Az RMDSZ bemutatta a székelyföldi autonómia-statútumát

„A romániai magyarság autonómia-törekvései egyidősek a modern Románia megszületésével, az 1918-ban megfogalmazott gyulafehérvári kiáltvánnyal. Az RMDSZ autonómia-törekvései pedig egyidősek az 1989 utáni demokratikus berendezkedés kialakításával” – ezekkel a szavakkal indította ma Kelemen Hunor szövetségi elnök azt a sajtótájékoztatót, amelyen az RMDSZ székelyföldi autonómia-statútumát ismertette.
rmdsz-autonomiaAz RMDSZ elnöke kiemelte: „az elmúlt 25 évben a társadalomnak, beleértve az erdélyi magyarságot is volt néhány nagy célja: az egyik cél az volt, hogy a román jogállam intézményrendszerét létrehozza, a piacgazdaságot megteremtse, csatlakozzon az Észak- Atlanti Szövetséghez és az Európai Unióhoz. Ezek teljesültek. Azt nem mondhatjuk, hogy minden tökéletesen működik, mert ilyen társadalom nincs, de ezek a nagy céljai az erdélyi magyarságnak megvalósultak.”
A szövetségi elnök kifejtette, hogy ebben az időszakban sok olyan kérdésre választ talált az erdélyi magyar közösség párbeszédet folytatva a román társadalommal, amelyek a nyelvi jogokhoz kapcsolódnak mindenekelőtt.
„Ezek fontos eredmények 25 év alatt. Elkészült közben a kulturális autonómia tervezete, úgy, ahogyan azt az RMDSZ 1993-as programjában is előrevetítette, és amelyet a Parlament még mindig nem szavazott meg. A tavalyi Kongresszus után pedig azt a feladatot kaptuk, hogy kidolgozzuk Székelyföld számára is azt a regionális autonómia-modellt, amely egy nagyon erős jövőképet jelent. Ebben a 25 évben a romániai magyarság és az RMDSZ egy stabilitási tényező volt Romániában, a legnehezebb időszakban is. A következő időszakban is nagyon fontos az, hogy ez a legitim, alkotmányos, a jogállam értékeit betartva megszületett autonómia-tervezet olyan formában kerüljön társadalmi vitára, hogy az erdélyi magyarságnak és az RMDSZ-nek ezt a stabilitási tényező szerepét ne lehessen megkérdőjelezni. Mert nagyon sokan megpróbálják ezt megtenni, az elmúlt napokban ez látszott. Mindenféle összeesküvés- elméletektől elhatároljuk magunkat és arra kérjük mindazokat, akik vitázni kívánnak, hogy ne keressenek ilyen utakat, mert ezekre nincs szükség” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
Az RMDSZ szakemberei által kidolgozott autonómia-statútumról elmondta, a preambulumában visszautal az 1918-as gyulafehérvári kiáltványra, és mindazokra a nemzetközi szerződésekre, amelyeket Románia az elmúlt 25 évben elfogadott, beleértve az 1945-ös Kisebbségi Statútumot is, amelyet még mindig nem helyeztek hatályon kívül. Ugyanakkor kimondja azt, amit az RMDSZ mindig is mondott, hogy nem a román állam érdekeit, területi integritását sértve kíván regionális autonómiát, hanem a román állam alkotmányos keretei közé beilleszthető autonómia-modellt kíván közvitára bocsájtani.
A tervezet leírja azokat a lépéseket, ahogyan létrejön a székelyföldi régió, pontosítja mindazokat a hatásköröket, amelyeket átvesz a régió a központi kormányzástól. A tervezet egyértelműen kimondja, hogy az egységes, oszthatatlan román államon belül jön létre a székelyföldi autonóm régió Kovászna, Hargita és Maros megyei településekből, ahol etnikai hovatartozás és anyanyelvi megkülönböztetés nélkül minden állampolgár egyenlő, és a közösségek etnikai és kulturális sajátosságainak megőrzése garantált. A tervezet teljes kétnyelvűség bevezetését írja le. Az állampolgár maga dönti el, hogy milyen nyelven óhajt valamely hatósághoz fordulni. Ennek érdekében megyénként és helységenként az illető nemzeti közösségek arányában töltik be a közhivatalnoki tisztséget úgy, hogy a hivatalnoknak mindkét nyelvet ismernie kell. Az iskolákban mindkét nyelvet oktatni kell. A statútum a román közösség számára teljes körű kulturális autonómiát szavatol, Ez a garanciája annak, hogy az itt élő románok nyelvi és kulturális jogai ne csorbuljanak. Ugyanakkor leírja a pénzügyi decentralizációnak a költségvetési vonzatait, megteremtve ezzel a pénzügyi alapját a szükséges intézményrendszernek. A tervezet Marosvásárhelyt jelöli meg központként, a regionális tanács székhelye Székelyudvarhely lenne, Csíkszeredában működne a pénzügyi részhez tartozó intézményrendszer, Sepsiszentgyörgyön pedig a végrehajtó rendszer többi eleme. „Azért próbáltuk ezt négy pillére helyezni, hogy minden régiónak meglegyen a maga súlya az intézményes működési modellben” – magyarázta az RMDSZ elnöke.
„Ezt bocsájtjuk ma közvitára, és tudom, hogy ebben az időszakban ez nem lesz egyszerű. Folyamatosan keresünk – és már találtunk román partnereket -, akik konferenciák szervezésével, moderálásával, a közvita megszervezésében és lebonyolításában mellettünk lesznek. Azt gondolom, az a dolgunk, hogy ezeket a vitákat elsősorban a román társadalommal folytassuk le, hogy a román társadalom számára soroljunk fel olyan érveket, amelyek meggyőzhetik a román emberek egy részét, hogy az, amit mi javasolunk, az nem ellenük szól, nem az ország ellen szól, hanem egy erős Románia mellett, amely a térségben meghatározó szereplő, amelyet tisztelnek. És akkor lesz erős Románia, ha a többség-kisebbség kérdését rendezte” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
Hozzátette: „az európai uniós államokban mindenhol, ahol stabilitás és jólét van, és ahol nemzeti kisebbségek élnek, a többség-kisebbség viszonyát már rendezték: Finnországtól–Dél-Tirolig. Ott, ahol nem rendezték, ott folyamatosan konfliktusok vannak, ezek a feszültségek pedig mindig visszavetik a gazdasági fejlődést, a jólétet, a stabilitást. Mi azt szeretnénk, hogy egy olyan közvitát bonyolítsunk le, amelynek a végén a társadalomnak egy jelentős részét meggyőzzük arról, hogy ez a tervezet erősíti, és nem gyengíti az országot.
Ez a tervezet azért van – a kulturális autonómia-tervezettel együtt -, hogy a romániai magyarok, az erdélyi magyarok, a székelyföldi magyar emberek nemzeti identitásának a biztonságához a teljes intézményes keretet megteremtse” – összegezte Kelemen Hunor szövetségi elnök.
A tervezet elérhető az RMDSZ honlapján román és magyar nyelven.

Címlapfotó:Banga Előd-Ernő

RMDSZ Sajtószoba

magyartudat.com

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás