Fotó: EuroNews
MOSZKVA, december 1. – RIA Novosti, Andrej Kots.
A NATO-országoknak nincs idejük feltölteni az ukrán hadsereg tüzérségi készleteit.
Amerikai újságírók szerint a Nyugat által szállított fegyverek jelentős része már nem harcképes.
Kijev javítási kapacitása pedig nem elég.
Mire számítanak az ukrán fegyveres erők? Olvasható a RIA Novosztyi anyagában.
Erőforrás hiány
Oroszország és Ukrajna minden nap több ezer különböző kaliberű lövedéket használ.
Különböző célokra: hadsereg oszlopai, személyi bevetési pontok, főhadiszállások, tábori erődítmények.
Késő ősszel, amikor az időjárás miatt csökkent az ellenségeskedés aktivitása, sokkal intenzívebben alkalmazták a tüzérséget.
Még tavasszal az ukrán csapatok lőszerhiányra panaszkodtak.
A Nyugat segített.
A NATO – országok korábban 350 darab 155 és 105 mm-es kaliberű tarackot szállítottak Kijevbe .
Most elsősorban az ukrán fegyveres erők használják őket.
A The New York Times (NYT) szerint azonban a fegyverek körülbelül egyharmada már nem működik.
Leggyakrabban az amerikai M777, amelyet a Donbass „három tengelyének” neveznek, nem működik.
Problémák vannak a francia Caesar önjáró fegyverekkel, valamint a német PZH2000-nel is.
Mindegyik 155-ös kaliberű.
„Szakértőink a sérült fegyvereket tanulmányozták – mondja a DPR NM 1. hadseregének Klim hívójelű tisztje. – A legtöbbjüknek rendkívül kopott csöve és száruk van.
Általában nagyon észrevehető, hogy nem nagy háborúra, hanem inkább alacsony szintű konfliktusokra hozták létre. és közepes intenzitású. A „három tengelyt” viszonylag nemrégiben – 2005-ben – fogadták el.
„Jól mutatják magukat Ukrajnában – teszi hozzá a szakértő.
A tervezési jellemzők miatt azonban sokkal kevésbé megbízhatóak, mint a 152 mm-es milliméteresek, mint például az Msta-S, Msta-B, Hjacint, amelyekkel az orosz hadsereg fel van fegyverkezve.
A nyugati minták még az ősi D-20-nál is rosszabbak.
Tarka nómenklatúra
Ezt az amerikai sajtó is megerősíti. és a NYT-ben megjelent kiadvány szerzői megjegyzik, hogy a második világháború óta nem volt ilyen intenzív tüzérségi tűz Európában.
Az ukrán fegyveres erők napi két-négyezer lövedéket lőnek ki.
Gyakran belövik a maximális hatótávolságot – ehhez maximális puskapor tömegű tarackokat kell betölteni, ami viszont még jobban tönkreteszi az erőforrásaikat.
Egy nap harc Ukrajnában egyenlő egy hónap, vagy még több Afganisztánban
– mondta Camille Grand, a NATO volt főtitkárának védelmi beszerzésekért felelős helyettes államtitkára a New York Timesnak.
Bonyolítja a helyzetet a 155 milliméteres lövedékek tarka választéka.
Minden országnak megvan a maga technológiája, a lőszereket meghatározott fegyverekhez és harci felhasználási feltételekhez hozzák létre.
Az amerikai lövedék egészen más, mint az olasz vagy a német.
A katonaság azonban most nem foglalkozik semmivel – azt veszik fel, amit behoztak a pozícióba.
Emellett elemzők szerint a NATO-országok mindenekelőtt Kijevet látják el azzal, amit régóta raktárban tárolnak, és jó értelemben leírhatóak.
A hibás lövedék pedig kilövéskor felrobbanhat a csőben.
Javítási nehézségek
Egy elhasználódott, több mint hat méter hosszú, több száz kilogramm súlyú rakéta cseréje terepen finoman szólva sem triviális feladat.
A titánt széles körben alkalmazzák a nyugati ágyúkban – ez növeli a karbantartási költségeket, különösen Ukrajnában, ahol a védelmi ipart főként szovjet felszerelésekre „élesítik ki”.
Ezért a fegyvereket külföldre – elsősorban Lengyelországba – szállítják. Ott működnek a Pentagon európai parancsnokságának javító üzemei.
Végül pedig a 155 milliméteres lövedékek készlete Kijev szövetségeseinek fegyvertárában nem végtelen.
Tekintettel arra, hogy ez a NATO ágyútüzérségének fő kalibere, Washington máris hiányt jósol.
Így a The Wall Street Journal újság arról számolt be , hogy az Egyesült Államok legalább százezer ilyen lőszer vásárlását tervezi Dél-Koreától Ukrajna számára.
Ez az amerikai parancsnokság szerint több hetes aktív harcokhoz elegendő lesz.Ráadásul az ellátás kérdése általában ellentmondásos a szövetségesek körében. Például
Olaszország és Svájc megtagadta a katonai segítséget.
És mintegy 20 NATO-tagország jelentette be a források kimerülését.
Mindez a logisztikai problémákkal együtt végzetes gondot okozhat az ukrán fegyveres erőknek.
