Az Egyesült Államok pusztán erőt kívánt volna demonstrálni azzal, hogy atombombát robbant a Holdon, megfélemlítve ezzel hidegháborús riválisát, a Szovjetuniót. Az ötvenes években megszületett tervet komolyan vették, de végül ejtették.
Bár elsőre puszta fantazmagóriának tűnhet, a teljesen átlagos nevet kapó (Holdra induló kutatórepülések tanulmányozása, A119-es Projektnek is nevezett) tervet igenis komolyan vették a tengerentúlon, olyannyira, hogy már az évet is kijelölték (1959) a bombát célba juttató rakéta elindítására.
Az amerikaiak úgy vélték, hogy a Földről is jól látható nukleáris villanás meghátrálásra készteti az űrversenyben a Szputnyik fellövésével lépéselőnybe kerülő Szovjetuniót, növelve ezzel Amerika önbizalmát – ezt még Leonard Reiffel fizikus nyilatkozta 2000-ben az AP hírügynökségnek.
A terv Carl Sagan számításain alapult; a fiatal asztronómus később azzal vált ismertté, hogy sokat tett a csillagászat televíziós népszerűsítéséért. Az amerikaiak úgy tervezték, hogy a rakéta egy kis nukleáris robbanófejet visz a Holdra, és a becsapódáskor robbantották volna fel.
A projekt vezetői azért az atombomba mellett döntöttek, mert szerintük a hidrogénbomba túl nehéz lett volna a rakéta számára. A tervet végül ejtették, miután úgy ítélték meg, hogy a projekt meghiúsulása esetén túl nagy veszélynek tették volna ki a Föld lakosságát.
magyartudat.com
a hold helyett inkább izraelre és egyből kussol megrettenve a világ vérét szivó háttérhatalom vatikánostól.