Alkotmánymódosítás – kiknek teszünk eleget negyedszerre?

 

 

 

 

 

 

 

 

Elfogadta a tavalyi év eleje óta hatályos alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását az Országgyűlés hétfőn. A módosítás az alaptörvény részévé teszi az Alkotmánybíróság (Ab) által tavaly decemberben megsemmisített átmeneti rendelkezésék nagy részét, valamint több, korábban alkotmányellenesnek ítélt szabályt is.

Az alkotmány kibővítésére a kormánypártiak mellett igennel szavazott három korábban jobbikos, jelenleg független képviselő is. A Jobbik-frakció tagjai tartózkodtak, míg a parlament hétfői ülésétől tiltakozásul távol maradó MSZP és a Demokratikus Koalíció képviselői nem vettek részt a szavazásban. Nem szavaztak a Párbeszéd Magyarországért független képviselői sem, akik transzparensekkel tiltakoztak a voksolás közben, az LMP nemmel szavazó politikusai pedig vaníliás karikát vittek kormánypártiaknak, köztük Orbán Viktor miniszterelnöknek.
Az alaptörvény módosításával a parlament hatályon kívül helyezte az alkotmány 2012. január 1-jei életbe lépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatokat. E rendelkezés nem érinti az Ab-határozatok joghatásait.
Az alkotmányügyi bizottság indoklásában azt hangsúlyozta: a módosítás továbbra sem zárja ki azt a lehetőséget, hogy az Ab egy korábbi határozatával azonos következtetésre jusson, ám lehetővé teszi azt is, hogy régebbi döntéseivel ellentétes megállapításokat tegyen.
A módosítás értelmében az Ab az alaptörvényt és módosításait csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. Ennek megfelelően a köztársasági elnök akkor kérheti az Ab vizsgálatát az alaptörvényről és módosításairól, ha megítélése szerint az Országgyűlés nem tartotta be az eljárási szabályokat.
Emellett a Kúria elnökével és a legfőbb ügyésszel egészült ki azoknak a sora, akik utólagos alkotmánybírósági normakontrollt kérhetnek egy jogszabályról. Előírták azt is, hogy az Ab-nak bírói kezdeményezésre soron kívül – legkésőbb 30 napon belül – kell felülvizsgálnia az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabályt, valamint azt is, hogy ha egy a testület előtt fekvő ügy a társadalom széles körét érinti, akkor köteles kikérni a jogszabály megalkotójának, a törvény kezdeményezőjének vagy képviselőjüknek a véleményét.
Az alkotmány szabályozza ezután azt is, hogy az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban politikai reklámot csak a közmédia tehet közé.
A Miniszterelnökséget vezető fideszes Lázár János által kezdeményezett módosítás alapján politikai reklám ezután csak ellenérték nélkül közölhető a televíziókban és a rádiókban, az országgyűlési és az EP-választások előtti kampányidőszakban pedig csak a közmédia sugározhatja a pártok hirdetéseit. A közmédiának a hirdetések ingyenes közzétételekor egyenlő feltételeket kell biztosítania a listát állító pártoknak.
A politikai hirdetések alkotmánybeli szabályozásának előzménye, hogy az Ab január elején a sajtószabadság súlyosan aránytalan korlátozásának minősítette, hogy a választási eljárási törvény szerint a kampányidőszakban kizárólag a közmédiában lehet politikai reklámokat sugározni.
A Ház az alaptörvényben rögzítette a hallgatói szerződés lehetőségét is. Eszerint a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás. Azt, hogy a felsőfokú tanulmányok támogatásáért cserébe milyen hosszú ideig kell Magyarországon dolgozni, törvény állapíthatja meg.
Az Ab korábban megsemmisítette a hallgatói szerződéseket szabályozó kormányrendeletet, az Országgyűlés ezután tavaly júliusban a felsőoktatási törvényben rendelkezett azok szabályairól.
Az alkotmány tartalmazza a jövőben azt is, hogy az állami egyetemek és főiskolák gazdálkodását a kormány felügyeli. Eddig azt mondta ki, hogy a felsőoktatási intézmények gazdálkodását törvény szabályozza.
Bekerült az alkotmányba az is, hogy a parlament – sarkalatos törvényben – egyházként ismerhet el vallási szervezeteket. Ennek feltétele lehet, hogy huzamosabb ideje működjenek és legyen társadalmi támogatottságuk. Az egyházak elismerésére vonatkozó rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasz kezdeményezhető.
Korábban az átmeneti rendelkezések egyike mondta ki, hogy az Országgyűlés dönt az egyházak elismeréséről. Ezt azonban az Ab megsemmisítette, csakúgy, mint az egyházi törvény több rendelkezését, köztük az egyházak elismerési eljárására vonatkozókat.
Az alkotmányba iktatták azt is, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. E cikk módosítását ugyancsak egy Ab-döntés előzte meg, amellyel a testület megsemmisítette a családvédelmi törvény egy részét, amiért túlságosan szűkre szabta a család fogalmát, amikor azt egy férfi és egy nő házasságára, az egyenes ági rokoni kapcsolatra vagy családba befogadó gyámságra épülő kapcsolatrendszerként határozta meg.
Törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősítheti az utcán élést az alaptörvény-módosítás értelmében. A közterületen lakást a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében tilthatja meg jogszabály.
Az alkotmány ugyanakkor kiegészült azzal, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeinek megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekednek minden hajléktalannak szállást biztosítani.
Az Ab tavaly novemberben alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását.

Az alkotmány alapozza meg a jövőben a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés lehetőségét is. A módosítás egyértelművé teszi: a véleményszabadság gyakorlása nem sértheti más emberek, a magyar nemzet, valamint nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságát, az említett közösségekhez tartozóknak pedig – törvényben meghatározottak szerint – joguk van a méltóságuk megsértése miatti igényüket bíróság előtt érvényesíteni.
Indoklásukban a Fidesz-KDNP képviselői azt írták: az Ab korábbi gyakorlata világossá tette, hogy törvényi szinten nem biztosítható hatékony fellépés a gyűlöletbeszéddel szemben, ezért azt az alkotmány módosításával kell megalapozni.
A parlament az alkotmánymódosítással az alaptörvénybe ültette át a korábban az átmeneti rendelkezések között szerepelő szabályok nagy részét. Rövidített formában bekerült a szövegbe a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, amely azonban már nem említi az MSZP utódpárti felelősségét. Újdonság, hogy ebben a cikkben kimondják: a kommunista állampártnak és a közvetlen befolyása alatt álló társadalmi és ifjúsági szervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek a diktatúrában keletkezett iratai az állam tulajdonát képezik, és közlevéltárban kell elhelyezni őket.
Korábban az átmeneti rendelkezések között szerepelt, hogy sarkalatos törvény határozza meg a nemzetiségek jogait és elismerésük feltételeit. Most ez is az alkotmány része lett. Ahogy az is, hogy 2014-től az önkormányzati választást ötévente, októberben kell megtartani.
Bekerült az alkotmányba az is, hogy ha akár hazai, akár uniós bírósági döntésből olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a költségvetésben nincs elegendő forrás, akkor mindaddig, amíg az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét, a fedezetre hozzájárulást kell megállapítani.
Ugyancsak alkotmányos erejű szabállyá vált, hogy az Országgyűlés biztonságáról az Országgyűlési Őrség gondoskodik, amelynek működését a házelnök irányítja.
Átírták az alaptörvény bíróságokról szóló cikkét is, szerepeltetve abban, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja a képviselők kétharmadának szavazatával. Az is bekerült az alkotmányba, hogy az OBH elnöke meghatározott ügyek tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki.
Nem lesz viszont az alkotmány része az a passzus, amely korábban az átmeneti rendelkezések között lehetővé tette, hogy a legfőbb ügyész az általános illetékességűtől eltérő, azonos hatáskörű bíróság előtti vádemelésre adjon utasítást. Ezt azzal indokolta az alkotmányügyi bizottság, hogy az ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való jog érvényesülését megfelelően szolgálja, ha az OBH elnöke jelölhet ki másik bíróságot.
A fogyatékosság kifejezés is szerepelni fog az alaptörvény azon bekezdésében, amely jelenleg úgy szól: anyaság, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra jogosult. A kormánypártok eredeti javaslata a rokkantság helyett a fogyatékosság kifejezést szerepeltette volna a szövegben, azonban civil szervezetek tiltakozására úgy döntöttek, mindkét fogalom benne lesz az alaptörvényben.
Az alkotmánymódosítás a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.
A parlament 2011. április 18-án fogadta el az alaptörvényt, Schmitt Pál köztársasági elnök pedig egy héttel később hirdette ki. A hozzá kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket viszont csak december 30-án, két nappal a 2012. január 1-jei hatálybalépés előtt szavazta meg a Ház.
Az Ab egy év elteltével, tavaly december 28-án megállapította, hogy az Országgyűlés túllépett a jogalkotási felhatalmazásán, amikor az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé olyanokat is beiktatott, amelyek hosszabb távra szóló, általános szabályokat tartalmaznak, ezért a kifogásolt rendelkezéseket e formai hiányosságok miatt megsemmisítette.
A Fidesz akkor azt közölte: tudomásul veszi és végrehajtja az Ab döntését, kijavítják a formai hibát, javasolva, hogy a parlament foglalja az alaptörvénybe azokat a szabályokat, amelyeket a testület megsemmisített.
Az alkotmánymódosítás ellen múlt csütörtökön a fővárosi Fidesz-székház udvarára behatolva, szombaton pedig az Országház melletti Alkotmány utcában tartottak demonstrációt. A résztvevők mindkét esetben az Ab épületéhez vonulva fejezték be megmozdulásukat.
Az alkotmánymódosítás miatt Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is aggodalmának adott hangot. Orbán Viktor miniszterelnök Barrosót levélben arról tájékoztatta, hogy a magyar kormány és a parlament teljes mértékben elkötelezett az európai normák és szabályok mellett.
A Berlinben tárgyaló Áder János köztársasági elnök hétfőn azt mondta: később fejti ki álláspontját az alaptörvény-módosításról és Sólyom László azzal foglalkozó írásáról. A volt államfő szerint mielőtt “visszavonhatatlanul rögzülne az eredeti alaptörvénynek ellentmondó állapot”, egy lehetőség maradt: a köztársasági elnök vétója.
Martonyi János külügyminiszter Brüsszelben újságírókkal azt közölte: Magyarország felkéri a Velencei Bizottságot, hogy mondjon véleményt az alaptörvény módosításáról.

MTI/magyartudat.com

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás