Az illegális olajkereskedelem és az ahhoz kapcsolódó járulékos alvilági üzletágak jövedelmezőségét látva magyar „üzletemberek” is munkához láttak. Megalakult a ContiCar cégcsoport és az Energol Rt., s ezek a cégnevek utóbb sűrűn szerepeltek a bűnügyi krónikáiban.
A kezdetben nagy értékű gépkocsik adásvételével foglalkozó ContiCar-csoportot Radnai László és Csüllög Zsigmond alapította 1990 nyarán. Ügyfeleik között akkoriban éppen úgy akadtak politikusok, művészek, mint a budapesti éjszaka ismert figurái. Két esztendővel később következett be a cég történetében az első említésre méltó esemény: brutális kegyetlenséggel meggyilkolták Radnai Lászlóék egyik üzlettársát, Swarcz Jánost. A gyilkost azóta sem találta meg a rendőrség.
Boros Tamás színre lép
Különösebb zökkenők nélkül működött és virágzott tovább az immár építési vállalkozásokkal is foglalkozó cég 1996 őszéig, amikor is felbukkant Radnai László egy távoli rokona, az utóbb Tamás keresztnévvel elhíresült Boros József. (A névváltoztatás oka egyébként annyi volt, hogy a férfi – ha úgy hozta a szükség – az akkori belügyminiszter, Boross Péter fiaként mutatkozott be, nem kevés álmatlan éjszakát és némi pereskedést okozva ezzel a kínos és méltatlan helyzetbe hozott államférfinak.) A vidékről érkezett Boros beszállt az üzletbe, majd kevéssel utóbb a rendőrség – mint egy robbantásos bűncselekmény felbujtóját – őrizetbe vette. Harminc napot ült előzetes letartóztatásban, majd szabadult, ám viszonya üzlettársaival megromlott. 1997 elején viharos körülmények között, kölcsönös vádaskodások közepette távozott a cégtől. Röviddel ezután ismeretlen tettes rálőtt Boros Tamás solymári házára. A férfi ezt követően jelentkezett a rendőrségen, és megtette hírhedtté vált vallomását, amelyben – egyebek mellett – súlyos vádakkal illette a ContiCar cégcsoport, valamint az Energol Rt. tulajdonosait. (A vallomásra utóbb még részletesen visszatérünk – a szerk.)
A hatóságok 1997 áprilisában kommandós akcióval lefogták Radnai Lászlót és Csüllög Zsigmondot.
Belügyes kapcsolatok
Kettejük mellett az évek során „erős emberré” lépett elő a valaha csak végrehajtóként alkalmazott „katona”, T. György. Ő az, aki elsőként volt képes számottevő erőt kifejteni az oroszokkal szemben. Szervezett, intellektuális alapon működő bűnözői csoportot hozott létre, s ezen szervezetekben jelentősen felértékelődtek azok az emberek, akik könyörtelenség és határozottság tekintetében képesek voltak az importált orosz – ukrán, csecsen végrehajtókkal-bűnözőkkel felvenni a versenyt, (Ilyen volt a korábban említett Haris Sándor és Döcher György.) Ezek az emberek a végletekig könyörtelenek voltak, nem féltek az oroszoktól, de nem tartottak munkaadóiktól sem.
Mindezek mellett pedig jelen volt még a Drobilich Gábor, Portik Tamás és Ferencsik Attila nevével fémjelzett kör, akik utóbb – ugyancsak az olajkereskedelemben utazva – létrehozták az Energol Rt.-t. Ezek a férfiak – mint említettük – valaha profi kasszafeltörők voltak, s az így szerzett vagyont forgatták át a gazdasági bűnözés területére, főleg az olajkereskedelembe. Ők már fehérgalléros bűnözőknek számítottak, ugyanakkor, ha kellett, erőszakot is alkalmaztak. Emellett az Energolnál alkalmazott Csikós József, a Belügyminisztérium nyilvántartó és útlevélosztályának volt vezetője jóvoltából politikai és más vezető közigazgatási körökhöz is hozzáférhettek, s ezeket gazdasági nyomásgyakorlásra használhatták föl. Szoros kapcsolatokat építettek ki a vám- és pénzügyőrség, valamint a rendőrség s általában az államigazgatás felé.
Üzlet erőből
Emellett üzleti tevékenységük főképpen az erőszakra épült: zaklatták, fenyegették, terrorizálták az olajszakma résztvevőit, s többnyire elragadták szállítmányaikat.
A Portik Tamás szellemi irányítása alatt működő Energol milliárdokat forgatott az olajüzletbe, s módszereiket jól illusztrálja egyetlen példa.
1996 áprilisában Ferencsik Attila – a külkereskedelmi igazgató – és Drobilich Gábor – a belkereskedelmi igazgató – betoppantak egy üzemanyag-kereskedelemmel foglalkozó pécsi cég telephelyére. Megtámadták az alkalmazottakat, közel egymillió forint készpénzt zsákmányoltak, és követelték, hogy töltsék tele gázolajjal tartálykocsijukat, majd egy másik szállítmánnyal együtt irányítsák át azt az Energol telepére. A megsarcolt cég igazgatóját és két társát átvitték Nagykőrösre, ahol bántalmazták őket, elvették egyikük autóját, és aláírattak velük egy biankó adásvételi szerződést. Az elkövetőket a bíróság jogerősen letöltendő börtönbüntetésre ítélte.
Az ORFK SZBEI nyomozása során megállapították, hogy az Energol Rt. 1996-ban 33 880 451 liter gázolajat minőségtanúsítás nélkül hozott forgalomba. Az rt. fő beszállítója a gázolaj eredetét hamis iratokkal igazolta. A megnevezett olajtermék beszerzése után a költségvetésben 2 326 459 000 forint adóhiány keletkezett, s ezeken túlmenően az Energol Rt. 1996. évi társasági adóhiánya több mint 287 millió forint volt.
(A történetekben felbukkanó szereplők egy részét megnevezzük, másokat pedig csupán nevük kezdőbetűjével jelölünk – mindkét megoldásnak oka van. A cikksorozat alapjául szolgáló írások, információk a 1990-es évek elején már megjelentek, az akkori szövegek bővített, szerkesztett változatát adjuk közre most. A szövegek természetesen tartalmaznak szubjektív elemeket, de az információk mindegyikét több forrás megerősítette – a szerk.)
Sorozatunk előző részét Trónkövetelő oroszok címmel olvashatja, a következő résszel holnap jelentkezünk.
Forrás : Hetiválasz
Magyar Tudat
