A főpolgármester nem támogatja Csurka István művének színházi bemutatását + a színdarab ismertetése

A főpolgármester nem támogatja Csurka István A hatodik koporsó című művének színházi bemutatását.

Tarlós István egy kereskedelmi televízió műsorának csütörtöki adásában arról beszélt, hogy noha Csurka Istvánnak vannak olyan darabjai, amelyeket elő kell adni, A hatodik koporsó című nem az. Jelezte: elolvasta a darabot, tartózkodik attól, hogy alkotói szempontból minősítse, ugyanakkor a végével baj van, az egy “igazságtalan, bizonyíthatatlan, elvakult állásfoglalást” tartalmaz.     A városvezető az előadóművészeti törvényre hivatkozva elmondta, hogy fenntartóként nem avatkozhat bele a műsorpolitikába, még akkor sem, ha őt teszik felelőssé, ha bemutatják a darabot. Hozzátette, hogy el fogja mondani a véleményét és bízik abban, hogy az ér valamit, joga van a figyelmeztetéshez.     A főpolgármester szólt arról is: megingathatatlan abban, hogy nem szabad letagadni, ami a múltban megtörtént, és képviselni kell, hogy vannak dolgok, amelyek többé nem ismétlődhetnek meg.
Úgy vélte: óvatosabban kellene bánni az “antiszemita fegyverrel”, mert nem biztos, hogy jó módszer mindig ilyet kiabálni, amikor nem feltétlenül szükséges. Most azonban igazuk van azoknak, akik a darab bemutatásával szemben fogalmaznak meg véleményt, mert annak a vége “enyhén szólva nagyon necces”.
A hatodik koporsó című darab ősbemutatója az Újszínház új évadának műsorán szerepel. A teátrum csütörtöki közleménye “kulcsfontosságú” előadásnak nevezi, amely várhatóan a szezon “húzó darabja” lesz.
Fischer Ádám karmester augusztus közepén közölte: ősszel nemzetközi aláírásgyűjtést szervez, addig különböző nyugat-európai lapokban tiltakozik a hazai kulturális élet viszonyai, elsősorban A hatodik koporsó bemutatása ellen.

MTI/magyartudat.com

————————————————————————————————————————————————————

Csurka István : A hatodik koporsó (a színmű ismertetése)

A rövid, fantasztikus elemekkel építkező kétrészes színmű témáját Csurka István Sorskérdésünk sorsa című, évek óta készülő, folytatásokban megjelenő regényében már megfogalmazta. A dráma cselekménye szerint egy magyar feltalálók által készített eszköz, a hatodik koporsó segítségével a darab főszereplője, a Hatodik Koporsó Apródja az első világháborút lezáró, Párizs környéki békekötéseket előkészítő konferenciát idézi meg. A szerkezet segítségével az éppen a kialakítandó magyar határról döntő bizottság 1919. februári tárgyalásai elevenednek meg. A megidéző és a megidézettek között párbeszéd is kialakul, amelybe az apród Kivégzett forradalmárnak nevezett nagyapja, egy ’56-os hős is bekapcsolódik.

Csurka István akkor elmondta, hogy új színműve részben dokumentum-dráma. A szövegében elhangzó részek nem egy esetben azoknak a korabeli diplomáciai iratoknak a szinte szó szerinti másolata, amelyeket korábban magyarul is kiadtak. Mint megjegyezte, az akkori jegyzőkönyveket csak egy drámaíró szemével kellett elolvasni, hogy a téma megírható legyen.

Az új színmű címével a Nagy Imre 1989-es újratemetésekor használt, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése során meggyilkolt magyar fiatalokat jelképező koporsóra utal vissza.

A szerző kiemelte, hogy A hatodik koporsó nem egy alakja valós történelmi személy, a darab azonban nem egykori események színrevitele, hanem a Magyarország fölött egykor döntéseket hozók valamiféle szembesítése döntéseik következményeivel egy egyfajta utólagos irodalmi igazságtétel érdekében. A hatodik koporsó üzenete szerint minden nemzetek között kirobbant viszály, ami az első világháború után történt – így az 1956-os magyar forradalom leverése is – a Párizs környéki konferenciák döntéseiben gyökerezik, amelyeket nem a világháborúban győztes nemzetek ítélete, hanem fölsőbb, pénzügyi körök minden háborúban üzletet látó szándéka határozott meg – mutatott rá Csurka István, aki szerint Trianonban tetőzött az a fajta történelemhamisítás, amely azóta is meghatározza a közgondolkodást.

A szerző úgy gondolta, hogy szakemberek által ugyan megkérdőjelezhető a darab mondanivalója, de ő magát nem történelemtudósnak, hanem írónak tartja.

Csurka Istvánnak utoljára a nyolcvanas évek végén mutatták be új drámáját, a Megmaradni című darabot, amelyet hamar le is vettek a műsorról, s amely hasonló témát dolgozott fel, mint legújabb alkotása. Legutóbb a Turay Ida Színház és a Soproni Petőfi Színház állította színre 2006-ban a Döglött aknák (1971) című darabját nagy sikerrel.

Csurka István azt mondta minden író életében eljön a pillanat, amikor számot vet magával, tud-e még drámát írni. A hatodik koporsó ennek a próbatételnek is köszönheti elkészültét. Bemutatásra szóló ajánlatot akkor még nem kapott, de tenni kívánt azért, hogy új színművét – és minden, a magyar valóságot színre vivő, eleddig mellőzött darabot – színházban lehessen látni – hangsúlyozta Csurka István, aki szerint az ország életében a kultúrában elinduló változásokra is szükség van.

MTI/magyartudat.com

Kapcsolódó:

Ferenczy Imre grafikusművész üzenete XVI. Benedek pápához Görögkatolikus Motorosok Közössége : III. Zarándoklat Máriapócsra KURULTAJ 2012 – PÉNTEK, 0. NAP + FOTÓK A csángó zarándoklat résztvevői az Országházban