Változtat a kormány a május elsején életbe lépő, de már elfogadott mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmáról szóló törvényen.
Mindezt annak érdekében teszi, hogy a demokratikus elvek erőteljesebben érvényesüljenek a helyi földbizottságok felállításakor. Ezek a testületek vétójoggal véleményezhetik a termőföldek adásvételi szerződéseit.
Módosul a földtörvény, miután a magyar akácfa és a szabad pálinkafőzés után most az új jogszabályunk ellen készül fellépni a brüsszeli bürokrácia, az Európai Unió szerveitől érkezett nem hivatalos jelzések szerint – erősítette meg az információt tegnap a Vidékfejlesztési Minisztérium.
A tárca kiemelte, a május elsején életbe lépő magyar földjogi szabályozás határozott célja, hogy megvédje a magyar termőföldet a külföldiek és a spekulánsok felvásárlásaitól.
A kormány mindent megtesz ennek érdekében, s ezért tovább kívánja erősíteni a gazdák képviseleti szerveként felállításra váró helyi földbizottságokat. Ezeknek a testületeknek a törvény jelentős súlyú vétójogot ad a földek adásvételei során. Ehhez szükséges a kétharmados törvény rendelkezéseinek módosítása annak érdekében, hogy a helyi földbizottságok létrehozásának demokratikus legitimációja megkérdőjelezhetetlen alapokon nyugodjon. A testületek csak ezután alakulnak meg. Az eljárást úgy bonyolítják le, hogy kellő idő álljon a gazdák rendelkezésére a felkészüléshez – közölte a szaktárca.
A helyi földbizottságokat eredetileg a jogszabály életbelépésének idejére, májusig létre kellett volna hozni, ám a hiányzó kormányrendelet miatt ez nem történhetett meg. A késlekedés oka, hogy a kabinet úgy döntött, figyelembe veszi azokat visszajelzéseket, amelyek e testületek demokratikus felhatalmazását kérték számon. A tárca által meg nem erősített információnk szerint a jogszabályon úgy változtatnak, hogy a helyi földbizottságok tagjait a jövőben a települések képviselő-testületei választják meg. A jogszabály eredetileg a jegyzőket hatalmazta fel arra, hogy hívják össze a települések közigazgatási határain belül gazdálkodó földműveseket, akik ezt követően választhatták volna meg maguk közül a bizottsági tagokat, írja az MNO.
magyartudat.com
Egyik európai ország se adja el tulajdonba a földterületeit, a déli országok se a szigeteiket. A törvénynek inkább tiltani kéne, képtelenség hogy bárki tulajdonos lehet.
Az ilyen földtörvény, ami megengedi idegen nép tagjainak a földszerzést, az a létalapunk, életterünk lépésről lépésre való elvesztését hozná. A minimálbéren élő, vagy munkanélküli vidéki magyar embereket kiteszik annak, hogy külföldi “földműves” milliomosokkal kell versenyezni.
Nem találok hivatalos tájékoztatást arról, ki az a sok furcsa külsejű fekete hajú nő, fekete szakállas/borostás fazon, akiket az utcákon látni mostanában. Nem fényképezkedő turisták, de látszik, hogy nem magyarok és nem is a Kárpát-medence népeihez tartoznak.