Az erdélyi magyaroknak ma is harcolniuk kell szabadságukért és azt kell megértetniük a többségi nemzettel, hogy a magyar szabadság nem a románok ellen van – hangoztatta vasárnap ünnepi beszédében Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke.
A politikus a székelyföldi Maksán mondott beszédet a március 15-i ünnepség több száz résztvevője előtt.

Maksa, 2015. március 15. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke beszél az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 167. évfordulója alkalmából, az EMNP által rendezett megemlékezésen a székelyföldi Maksához tartozó Eresztevényben 2015. március 15-én. MTI Fotó: Baranyi Ildikó
Maksa, 2015. március 15. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke beszél az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 167. évfordulója alkalmából, az EMNP által rendezett megemlékezésen a székelyföldi Maksához tartozó Eresztevényben 2015. március 15-én. MTI Fotó: Baranyi Ildikó

Rámutatott: a magyarok szabadsága, a székely autonómia nem elvenni senkitől semmit, Marosvásárhelyen a hatóságok mégis betiltották a székely vértanúk napjára szervezett megmozdulást.
“Van-e külön román szabadság a magyarok ellenében, van-e külön magyar szabadság a románok ellenében? Jól tudjuk a választ: nincs. Románia csakis akkor lehet szabad, ha nem fél a mi szabadságunktól” – hangoztatta a szónok.
Kifejtette: az erdélyi magyarságra hárul ma az a feladat, hogy megértesse többségi testvéreivel: a közösség megmaradása, a Székelyföld önrendelkezése nem Románia ellen van, hanem ez európai szabadságeszme kiteljesüléséért van.
A magyar nemzeti ünnepen Szilágyi Zsolt megkoszorúzta a székelyek legendás ágyúöntő tüzértisztje, a szabadságharcban hősi halált halt Gábor Áron síremlékét a Maksához tartozó Eresztevényben.
A maksai megemlékezésen Fejér László-Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője is koszorúzott, beszédében pedig az összefogás és megbékélés fontosságát hangsúlyozta.
Az ünneplők a 15. Székely Határőr Gyalogezred bélafalvi  szakasza, tápióbicskei gyalogos, valamint sepsiszentgyörgyi és gidófalvi huszár hagyományőrző csapat vezetésével, szekerekkel vonultak a maksai református templomtól Gábor Áron síremlékéhez, Eresztevénybe.
Gábor Áron csaknem száz ágyút öntött és tüzéreket képezett ki a fegyverek nélkül maradt székely  szabadságharcosoknak. 1849 július 2-án a kökösi csatában a cári csapatok elleni tüzérségi összecsapásban ágyúgolyó oltotta ki életét, és a közeli Eresztevényben temették el.

magyartudat.com

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás