Azeri kiadatás – sérült a jogbiztonság és a magyar állam szuverenitása is

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ombudsman szerint bár a magyar állam nem sértett nemzetközi normát és a számára biztosított jogkörben járt el, amikor hozzájárult Ramil Safarov azeri katonatiszt kiadatásához, az ügyben több szempontból is sérülhetett a jogbiztonság követelménye, valamint sérült a magyar állam szuverenitása is – állapította meg hivatalból lefolytatott vizsgálata eredményeként Szabó Máté.

Az ombudsman az MTI-vel pénteken közölte: álláspontja szerint a magyar kormánynak tisztában kellett lennie azzal, hogy az azeriek szemében az elítélt úgynevezett “hazafias tettet” követett el, amikor Budapesten “brutálisan meggyilkolta védtelen örmény NATO-szemináriumi társát”. Ezért szinte biztosra vehető volt, hogyha az elítéltet átszállítják Azerbajdzsánba, ott őt kegyelemmel szabadon engedik.
Szabó Máté szerint a magyar kormány nem járt el eléggé körültekintően, amikor nem kért garanciát arra, hogy az azeri állam nem ad kegyelmet az életfogytiglani büntetésre ítélt katonatisztnek.
Az alapvető jogok biztosának rendelkezésére bocsátott iratok szerint átszállítását az elítélt kezdeményezte, kérelmét Azerbajdzsán Magyarországra akkreditált nagykövete adta át a kormány képviselőjének. Az átszállításhoz való hozzájárulást a közigazgatási és igazságügyi miniszter az előtt adta meg, hogy az azeri fél magyar kérésre tájékoztatást adott volna, miként fogják Azerbajdzsánban végrehajtani a magyar bíróság által kiszabott büntetést. Az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény szerint ez nem kifogásolható, ugyanis az értesítést az átszállítás tényleges megtörténte, és nem a hozzájárulás megadása előtt kell teljesíteni.
Ugyanakkor az ombudsman szerint az azeri fél nyilatkozatát megelőző magyar hozzájárulás – vagyis a két aktus időbeni felcserélése – “ilyen körülmények között kétségessé teszi a jogállamiság és az abból fakadó jogbiztonság követelményének érvényesülését, és a nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítését”.
Szabó Máté szerint a magyar kormány nem járt el eléggé körültekintően akkor sem, amikor nem kért garanciát arra, hogy az azeri állam nem ad kegyelmet az életfogytiglani büntetésre ítélt katonatisztnek. Szerinte “a garanciákhoz való ragaszkodásra szükség lett volna, ahhoz, hogy Magyarország eljárását utólag jóhiszeműnek minősíthessük”. Miután azonban ez a garanciakérés nem történt meg, a magyar és a nemzetközi közvélemény egy része rosszhiszemű döntésként értékeli az Azerbajdzsánba való átszállításhoz adott kormányzati hozzájárulást. A biztosítékok kérésének elmaradása közvetlenül veszélyeztette a jogállamiság elvének érvényesülését és az abból fakadó jogbiztonság követelményét.
Az ombudsman rámutatott, hogy a garancia nélkül hozott döntés a büntetés további végrehajtásáról gyengíthette a hazai és a nemzetközi büntető igazságszolgáltatásba vetett állampolgári bizalmat, hiszen a kiadatás így egyfajta kegyelmi döntést tett lehetővé, felülírva a magyar bíróság ítéletét, egy jogerős határozatot. Az elítéltet a magyar bíróság bűnösnek találta az egyik legsúlyosabb bűncselekmény elkövetésében, és megfelelően súlyos, életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést szabott ki rá, ami viszont a büntetés-végrehajtás külön garanciák nélküli átengedésével mintegy azonnali kegyelemre változott. Ezáltal sérült az azonos súlyú bűncselekményért azonos büntetés kiszabását követelő, törvény előtti egyenlőség elve, illetve azt az azeri elnöki kegyelem felülírta, ami a kiadatás nélkül nem érvényesülhetett volna.
A biztos éppen ezért felkérte Magyarország miniszterelnökét, hívja fel a közigazgatási és igazságügyi miniszter figyelmét arra, hogy a magyar szervek hasonló esetekben a jelentésében foglalt szempontok figyelembevételével járjanak el, hiszen sérült a magyar állam szuverenitása, amikor egy másik állam elnöki kegyelme felülírta a független magyar bíróság jogerős döntését.
Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szeptember 2-án hivatalába kérette Azerbajdzsán budapesti nagykövetét, akit diplomáciai jegyzékben arról tájékoztatott, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését.

MTI/magyartudat.com

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás