A magyar állam 100 millió forintig terjedő anyagi támogatást ad a szabadkai zsinagóga belső terének felújításához – mondta az MTI-nek pénteken Szabados Róbert, a szabadkai zsidó hitközség elnöke, miután megbeszéléseket folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel Szabadkán.

Szabadka, 2014. március 28. Orbán Viktor miniszterelnök (j2) megtekinti a zsinagógát a vajdasági Szabadkán Halbrohr Tamás, a Zsidó Kulturális Intézet igazgatója (b), Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke (j3) és Szabados Róbert, a szabadkai Zsidó Hitközség elnöke (j) társaságában 2014. március 28-án. MTI Fotó: Ujvári Sándor
Szabadka, 2014. március 28. Orbán Viktor miniszterelnök (j2) megtekinti a zsinagógát a vajdasági Szabadkán Halbrohr Tamás, a Zsidó Kulturális Intézet igazgatója (b), Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke (j3) és Szabados Róbert, a szabadkai Zsidó Hitközség elnöke (j) társaságában 2014. március 28-án. MTI Fotó: Ujvári Sándor

Szabados elmondta, a zsinagóga külső részének felújítása folyamatban van, már csak az északi homlokzat felújítására kell anyagi támogatást szerezni.
Hozzátette: az építkezés ideje alatt az úgynevezett téli vagy kis zsinagógát használják, a vallási szertartásokon pedig a környező települések zsidó hitközségei is részt vesznek.
Orbán Viktor a tisztelet jeléül követ helyezett el a holokauszt szabadkai áldozatainak emlékművénél a zsinagóga udvarában.
A magyar szecesszió stílusában épült szabadkai zsinagógát 1902-ben adták át. Az épületet Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti műépítészek tervezték, az üvegablakok pedig Róth Miksa műhelyében készültek. Ez Európa második legnagyobb zsinagógája, csak a budapesti Dohány utcai zsinagóga előzi meg. Az 1970-es években bedőlt az egyik kupolája, és az épület majdnem összedőlt, felújítása azonban azóta is tart.
Az UNESCO 1989-ben javasolta, hogy nyilvánítsák az épületet a világ kulturális örökségének részéve, 1990-ben pedig bekerült Szerbia kiemelt jelentőségű műemlékei közé is. Jelenleg a világ tíz legveszélyeztetettebb zsinagógája közé tartozik, esélyesnek tartják, hogy bekerül az Europa Nostra örökségvédelmi szervezet 2014. évi 7 legveszélyeztetettebb elnevezésű programjába. A zsinagógában a legutóbb a 2000-es évek elején tartottak szertartást.
A 19. század végén, illetve a 20. század elején mintegy 3400 izraelita élt az észak-bácskai településen. A második világháború idején az akkor már 6000 főt számláló zsidóság többsége az auschwitzi koncentrációs táborba került, ahonnan kevesen tértek vissza. Ma már csupán 250-en élnek Szabadkán.

magyartudat.com

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás