Akcióban a TEK : elfogták Portik Tamást, az olajmaffia-ügy kulcsszereplőjét

A  Terrorelhárító Központ elfogta Portik Tamást, a ’90-es évek olajmaffia-botrányainak egyik kulcsszereplőjét, az Energol Rt. volt igazgató-tulajdonosát.

Portik TamásElfogta a TEK Portik Tamást, a ’90-es évek olajmaffia-botrányainak egyik kulcsszereplőjét. Információik szerint Portik ügyét átadták a Nemzeti Nyomozóirodának. Bartha László, az NNI szóvivője későbbre ígért tájékoztatást.

Az 1990-es évek legnagyobb olajügyében az ügyészség 19 vádlottat állított bíróság elé sok százmilliós adócsalás és más  bűncselekmények miatt. Az eredeti vádak szerint a bűnözői csoport több tízmillió liter ismeretlen eredetű kőolaj forgalmazásával és  közterhek meg nem fizetésével követte el a súlyos bűncselekmény-sorozatot.

Fotó: Pataky Zsolt

Az ügy gyanúsítottjaként szereplő Portik Tamás – az Energol Rt. volt igazgató-tulajdonosa – ellen az eljárást 2003-ban megszüntették elévülés miatt. A cég ellen 1996-ban indult a nyomozás rossz minőségű termék forgalomba hozatalának gyanújával, majd a vád különösen nagy értékű adócsalással bővült. Portik Tamást nemzetközi elfogatóparanccsal keresték 1997 óta, a férfi egy időben a  körözött magyar személyek listáján a legkeresettebbnek számított.

A 2007-ben bántalmazott riporternő, Kármán Irén is szoros barátságban volt Portik Tamással. A nexust a riporternő sem tagadta, de elhatárolódott egykori segítője, Sándor “Papa” István azon kijelentésétől, miszerint megveretésével az egykori “energolosnak” akartak üzenni támadói.

Az évszázad olajügyeként emlegetett Energol-ügyben 2007 novemberében hozott elsőfokú ítéletet a Pesti Központi Kerületi Bíróság: a 18 vádlott közül adócsalás miatt hatan letöltendő – két évnél nem súlyosabb – szabadságvesztést kaptak, bár ez a korábban már előzetes letartóztatásban töltött időt és a szokásos kedvezményeket figyelembe véve a legtöbb vádlott esetében letöltöttnek tekinthető. További hat vádlott felfüggesztett szabadságvesztést kapott, egy személyt próbára bocsátott a bíróság, ötöt pedig felmentett.

Az úgynevezett olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális “üzletága” volt, szerény becslések szerint a kilencvenes években több százmilliárd forint kár érte a költségvetést emiatt. Az “olajos ügyek” 1991-1992-ben kezdődtek, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. A visszaélések elkövetésére a motorhajtó gázolaj és a háztartási fűtőolaj, a HTO kettős ára teremtett alkalmat. A két termék minőségileg azonos volt ugyan, ám az utóbbit lényegesen olcsóbban értékesítették, írja a HVG.

magyartudat.com

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás