Horthy Miklós történelmünk mélypontján vette át Magyarország irányítását.

Az ország nagyobbik része idegen járomban szenvedett, a Kárpát-medence jól működő gazdasági egysége sokfelé volt szakítva, százezresre duzzadt az elrabolt területről érkező menekültek száma.

Horthy Miklós kormányzósága alatt sikerült országot a romokból felépíteni, megteremteni egy stabil valutát, a pengőt, nemzetelvű kultúrpolitika révén egységes és kreatív szellemet meghonosítani az iskolákban, megteremteni a közbiztonságot a csendőrség megerősítésével, blokkolni a közéletben a baloldal aknamunkáját, s végső soron visszaszerezni a Trianonban elrabolt magyarlakta területek nagy részét.

A terület-visszaszerzések között külön diplomáciai bravúr volt elérni, hogy német-olasz döntőbíráskodással Magyarországnak ítéljék Észak-Erdélyt, vagyis a nagyobb, gazdagabb és a németek oldalán jobban elkötelezett Romániától csatoljanak át területet a gyengébben felfegyverzett, kisebb és a német hatalmi érdekek kiszolgálásban egyáltalán nem jeleskedő Magyarországhoz.

Az már nem Horthy Miklós bűne volt, hogy a világháborút végül a szemben álló felek nyerték meg és fájdalmas rövidlátásról tanúbizonyságot téve visszaállították a trianoni határokat, annak dacára, hogy legalábbis az első és a második bécsi döntés nemzetközi jogilag kifogásolhatatlan volt.

Horthy Miklós egész életpályája az önzetlen nemzetszolgálatról, a magyarság iránti mély elkötelezettségről, a legnehezebb helyzetekben való helytállásról szól.

Híven tanúskodik a Kormányzó nemzetszeretetéről az is, hogy lényegében 1956-os forradalom vérbefojtásába halt bele 1957. február 9-én.

Az emigráció reménytelenségét még tetézte a forradalom leverése felett érzett mély fájdalom és a magyar sors teljes kilátástalansága: Magyarország jog szerinti vezetője nem lelte már fizikai létének értelmét.

A Kormányzó még halála után is nagy szolgálatot tett a Nemzetnek: 1993-as újratemetése kapcsán kialakult közéleti vita rendet tett a magyar szellemi szereplők között: elvált a szív a májtól, színt vallott megannyi idegenszívű látszat-magyar hozzásegítve az új nemzedékeket a tisztánlátáshoz.

Érdemes lenne ma, egy új magyar szellemi korszak kezdetén a magát baloldalinak és liberális hazudó magyarellenes libertinusok és áljobboldaliak akkori fröcsögéseit kötetben kiadni örök okulásul a felnövekvő magyar generációknak, hogy mire képes a gyökértelen világpolgárság és a magyarságtól idegen etnikai elfogultság, a megélhetési politika, ha fontos pozíciókat képes megszerezni egy nemzet tudatformálásában.

Borbély Zsolt Attila

A szöveg a Nagy – Magyarország című folyóiratban jelent meg.

Szócsinné Vitéz Léber Ottilia

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás