
Kétszínű az, mikor az egész világ egy diktátor hatalmon maradásának örvend! Az, hogy most a puccsistákra szörnyű napok jönnek, nem kétséges.
Az hogy egy elnyomó rezsim (mert ez a Recep Tayyip Erdoğan vezette Törökország) az Iszlám Állam üzleti partnere, nem titok, és támogatja az unió, és az összes nagyhatalom, nem beszélve a demokratikusan megválasztott Erdoğan jogos hatalmáról, és ez már szánalmas.
Anno mindenki tudta, hogy manipulált volt a megválasztása, és az ellenzéki sajtót elnémíttatta (ez tán a világ szerint a demokrácia?)
Ugyanakkor elnyomva tartja a Kurdokat, akik Testvérnépünk, és írtja őket, azon egyetlen népet, akik valóban szemtől szemben harcolnak az Iszlám Állammal, minimális támogatás mellett.
Ha így nézzük, mi is az a demokrácia?
Mely szemüvegen át kell szemlélni, és miért is változnak a világ a szabályai?!
Azt hiszem, a világnak csak egy díszlet a demokrácia, a modern társadalom félrevezetésére, és semmi de semmi jelentősége nincs, sajnos valójában a demokratikus diktatúrák idejét éljük, a világ nem a demokráciáról szól, és már rég nem is arról szólt.
Rusznyák Zsolt
magyartudat.com
Erre mondta Churchill, hogy még
„senki nem talált ki jobbat”.
A parlamenti demokrácia attól függ, hogy
egy nép mennyire felnőtt módon aktiv a saját hazájában. Pl ez nálunk nulla. A rendszerváltás gyors gazdasági volt, de nem követte az „ideológiai”, mert nem is érdekelt senkit, azt gondoltuk nem a mi dolgunk. Erre a passzivitásunkra épűl fel ma minden.
Az embereket könnyű hülyiteni, mert a többségnek nincs lehetősége megnézni a nagyon is jól működő demokráciákat odakinn, ahonnan az ember úgy jön
haza, hogy „hát ez itt soha nem lesz” kesergéssel.
Lesz, ha megalakitjuk a saját
VALÓDI DEMOKRATIKUS érdekképviseleteinket !
Persze ezzel sem mondtam újat, köztudott ügy.
A demokrácia sehol sem működik jól. Ezt már Arisztotelész is látta, és azok a jogtudorok is, akik a parlamentben ülve nagyban reklámozzák azt. A demokrácia az emberek lelki, szellemi és anyagi téren történő legmélyebb elárulása.
Sok helyen dolgozva a világban, szivesen születtem
volna több országban, ahol a demokrácia is remek.
Viszont volt olyan hely, ahonnan alig vártam, hogy a
diktaturájuktól megszabaduljak, sokkal rosszabb mint a mienk (ma még).
Arisztotelész nem járt és nem is járhatott egyik helyen sem. A mai fiataloknak kellene kint tanulni
és hazahozni az értékrendet.
Szórakoztató filmek a diktaturákról azoknak, akik még nem láttak ilyet (fasizmus-kommunizmus):
Brazil, r. Terry Gilliam. vagy a 451 Fahrenheit.
Nem a tv-t kell nézni és a netet, hanem
oda kell utazni és megnézni „szegényeket” 🙂