A Kormányzó halála
59 éve, 1957-ben halt meg a portugáliai Estorilban vitéz nagybányai Horthy Miklós altengernagy, a Magyar Királyság kormányzója. Az 1956-os forradalom híre előbb fellelkesítette, ám annak későbbi kudarca nagyon megviselte a mindvégig jó egészségnek örvendő emigrációban élő Horthyt.
A forradalom leverése után apátiába zuhant, bár az orvosok szerint szervi bajban nem szenvedett, nemsokára elhunyt.
Edelsheim Gyulai grófnő, a kormányzó menye, Horthy István kormányzóhelyettes özvegye, aki végig Horthy Miklós mellett volt az emigrációban így emlékezett meg a kormányzó haláláról
Egy Casa San José nevű kis villában élt szerényen Horthy Miklós és felesége, ott ünnepelték 1951. július 22-én az aranylakodalmukat, és ott hallgatták végig rádión az 1956-os magyar forradalmi eseményeket.
Ekkor még a kormányzó jó egészségnek örvendett, sokszor járt unokájával úszni a tengerbe.
Az otthoni rossz hírek azonban kioltották életerejét, és 1957. február 9-én elhunyt, noha semmilyen, orvosilag megállapítható betegségben nem szenvedett.
Megható részvétnyilvánítás mellett temették el a gyönyörű, kertszerű, lisszaboni angol temetőben. Sírjánál még ma is sokszor lehet maréknyi magyar földet, nemzetiszínű szalagokat, névjegyeket és leveleket találni.
Szerető hitvese hamarosan követte: 1959. január 8-án hunyt el.
© 1992-2016. Vitézi Rend
magyartudat.com
https://www.youtube.com/watch?v=L2nt0uXIJT0
Én csak ezt küldöm…
Horthy hőstette, ostobáknak!
1919-ben Horthy Miklós ugyancsak nyugati, elsősorban francia támogatással szerezte hatalmát. Horthy az országra törő antant oldalán a hont védelmező fehér tisztek vezette vörös hadsereg ellen gerilláskodott, majd hatalomra jutását követően annak legendás főparancsnokát Stromfeld Aurélt börtönbe vettette. Stromfeld Aurél nemcsak parancsnok, de a magyar nép zászlóvivője is volt, kinek sikeres hadjáratait a nyugat csak hazugsággal (Clemenceau jegyzék) és persze a magyar politikai vezetés ostobaságát kihasználva tudta megtörni.
Valóban a Tanácskormány újra tudja mozgósítani a tömegeket a haza védelmére és katonai sikereket ér el! De ha a munkások a parasztok megvédik az ország integritását, akkor továbbra is övék kell maradjon a hatalom, mert a katonai siker legitimálja őket az ország további vezetésére is! Tehát a magyar uralkodó osztály inkább lesz a honvédő háború árulója (Julier Ferenc, Horthy Miklós, Bethlen István, Teleki Pál grófok) mint saját osztályérdekeinek ellensége.
A számszerűen és stratégiailag fölényes helyzetben támadó Vörös Hadsereget a vezérkar főnöke, Julier Ferenc gonosz árulása kergette vesztébe. A hadrendet, az “ordre de bataille”-t Julier a bécsi Pokorny csoport útján eladta Bethlenéknek. Ők azonnal átadják a végzetes katonai titkot tartalmazó írást Cunninghamnek, s ennek pecsétje alatt Pallavicini Alfonz gróf angol futárigazolvánnyal bevitte Szegedre. A román hadvezetőség tehát az Antant tisztek közvetítésével már a támadás megkezdése előtt 36 órával ismerte a Vörös Hadsereg haditervét. De Julier nem elégedett meg az egyszerű árulással. Rendelkezéseivel, a hadműveleti irányítással megkönnyítette a románok helyzetét és lelkiismeretlenül vesztükbe vitte a magyar katonákat… A hadsereget ezzel az árulással Teleki Pál és Julier kelepcébe csalták. A vereség elkerülhetetlen volt ..A haditervet Gömbös Gyula „megbízható elvtárs” vitte ár a románoknak!. A történelem ítélkezni fog: Horthy Miklós, Bethlen István és Teleki Pál grófok, Julier Ferenc és társai méltó utódai a negyvennyolcas muszkavezető mágnásoknak. Nemeskürthy István Édes Erdély 116. o.
(Horthy) A császár inasa odaadja az ország kétharmadát, hogy Ő kormányzó lehessen, és a proletárdiktatúrát okolja a maga árulásáért. Végül a maga patkánybőrének mentése érdekében Szálasinak is hajlandó a hatalmat át¬adni! (legvégül dísztemetést ád néki a hálás MDF-es utókor)
„A Horthyék abszolutizmusa a régi ragadozó magyar feudalizmus,
Klerikalizmus, és úri analfabetizmus számára, valamint a nagy zsidó uzsora számára az optimum állapotot jelenti. Nekik a mai rend tényleg a legjobb milliő. A Horthy-uralom ugyan
Még, teljesebben tönkreteszi a szabadságjogokat, amint ezt a Bach korszak tette volt, ámde ez a jogfosztás csaknem kizárólag a dolgozó népelemek, a proletariátus, a föld nélküli és kisbirtokos parasztság és a produktív intelligencia ellen irányul. Ellenben a Gömbös féle gépezet a legkitűnőbb eszköz oly mérvű munkanélküli jövedelem kisajtolására, aminőhöz foghatót még a magyar történelem sem látott. 1 Innen van, hogy a régi privilegizált elemek, legalábbis a tudat alatt, igen jól érzik magukat Horthy-Magyarországban, mert
többé-kevésbé világosan érzik, hogy ez az egyetlen lehető módszer
latifundiumaik, vármegyéjük és uzsorabankjaik fenntartására” Jászi Oszkár!