet,
így behatolásuk Magyarországra jogos volt, hiszen nálunk 1938 óta
törvényerőn volt a lakosság megkülönböztetése, majd folyamatos pusztulásba.sodrása.
Tehát nem számít „hazaárulónak” akik kiszolgálták a Szovjetet.
1948 -tól lett az alattomos változás, amikor az ébredező magyar demokráciát tönkre vágták,
hogy végérvényesen a „szoc táborba” kényszerüljünk. Ennek lett vége 1989 -ben (többekközött).
Ez (is) már történelem és nem internetes mese sztorí.