79 éves korában elhunyt Vangelis, a görög zeneszerző és zenész, akinek szintetizátorok által vezérelt munkája hatalmas drámát hozott a filmzenékbe, köztük a Blade Runner és a Chariots of Fire-be.
Az 1943-ban Evángelos Odysséas Papathanassíou néven született Vangelis Oscar-díjat kapott az 1981-es Chariots of Fire filmzenéért.
Felemelő zongora motívuma világhírűvé vált, és az Egyesült Államok slágerlistáinak 1. helyére került, akárcsak a kísérő soundtrack album.
A többnyire autodidakta módon zenélő Vangelis Athénban nőtt fel, és 1963-ban megalakította első zenekarát, a Forminxet, amely a kor popzenéjét játszotta: pörgős rock’n’rollt, elsöprő balladákat és Beatles-feldolgozásokat, Vangelis orgonával.
1966-ban szakítottak, és Vangelis bérelt író és producer lett, más zenészeknek dolgozott, és görög filmekhez is közreműködött. Két évvel később Párizsba utazott, hogy tovább erősítse karrierjét, ahol megalakította az Aphrodite’s Child progrocck kvartettet görög expatákkal, köztük Demis Roussosszal.
Rain and Tears című kislemezük Európa -szerte nagy sikert aratott, a francia, belga és olasz slágerlisták élére került, és bejutott az Egyesült Királyság Top 30-ába.
Miután szakítottak – Vangelis „nagyon unalmasnak” ítélte a reklámpop világát –, visszatért a filmek és tévék pontozásába.
Visszautasítva a felkérést, hogy helyettesítse Rick Wakemant a Yes-ben, Londonba költözött, és szólószerződést írt alá az RCA Records-szal: Heaven and Hell (1975) és Albedo 0.39 (1976) nagylemezei egyenként a brit Top 40-be jutottak, előbbi szintén.
Carl Sagan népszerű Cosmos című tévésorozatának filmzenéjére használták.
A Yes-szel való kapcsolat végül az évtized végén fejeződött be, amikor a banda Jon Andersonjával összeállt a Jon és Vangelis duóval, amelynek bemutatkozó albuma a Top 5-be került.
Vangelis az 1970-es években folytatta filmzenei munkáit, de ez az 1980-as években érte el kereskedelmi csúcsát. A Chariots of Fire elválaszthatatlanná vált Vangelis időtlen témájától, a zene pedig a lassított sportmontázsok szinonimájává vált. „A zeném nem próbál olyan érzelmeket kiváltani a közönségből, mint az öröm, a szerelem vagy a fájdalom. Ez csak az imázshoz megy, mert a pillanatban dolgozom” – magyarázta később.
A Blade Runnerhez írt pontszámát egyformán ünneplik Los Angeles baljós jövőbeli változatának megidézése miatt, ahol a robotok és az emberek kínosan élnek egymás mellett, hosszú, rosszindulatú szinti hangjegyek használatával; szaxofonok és buja ambient passzusok fokozzák a film romantikus és megrendítő pillanatait. „Nagyon prófétai filmnek bizonyult – most egyfajta Blade Runner világban élünk” – mondta 2005-ben.
Később az évtizedben megszerezte az Arany Pálma-díjas Costa-Gavras című politikai drámát, a Missing című filmet Jack Lemmon főszereplésével; a Mel Gibson és Anthony Hopkins The Bounty című drámája; és a Mickey Rourke főszereplésével készült Francesco.
Újra együtt dolgozott a Blade Runner rendezőjével, Ridley Scott-tal az 1992-es 1492: Conquest of Paradise című filmben, és a 90-es években másutt is, Roman Polanski Bitter Moon című filmjét és Jacques Cousteau dokumentumfilmjeit készítette.
Vangelis görög hangszerelést használt, valamint Oliver Stone 2004-es Alexander című klasszikus eposzának filmzenekorában használt tipikus zenekarokat.
Legutóbbi zenéje az El Greco című filmhez, a reneszánsz festő 2007-es görög életrajzához szól.
A Spanyolországba költözött és becenevét is ott szerzett görög művészt nagyon csodálta Vangelis, aki 1995-ben és 1998-ban komponált albumokat, melyeket ő ihletett és róla neveztek el.
A hangulatos Tűzszekerek témája miatt folyamatosan ünnepelt Vangelis sportszervezetek megbízásából olyan jelentős események hangsávját is megörökítette, mint a 2000-es sydneyi olimpiai játékok, a 2002-es japán és dél-koreai világbajnokság, valamint a 2004-es athéni olimpia.
Balettzenéket és zenét is írt a Médea, A vihar és más darabok színpadi produkcióihoz.
A szólókiadások változatlanok maradtak a megrendelt munkái mellett, és alkalmanként olyan énekesekkel is együtt dolgoztak, mint Paul Young.
A világűr iránti rajongás hangját a 2016-os Rosetta-ban találta meg, amelyet az azonos nevű űrszondának szenteltek, és a NASA 1993-ban megjelent Mythodea című darabját (amelyet állítása szerint egy óra alatt írt) a 2001-es Mars Odyssey küldetés hivatalos zenéjévé nevezte ki. Utolsó albumát, a 2021-es Juno to Jupitert a NASA Juno szonda ihlette, és a fellövésről és magának a szondának a világűrben való működéséről készült felvételeket tartalmazott.
A Vangelis előtt tisztelegők között volt Kyriakos Mitsotakisz görög miniszterelnök is, aki „az elektronikus hangzás úttörőjének” üdvözölte.
Magyar Tudat
Talán a leghíresebb filmzenéje a Kolumbusz mozi …
https://videa.hu/videok/film-animacio/1492-a-paradicsom-meghoditasa1992-kalandfilm-rG9r3zkmnuXyvBL0
—