A Magyar Gárdánál több támadást, megpróbáltatást Magyarországon – az úgynevezett legújabb kori „demokráciánkban” – még egyetlenegy szervezetnek sem kellett kiállnia – jelentette ki Vona Gábor, a Jobbik elnöke és a Gárda alapítója szombaton, a budapesti Erzsébet téren, a 2009. július 4-én jogtalanul feloszlatott, erőszakba torkollt békés demonstrációra emlékezve, amely a Bajtársiasság napjaként vonult be Jobbik és a Magyar Gárda történetébe. Vona Gábor úgy fogalmazott: a Magyar Gárda a magyar társadalom immunreakciója.
Az eseményen felszólalt még Murányi Levente és Zagyva György Gyula országgyűlési képviselők, valamint Mészáros István, az Új Magyar Gárda főkapitány-helyettese.
Nemzetemet szolgálom!
Az akkori hatalom nem tudta elviselni a Magyar Gárda létét, tevékenységét, melyet mindig is a hazaszeretet és a nemzet iránti tenni akarás jellemzett – mondta Mészáros István, aki hozzátette, a gárdistákat a mai napig jelszavuk szellemisége hatja át: „Nemzetemet szolgálom!” A főkapitány-helyettes szerint a hatalom számára mindig is bántó volt, ha a magyar emberek összefogtak, majd felidézte a három évvel ezelőtti eseményeket, mikor a békésen demonstráló, Erzsébet téren ülő gárdistákat és szimpatizánsokat a rendőrök elhurcolták. Mészáros István hangsúlyozta, pillanatnyilag szét lehet szakítani az összefonódott karokat, a segítő kezeket ki lehet csavarni, de ezek a kezek újra megtalálják egymást és újra összefonódnak. Az Új Magyar Gárda főkapitány-helyettese úgy véli, ez a pillanatnyilag szétszakítható, de soha szét nem választható szellemiség kell, hogy jellemezze a Gárdát, illetve a nemzetet is.
A magyar nemzet áldozathozatala
Murányi Levente országgyűlési képviselő, 56-os hős azzal kezdte beszédét, hogy elmesélte, azon kevés Gárda-rendezvények egyike volt a három évvel ezelőtti demonstráció, amelyen nem tudott részt venni. Amikor azonban megtudta, hogy mi történik az Erzsébet téren, úgy és olyan gyorsan ért oda a helyszínre, hogy több százezer forintot nem fizetett be a közlekedésrendészetnek.
Murányinak az Erzsébet téren látottakkal kapcsolatban a „magyar nemzeti áldozathozatal” jelent meg vizuálisan. Az 56-os hős képviselő szerint a Gárda bűne az volt, hogy megpróbált gátat szabni az eszkalálódó cigánybűnözésnek. Murányi Levente bevallotta, csodálja a gárdisták kitartását, akik komoly áldozatot vállalnak Magyarországon egy olyan közegben, amely a nemzeti gondolat ellen van.
„Egy vagyok veletek, egy vagyok közületek”
Vona Gábor szerint amikor a Magyar Gárda 2007-be létrejött, akkor a „magyar történelem egyik legmélyebb pontját éltük.” 2007-ben ez az ország külső és belső ellenségektől volt fenyegetve – jelentette ki a Jobbik elnöke, de hozzátette, hogy ez a mai napig így van.
A pártelnök emlékeztetett a 2004-es csúfosan megbukott kettős állampolgárságról szóló népszavazásra, ahol arról kellett volna szavazni, hogy „testvérünk-e a testvérünk”, továbbá felidézte Románia uniós tagságának a kérdését, mely esetében igennel szavazott az akkori kormány, „csont nélkül” engedve utat a román uniós csatlakozásnak. Az őszödi beszéd esetében elmondta, megtudtuk, hogy az akkori miniszterelnök a 2006-os választásokat hazugságokkal, „piszkos kis trükkökkel” nyerte meg. Vona szerint ezután jött mindennek a legalja, 2006. október 23-a, az 56’-os forradalom 50. évfordulóján „ismét magyar embereket vertek Budapest utcáin”. A Jobbik elnöke szerint sok mindenen túl vagyunk, miközben sokan és sokféle módon törölték bele a lábukat a magyarság számára szent jelképekbe, mint pl. a Gyurcsány-éra alatt az Árpád-házi lobogóba.
Ebben a sötét időszakban jött, fehér ingben, fekete mellényben a Magyar Gárda – mondta a Jobbik elnöke, aki úgy véli, akárki akármit mond, vagy gondol, a Gárda nem más, mint egy immunreakció. – A magyar társadalom immunreakciója volt egy katasztrofális helyzetben. Bebizonyította, hogy érdemesek vagyunk az életre – tette hozzá. Vona Gábor a gárdistáknak kijelentette: „egy vagyok veletek, egy vagyok közületek, csak azért is, akkor is, máskor is és mindig is egy leszek és egy akarok lenni veletek. Egy közületek, mert egy az Istenünk, egy a nemzetünk és egy célunk!” A Jobbik elnöke „Adjon az Isten” köszöntéssel fejezte be beszédét, melyre a jelenlévők „Szebb jövőt” felkiáltással válaszoltak.
A Fidesznek „lila gőze” sincs arról, hogy mi folyik vidéken
Zagyva György Gyula országgyűlési képviselő, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöke kiemelte, hogy a HVIM a kezdetektől fogva együtt karcolt a Magyar Gárdával. A képviselő szintén felidézte, hogy „gyalázatos módon, brutálisan verték szét a hazafiakat” a rendőrök. Zagyva szerint üldözve vannak azok a gárdisták, illetve hazafiak, akik a nemzet ügyét védik és segítenek, vagy segítenének a rendőrségnek a közbiztonság javításában azon a vidéken, ahol egy átlag fideszes politikusnak „lila gőze” sincsen, hogy mi folyik Borsodban, vagy Nógrádban, valamint, hogy szétlopják a falvakat a cigánybűnözők.
A beszédek után a megemlékezés a Szózat és a Székely himnusz közös eléneklésével ért véget.
A Bajtársiasság napja
2009. július 4-én a Magyar Gárda Mozgalom tagjai részt vettek a politikai foglyok igazságáért és a Magyar Gárda betiltása ellen törvényesen bejelentett, békés demonstráción, amely végül erőszakba torkollt. A békés résztvevőket a rendőrség brutálisan feloszlatta. Összesen 216 hazafit állítottak elő, köztük Vona Gábort, a Gárda alapítóját, a Jobbik elnökét. Többen megsérültek a rendőrség kényszerítő intézkedései során. A meghurcolt gárdistákkal szemben több tucat szabálysértési eljárás indult, amelyek többsége azonban felmentéssel végződött.
A Főváros Bíróság 2010 őszén jogerős ítéletében az ombudsmanhoz hasonlóan kimondta, hogy a rendőrségnek nem volt jogalapja a Gárdát két nappal korábban betiltó ítélet ellen tiltakozó, békésen földön ülve demonstrálók oszlatására, illetve előállítására.
Herman István, a Magyar Gárda Fejér megyei, Árpád vérei Zászlóaljának kapitánya testével védte hősiesen Vona Gábort, a Jobbik elnökét, a brutálisan fellépő rendőrség ellen. A gárdakapitányt közvetlen közelről rendkívül erős koncentrációjú könnygázzal fújták le. A bátor férfi egészségi állapota ezt követően romlott meg látványosan és hosszas betegeskedés után 2011. október 22-én elhunyt. Herman István a Magyar Gárda első 56 avatott gárdistáinak egyike volt.
A Legfelsőbb Bíróság a 2011. november 21-i határozatával helyben hagyta a Fővárosi Bíróság döntését, amely kimondta: a rendőrség jogszerűtlenül oszlatta fel 2009. július negyedikén a Magyar Gárda mellett rendezett szolidáris tüntetést.
A gárdisták és hazafiak védelmében kiemelt szerepet játszott Gaudi-Nagy Tamás jogvédő, a Jobbik országgyűlési képviselője. A 2009. július 4-i esemény kiemelten szerepel a 2002 és 2010 között, az állam részéről elkövetett szabadságjogi jogsértéseket vizsgáló, Gaudi-Nagy Tamás által készített és az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottsága által 2010. december 8-án elfogadott részjelentésben.
Nótin Tamás barikad.hu
magyartudat.hu
