A Terrorelhárító Központ elfogta Portik Tamást, a ’90-es évek olajmaffia-botrányainak egyik kulcsszereplőjét, az Energol Rt. volt igazgató-tulajdonosát.
Elfogta a TEK Portik Tamást, a ’90-es évek olajmaffia-botrányainak egyik kulcsszereplőjét. Információik szerint Portik ügyét átadták a Nemzeti Nyomozóirodának. Bartha László, az NNI szóvivője későbbre ígért tájékoztatást.
Az 1990-es évek legnagyobb olajügyében az ügyészség 19 vádlottat állított bíróság elé sok százmilliós adócsalás és más bűncselekmények miatt. Az eredeti vádak szerint a bűnözői csoport több tízmillió liter ismeretlen eredetű kőolaj forgalmazásával és közterhek meg nem fizetésével követte el a súlyos bűncselekmény-sorozatot.
 |
| Fotó: Pataky Zsolt |
Az ügy gyanúsítottjaként szereplő Portik Tamás – az Energol Rt. volt igazgató-tulajdonosa – ellen az eljárást 2003-ban megszüntették elévülés miatt. A cég ellen 1996-ban indult a nyomozás rossz minőségű termék forgalomba hozatalának gyanújával, majd a vád különösen nagy értékű adócsalással bővült. Portik Tamást nemzetközi elfogatóparanccsal keresték 1997 óta, a férfi egy időben a körözött magyar személyek listáján a legkeresettebbnek számított.
A 2007-ben bántalmazott riporternő, Kármán Irén is szoros barátságban volt Portik Tamással. A nexust a riporternő sem tagadta, de elhatárolódott egykori segítője, Sándor „Papa” István azon kijelentésétől, miszerint megveretésével az egykori „energolosnak” akartak üzenni támadói.
Az évszázad olajügyeként emlegetett Energol-ügyben 2007 novemberében hozott elsőfokú ítéletet a Pesti Központi Kerületi Bíróság: a 18 vádlott közül adócsalás miatt hatan letöltendő – két évnél nem súlyosabb – szabadságvesztést kaptak, bár ez a korábban már előzetes letartóztatásban töltött időt és a szokásos kedvezményeket figyelembe véve a legtöbb vádlott esetében letöltöttnek tekinthető. További hat vádlott felfüggesztett szabadságvesztést kapott, egy személyt próbára bocsátott a bíróság, ötöt pedig felmentett.
Az úgynevezett olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális „üzletága” volt, szerény becslések szerint a kilencvenes években több százmilliárd forint kár érte a költségvetést emiatt. Az „olajos ügyek” 1991-1992-ben kezdődtek, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. A visszaélések elkövetésére a motorhajtó gázolaj és a háztartási fűtőolaj, a HTO kettős ára teremtett alkalmat. A két termék minőségileg azonos volt ugyan, ám az utóbbit lényegesen olcsóbban értékesítették, írja a HVG.
magyartudat.com
