Amerikai titkosszolgálatok 50 éve figyelik a világ összes telefonhívását, e-mail és fax üzenetét

 

 

 

 

 

 

 

 

Köztudott, hogy Amerika a 60-as évek óta globálisan gyűjt adatokat, a közösségi oldalakat pedig titkosszolgálatok böngészik, akár étkezési szokásainkat is kutatva. Hogy a PRISM-szivárogtatásból mégis botrány lett, azt szeptember 11. halványuló emléke okozza; a terror elleni harc mára erőltetett magyarázattá vált, mondta Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke szerint a bűnmegelőzés és a bűnüldözés mára összemosódott – tízezreket figyelhetnek meg, különösebb gyanú nélkül is.

Az amerikai és szövetséges titkosszolgálatok közel 50 éve figyelik meg a világ csaknem összes telefonhívását, e-mail és fax üzenetét, a 90-es évek kezdete óta pedig az internetes adatforgalmat is. A sokáig csak az összeesküvés elméletekben felbukkanó ECHELON-rendszer valóban létezik – az Egyesült Államok, Új-Zéland, Kanada, Ausztrália és Nagy-Britannia által kötött USUKA-szerződés értelmében, az Öt Szemként is emlegetett csoport a teljes műholdas kommunikációs folyamot figyelemmel tartotta és tartja ma is. A megfigyelések célja főként az ipari kémkedés és a terroristák közötti üzenetváltások kiszűrése, ami kulcsszavas kereséssel, algoritmusok segítségével történik, a világ minden nyelvén.

A fentiek ismeretében furcsának is tűnhet, hogy az Edward Snowden, volt National Security Agency (NSA) alkalmazott által kiszivárogtatott megfigyelési ügy ekkora nemzetközi botrányt válthatott ki. Az ügynökség közösségi és video-megosztó oldalakon közel gyűjtött információkat a PRISM- nevű program segítségével, az NSA adathalászatát pedig nem megerősített információk szerint a Microsofttól a Facebooktól a Skype-ig számos cég támogatta – bár az említettek határozottan cáfolják ezt az értesülést.

Tálas Péter szerint a ‘hagyományos’ kémkedéstől annyiban tér el a történet, hogy a beszélgetések tartalma helyett itt a felhasználók kapcsolati hálóira voltak kíváncsiak, ami alapján szintén sok mindent meg lehet tudni. „Nem tudjuk még hogyan oszlott meg a becslések szerint 68-70000 megfigyelt ember nemzetisége, hány európai és magyar volt köztük” – szögezte le a szakértő, a Rádió Orien műsorában. Hozzátette, az amerikaikra vélhetőleg nem terjedt ki a megfigyelés, hiszen a helyi adatvédelem jól körülbástyázott.

Tálas ugyanakkor arra is rámutatott, a megfigyeléssel kapcsolatban ‘kétarcúak vagyunk’, ugyanis egyrészt szívesen osztjuk meg az adatokat, videókat, állapotfrissítéseket közösségi portálokon, ami a külföldi és hazai titkosszolgálatok aranybányája, s bármely szerv felhasználhatja. Ennek ellenére sokan felháborodnak, ha nyilvánosságra kerül egy ilyen ügy, mintha megdöbbentő visszaélésről lenne szó. Az adatelszívás ellen persze nehéz védekezni, hiszen a szolgálatok logikus módon nem kérnek engedélyt a megfigyelés előtt, s a legtöbb esetben valószínűleg nem is értesülünk letapogatásunkról. „Az a lényeg, hogy mi tudjuk-e védeni magunkat, vagyis szabályoznunk kell, milyen adatokat osztunk meg magunkról, hol szerepelünk” – mondta a biztonságpolitikai szakértő.

Ugyanerre hívta fel a figyelmet rádiónknak nyilatkozva Péterfalvi Attila is: a modern mindennapi élet folyamán rengeteg elektronikus nyomot hagyunk magunk után – mobiltelefonok cellainformációi, bankkártyás fizetés, gps- adatok – s ezeket az esetek zömében nem is lehet eltitkolni. Az egyetlen, amit tehetünk, hogy a közösségi oldalakon nem jelenünk meg, vagy nagyon tudatosan osztunk meg információkat. ‘Ne legyenek kétségeink afelől, hogy még egy átlagos cég is képes ezek alapján képet alkotni rólunk, ami aztán sorsdöntő lehet az állásinterjú során’ -mutatott rá a NAIH elnöke.

Bízunk a kamerában
Bár a feltárt PRISM-megfigyelés természetesen sérti a személyes adatokhoz fűződő alapjogot, jogorvoslatra nincs igazán lehetőség – sőt, az Alkotmánybíróság hazai gyakorlata értelmében az ilyen alapjogok korlátozhatóak is, ha a kívánt adatok begyűjtésére nincs más mód a lehallgatáson kívül. Az egyetlen kérdéses szempont, hogy egy-egy ilyen akció megfelel-e az adott állam jogrendszerének, nemzetbiztonsági szabályozásának, de a titkosszolgálatok általában a törvényesség mezsgyéjén mozognak, ahol nem ritka a határátlépés.

Az adatvédelmi hatóság elnöke ezzel együtt aggályosnak tartja, hogy a megfigyelési eljárások a bűnüldözés felől egyre inkább a bűnmegelőzés irányába tolódnak el, s a szolgálatok sokszor már azelőtt nyomoznak, hogy a célszemély bármit is elkövetett volna. ‘Az állampolgár hisz a térfigyelő kamerában, mint a bűnözés elleni hatékony eszközben, de az akkor is figyel és rögzít, ha csak a boltba megyünk le, és nem tudjuk, mi lesz a felvételekkel. A jelenleg gyakorlat kimondja, hogy a prevenció érdekében is ugyanúgy lehet korlátozni a jogokat, mint a bűnüldözés szempontjából; a kettő összemosódik, mintha a megfigyelés ténye tenne minket gyanúsítottá’ jegyezte meg Péterfalvi.

Szeptember 11. halványuló emléke
Tálas Péter szerint a titkosszolgálati műveletek kiterjedése, a hírszerző ügynökségek megerősödése 2001. szeptember 11 -hez köthető. Az Amerika elleni, mára ikonikussá váló támadás döntő fordulatot hozott, amitől megváltozott a világ terrorizmushoz való viszonya is; ezután írták alá az USA-ban a hírszerzésnek tágas mozgásteret adó ‘Hazafias Egyezményt’ (Patriot Act), ami után a kül -és belföldi szolgálatok (CIA, NSA, FBI, DNI) szinte korlátlanul kutathattak a terroristagyanús személyek után. ‘Az adatvédelem akkor döntő fordulaton ment át, olyan dolgokba mentek bele a világ országai, ami normál esetben nem történne meg: az Amerikába tartó légiutasokat átvilágítják, de még az étkezési szokásainkra is kíváncsiak. Közösségi oldalakon nézik meg hogy eszünk-e disznóhúst, hátha muzulmánok vagyunk”- hozta fel példaként a biztonságpolitikai szakértő.

Hét évvel később viszont már nem a terrorizmus, hanem a gazdasági világválság tartotta pánikban a közvéleményt. Szeptember 11. emléke halványulni kezdett, a s ebben nagy szerepe volt Barack Obamának is, aki hangsúlyozottan ellentétes politikát folytatott mint elődje: törvényességet ígért, Guantánamo bezárását, látszólag szorosabb szíjon tartva a hírszerzést is. ‘Érthető, hogy botrányt kavar, ha ezután kiderül, Obama lazán belement a globális megfigyelési ügyekbe, engedélyt adva minderre’ – mondta Tálas Péter. A biztonságpolitikai szakértő ugyanakkor erényként említette, hogy bár az amerikaiak figyelnek meg, mindig ők leplezik le magukat, mivel a jogvédelem iránti igény ott hagyományosan erősnek számít.

Tálas szerint világosan kell látni azt, hogy a terrorizmust teljesen megszüntetni nem lehet, s a legnehezebb az úgynevezett magányos farkasok elleni küzdelem – ilyen volt például a Bostonban robbantó csecsen testvérpár, vagy a londoni kaszabolós gyilkosok, akiket alkalmi megfigyelésük ellenére sem sikerült megállítani.

Nem az iszlamistáktól kell félnünk
Magyarország nem tartozik a nemzetközi terrorizmussal fenyegetett országok közé. Radikális iszlamisták helyett nálunk inkább a helyi, etnikai vagy politikai feszültségkeltést célzó csoportok jelentenek veszélyt, mint az azóta felszámolt Magyarok Nyilai vagy a cigánygyilkosságokat elkövető csoport – azt pedig, hogy mennyire vagyunk a célkeresztben, a politikai közbeszéd és média gyakran félrevezető beszámolóiból tudhatjuk meg. ‘Az európai közvélemény is meg van róla győződve, hogy itt a legmagasabb az iszlamista terrorcsoportok aránya, pedig ez tévedés, a hivatalok adatok szerint Európában ez minimális kockázati forrás; az olyan helyi szeparatisták, mint az IRA vagy az ETA, sokkal több problémát jelentenek’ – emelte ki Tálas Péter. A biztonságpolitikai szakértő épp ezért némileg furcsának, túlzottnak tartja a Terrorelhárítási Központ elnevezését és jogosultságait: bár a TEK sok esetben a terrorveszélyre hivatkozva végez adathalászatot, ők inkább fegyveres, szervezett bűnüldözés területén hatékonyak, ami nem számít terrorellenes tevékenységnek.

Ebben egyetért Péterfalvi Attila is: az adatvédelmi hatóság elnöke hangsúlyozta, schengeni kötelezettségeink szerint nem annyira a magyarokat, mint az átutazókat és letelepedőket kell nyomon követni, ellenőrzésük pedig így is komoly feladatot ró a hatóságokra.

Tízezreket megfigyelni – gyanúsítás nélkül
A Rádió Orient vendégeit a nemzetbiztonsági törvény szigorításáról is kérdeztük, ami alapján egységes, és fokozottabb ellenőrzésre számíthatnak a fontos pozícióban dolgozó kormánytisztviselők, köztisztviselők: ebbe az évenkénti két hónapos lehallgatás, a levelezések, e-mailek feltörése, sőt, a házkutatás is belefér, az átvilágítás pedig kiterjed a családtagokra is – mindezt automatikusan, különösebb gyanúsítás nélkül.

Tálas Péter szerint ezt leginkább megfélemlítésnek, elhibázott filozófiai megközelítésnek látja. „Eléggé meglepődtem ezen a lépésen, hogy miért jelent magában nemzetbiztonsági kockázatot, ha valaki a munkáját végzi. Ezek a dolgozók rendelkeznek erkölcsi bizonyítvánnyal, ellenőrzik, mielőtt alkalmaznák őket, ezért is érthetetlen a szigorítás’ – vélte szakértő.

Péterfalvi Attila rámutatott, az új nemzetbiztonsági törvény egyesíti a korábbi átvilágítási (A, B, C) fokozatokat, s ha lehet, akkor még a C-nél is szigorúbb feltételeket szab. ‘Hatóságom, a NAIH hat ország hasonló szabályozását vetette össze, és egyik sem volt annyira kemény, mint a hazai’ – mesélte a szakértő. Péterfalvi szerint, aki megfigyeléséhez nem járul hozzá, az nem csak saját vagy hozzátartozója állásával játszik, de már önmagában is gyanús lesz – és nem tudható, hogy a későbbiekben emiatt milyen hátrány éri. A kérdés horderejét mutatja, hogy az új nemzetbiztonsági törvény több tízezer ember lehallgatását teszi lehetővé.

Koncz Tamás
OrientPress Hírügynökség

magyartudat.com

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás