A belső kereslet nyolc negyedévig tartó csökkenés után növekedett. A beruházások négy éve tartó volumencsökkenését megtörve a szektor 0,8 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez. Az előző negyedévhez viszonyítva, minden felhasználási tétel így a háztartások fogyasztása, kormányzati fogyasztás, beruházások, export és import is élénkültek. Az előző kormányok idején európai uniós rangsorban a legrosszabbul teljesítő ország Magyarország volt (Görögországhoz hasonlóan) ugyanakkor a rendelkezésre álló adatok alapján Magyarország ismét a nagyobb mértékű növekedést felmutató országok között foglal helyet az előző év azonos időszakához mért bővülési ütemet illetően.
A KHS legfrissebb közleménye szerint 2013. második negyedévében Magyarország bruttó hazai terméke – az előzetes becslésnek megfelelően – 0,5 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest. A növekedés főként a mezőgazdaság 17,2 százalékos és az építőipar hozzáadott értékének 6,9 százalékos növekedésének köszönhető. Az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok alapján is 0,5 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint pedig 0,1 százalékkal növekedett a magyar gazdaság. Az előző negyedévhez viszonyítva a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok ugyancsak 0,1 százalékos bővülést mutatnak hazánk bruttó hazai termékében.
Termelési oldalt tekintve az építőipar nemzetgazdasági ág pozitívan (0,2 százalékponttal) járult hozzá a növekedéshez, az építőipari termelés bővülésében jelentős szerepet játszott számos EU-s forrásból finanszírozott infrastrukturális fejlesztés. A tavalyi év kedvezőtlen időjárása miatt bekövetkező terméskiesés idei korrekciójaként a mezőgazdaság növekedési hozzájárulása (0,5 százalékpont) jelentős volt. A szolgáltatások szektor több mint egy éven át tartó visszaesést követően most 0,1 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez, ami a belső kereslet mérsékelt élénkülésére utal. A havi ipari termelési adatok alapján várt pozitív növekedési hozzájárulással szemben az ipar az éves alapú növekedési hozzájárulása továbbra is negatív maradt (-0,2 százalékpont).
A felhasználási oldalt tekintve a belső kereslet nyolc negyedévig tartó csökkenés után növekedett. Mind a háztartások fogyasztása (0,2 százalékpont), mind a kormányzat fogyasztása (0,1 százalékpont) pozitívan járult hozzá a GDP növekedéséhez. A beruházások négy éve tartó volumencsökkenését megtörve a szektor 0,8 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez. A kiemelkedő teljesítményhez jelentős mértékben járult hozzá az EU-s forrásokból finanszírozott infrastrukturális projektek, illetve kedvező az is, hogy a gép és berendezés-beruházások is emelkedtek. A nettó export növekedési hozzájárulása jelentősen visszaesett a tárgynegyedévben (-1,2 százalékpont), ilyen mértékű negatív növekedési hozzájáruláshoz utoljára 2008 II. negyedévében volt példa. Az export növekedést meghaladó import-dinamika oka egyfelől az élénkülő belső kereslet, másfelől a második félévre várt külső kereslet fellendülés előzetes készletfeltöltő hatása lehet. Ezt a várakozást erősíti a készletváltozás pozitív hozzájárulása (0,5 százalékpont) a GDP változásához, melyben szerepet játszhat a mezőgazdaság javuló teljesítménye is. Az előző negyedévhez viszonyítva, minden felhasználási tétel így a háztartások fogyasztása, kormányzati fogyasztás, beruházások, export és import is élénkültek.
Az Eurostat gyorsbecslése szerint az eurózónában és az EU-27 esetében is 0,3 százalékkal nőtt a GDP 2013. második negyedévében az előző negyedévhez képest. Éves szinten az eurózónában 0,7 százalékos, az Európai Unióban 0,2 százalékos volt a visszaesés. Az előző kormányok idején európai uniós rangsorban a legrosszabbul teljesítő ország Magyarország volt (Görögországhoz hasonlóan); a rendelkezésre álló adatok alapján Magyarország azonban ismét a nagyobb mértékű növekedést felmutató országok között foglal helyet az előző év azonos időszakához mért bővülési ütemet illetően.
A KSH által közölt adatok teljes köre megtalálható a www.ksh.hu oldalon.
(Nemzetgazdasági Minisztérium)
magyartudat.com
