80 évre titkosították – Galambos és Szilvásy letöltendő, Laborc felfüggesztett börtönbüntetést kapott első fokon

 

 

 

 

 

 

 

 

A “kémkedési perként” ismert büntetőügyben hirdetett elsőfokú ítéletet pénteken a Debreceni Törvényszék: Galambos Lajos és Szilvásy GYörgy letöltendő, Laborc Sándor felfüggesztett börtönbüntetést kapott.

Galambos Lajos elsőrendű vádlottat, aki 2004 és 2007 között volt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, a bíróság kémkedésért 2 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélte, és a közügyektől 3 évre eltiltotta.
Szilvásy György másodrendű vádlottat, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedésért 2 év 10 hónap börtönbüntetésre ítélték, a közügyektől 3 évre eltiltották.
Mindkettőjük esetében beszámítják a börtönbüntetésbe az előzetes letartóztatásban, illetve házi őrizetben töltött időt.
Laborc Sándor negyedrendű vádlottat, aki 2007 és 2009 között volt a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, a bíróság kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette miatt egy év börtönbüntetésre ítélte, a végrehajtást két év próbaidőre felfüggesztette.

Galambos Lajos elsőrendű vádlott, aki 2004 és 2007 között a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója volt (b), Szilvásy György másodrendű vádlott, a volt Gyurcsány-kormány akkori titokminisztere (b2), P. László harmadrendű vádlott, egy orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosa (j2) és Laborc Sándor negyedrendű vádlott, aki 2007 és 2009 között főigazgatója volt a Nemzetbiztonsági Hivatalnak (j) a volt titkosszolgálati vezetők perének ítélethirdetésén a Debreceni Törvényszéken 2013. július 5-én. Galambos és Szilvásy letöltendő, Laborc felfüggesztett börtönbüntetést kapott első fokon. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt
Galambos Lajos elsőrendű vádlott, aki 2004 és 2007 között a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója volt (b), Szilvásy György másodrendű vádlott, a volt Gyurcsány-kormány akkori titokminisztere (b2), P. László harmadrendű vádlott, egy orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosa (j2) és Laborc Sándor negyedrendű vádlott, aki 2007 és 2009 között főigazgatója volt a Nemzetbiztonsági Hivatalnak (j) a volt titkosszolgálati vezetők perének ítélethirdetésén a Debreceni Törvényszéken 2013. július 5-én. Galambos és Szilvásy letöltendő, Laborc felfüggesztett börtönbüntetést kapott első fokon. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

P. László harmadrendű vádlottat, a kémbotrányban felbukkant orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát államellenes bűncselekmények elkövetésének vádja alól felmentette a törvényszék.
A pénteki ítélethirdetést zárt tárgyalás keretében tartották meg, csak az ítélet rendelkező része volt nyilvános.
A zárt tárgyalás után a vádlottak ügyvédei elmondták: valamennyien fellebbeztek az ítélet ellen, így másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa elé kerül az ügy.
Szilvásy György a tárgyalást követően a MTI érdeklődésére annyit mondott: bizonyítékok nélkül ítélték el. “Ha nyilvánosságra kerülne a per anyaga, kiderülne, hogy bizonyítékok nélkül ítéltek el” – mondta a volt titokminiszter.
“Semmit nem tettem, a hazámat szolgálom” – ennyit mondott Galambos Lajos vezérőrnagy a zárt tárgyalás szünetében az MTI érdeklődésére.
Zamecsnik Péter, Laborc Sándor védője kifejtette: az ítélet indoklásának egyetlen szavával sem ért egyet. Amit Laborc Sándor terhére rónak ebben az ügyben, az – véleménye szerint – nem bűncselekmény.
Az ügyvéd a legnagyobb problémának azt nevezte, hogy a per nem a nyilvánosság előtt zajlik. Reményét fejezte ki, hogy “még a mi életünkben” nyilvánosságra kerül a per anyaga. Ez utóbbi kapcsán az MTI érdeklődésére azt mondta, hogy az ügy iratanyagát 2040-ig titkosították.
A Budapesti Katonai Ügyészség 2011. december 7-én nyújtotta be különböző bűntettekre vonatkozóan vádiratát a volt titkosszolgálati vezetők ügyében a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsához.
Akkori közleményében az ügyészség azt írta, a nyomozás eredményeképpen Galambos Lajos ellen kémkedés, Szilvásy György ellen felbujtóként elkövetett kémkedés, P. László ellen bűnsegédként elkövetett kémkedés, Laborc Sándor ellen pedig kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás bűntette miatt nyújtottak be vádiratot.
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú tárgyalás lefolytatására a Debreceni Törvényszéket jelölte ki. A büntetőper teljes titoktartás mellett, zárt ülés keretében zajlott, mivel – egy korábbi ügyészségi közlemény szerint – “a per során több, államtitokká minősített tényt érintenek”.
A vádlottak közül Galambos Lajost és P. Lászlót 2011-ben előzetes letartóztatásba helyezték, majd védői indítványra házi őrizetbe kerültek. A másik két vádlott szabadon védekezhetett.
Az Index 2011. július 6-án írt arról: információi szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal két korábbi főigazgatóját és Szilvásy György volt titokminisztert azzal gyanúsítják, hogy részt vettek a magyar kormányzati szervek informatikai hálózatának illegális megtámadásában. Az Index úgy tudta, hogy a katonai ügyészségre Szilvásy Györggyel egy időben bevitt, csuklyával eltakart férfi az UD Zrt.-ügyben érintett hacker volt.
Az index.hu akkori cikke szerint Galambos Lajost és Laborc Sándort, valamint Szilvásy Györgyöt egy évekkel azelőtti illegális akciósorozat miatt gyanúsították meg kémkedéssel. A gyanú szerint még nemzetbiztonsági vezetőként mindhárman részt vettek egy a kormányzati gerincháló és több kormányzati szerv informatikai rendszere ellen indított hackertámadás megszervezésében – tette hozzá a hírportál.
Az Index információi szerint “a katonai ügyészség nem nemzetközi, hanem belföldi ügyben fogalmazta meg a kémkedés gyanúját, azért, mert az érintettek hivatali hatáskörüket túllépve, illegális informatikai támadásokat, adatlopásokat szerveztek a magyar kormányzat internetes gerinchálója, illetve több kormányzati hivatal ellen”.
“A történet nem teljesen ismeretlen a nyilvánosság előtt, mert nagy vonalakban éppen Szilvásy György beszélt róla 2008-ban, néhány nappal az UD-botrány kirobbanása előtt” – közölték, hozzátéve: Szilvásy még miniszterként jelentette be, hogy valakik meghackelték a kormányzat rendszerét.
Az Index utalt arra, hogy Szilvásy György az ügyben még a nemzetbiztonsági kabinetet is összehívta a támadások és “milliónyi postafiók tartalmának” feltörése miatt, s az ügyet a parlament nemzetbiztonsági bizottsága is tárgyalta. 2010 szeptemberében az ellenőrzési albizottság ülésén kiderült: Szilvásy György mutatta be Galambos Lajosnak a támadást végrehajtó hackert, aki azt követően is folytatta munkáját, hogy 2007-ben Laborc Sándor vette át az NBH irányítását – tette hozzá a hírportál.
A Magyar Nemzet 2011 október végén azt közölte: a Budapesti Katonai Ügyészség rövid időn belül befejezi a kémbotrány néven elhíresült, június 28-án kirobbant ügy iratainak ismertetését, és államellenes bűncselekmény miatt még az év végén vádat emel az eljárás négy gyanúsítottja ellen.

 

Címlapfotó: Galambos Lajos elsőrendű vádlott, aki 2004 és 2007 között a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója volt (b), Szilvásy György másodrendű vádlott, a volt Gyurcsány-kormány akkori titokminisztere (b2), P. László harmadrendű vádlott, egy orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosa (j2) és Laborc Sándor negyedrendű vádlott, aki 2007 és 2009 között főigazgatója volt a Nemzetbiztonsági Hivatalnak (j) a volt titkosszolgálati vezetők perének ítélethirdetésén a Debreceni Törvényszéken 2013. július 5-én. Galambos és Szilvásy letöltendő, Laborc felfüggesztett börtönbüntetést kapott első fokon. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

(MTI)

magyartudat.com

1 thought on “80 évre titkosították – Galambos és Szilvásy letöltendő, Laborc felfüggesztett börtönbüntetést kapott első fokon

  1. Érdekesek ezek a bírósági ítéletek. Hányféleképpen lehet értelmezni a törvényt? Egy tyúklopásért is kb. ennyi jár.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás