Veszély esetén nem korlátozhatják a NATO tagállamait az olyan megállapodások, mint a NATO-Oroszország Alapító Okirat – fejtette ki a lengyel védelmi miniszter egy csütörtöki német lapinterjúban, megkérdőjelezve a szerződés érvényességét.
Tomasz Siemoniak a Die Welt című lapnak adott interjúban kiemelte: a NATO-ban ugyan vita zajlik a Oroszországgal 1997-ben kötött megállapodás jelentőségéről és jövőjéről, de “a szövetségesek és a Nyugat számára világos, hogy Oroszország a Krím félsziget bekebelezésével és a határok átrajzolásával megsértette a szerződés előírásait”.
Rámutatott: hogy a NATO azelőtt kötötte meg a megállapodást, hogy felvette tagjai közé Lengyelországot.
Hangsúlyozta: Lengyelország számára az a legfontosabb szabály, hogy amikor “NATO-tagállamok segíteni akarnak egy szövetségesnek, akkor megtehessék mindazt, amit helyesnek tartanak”.
Varsó szerint nem szabad engedni, hogy “veszély esetén egy ilyen dokumentum (a NATO-Oroszország Alapító Okirat) korlátozza Németországot, Franciaországot vagy Lengyelországot” – húzta alá a lengyel védelmi miniszter.
A varsói vezetés a politika szintjén azt várja a csütörtökön megkezdődött NATO-csúcstalálkozótól, hogy erősítse meg a kollektív védelem elvét, amelyre az észak-atlanti szövetség épül. A “konkrétumok szintjén” pedig azt várja, hogy erősítse meg a NATO jelenlétét Kelet-Európában – mondta Tomasz Siemoniak.
Az úgynevezett nagyon gyors reagálású NATO-erő kiépítésére vonatkozó tervvel kapcsolatban azt mondta: a lengyelek számára “az a biztos tudat a legfontosabb, hogy valódi veszély esetén azonnal jönnek a katonák”.
A szövetség jelenlétének erősítésével kapcsolatban kiemelte, hogy Varsó nem támaszpontok létrehozására, hanem a rotációs alapon szervezett gyakorlatokra helyezi a hangsúlyt. “A gyakorlatozó katonák fontosabbak, mint a kaszárnyákban állomásozók” – mondta a miniszter.
A Tomasz Siemoniak vezette tárca terveiről a Handelsblatt című német üzleti lap azt írta, hogy a következő tíz évben 30 milliárd euró értékben szereznek be fegyverrendszereket. A lengyel hadsereget nyugati technológiával szerelik fel, elfordulva a hagyományos beszállítótól, Oroszországtól. A fejlesztések első részeként 70 szállító helikoptert és 32 harci helikoptert vásárolnak, 3-4 milliárd euró értékben. A szállító helikopterek beszerzésére kiírt tendert még az idén elbírálják, a második tenderről pedig jövőre döntenek – írta a Handelsblatt, megjegyezve, hogy a csütörtökön véget érő kielcei MSPO hadiipari szakkiállításon 27 országból csaknem 500 cég jelent meg, és egyetlen orosz sincs közöttük.

magyartudat.com

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás