Bankcsapda Érdekvédelmi Szervezet nyílt levele az Európa Bizottság részére

 

 

 

 

 

 

 

 

NYÍLT LEVÉL AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE

Címzett:
Európai Bizottság részére
Európai Unió Háza
1024 Budapest, Lövőház u. 35.
Fax: (+36 1) 466-4221
E-mail: comm-rep-bud@ec.europa.eu

Feladó:
Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet /Egyesület/
1171 Budapest, Zrinyi utca 121.

Tárgy:
Tájékoztatás, figyelemfelhívás a devizahitelezés korlátozása miatt indult kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban és súlyos jogsérelem bejelentése

Tisztelt Európai Bizottság !

Először meglepődve értesültünk róla különböző médiák interpretálásában, hogy hazánk ellen a devizahitelezés korlátozása miatt kötelezettségszegési eljárást kezdeményez az Európai Bizottság.

Az Európai Bizottság álláspontjának részletesebb megismerése után nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy a Bizottság véleménye szerint a fogyasztóvédelmi szabályok szigorításával és más körültekintő hitelbírálati szempontok bevezetésével megoldható, kezelhető a devizában való eladósodás problémája. Az Európai Bizottság állítása szerint tisztában vannak a magyarországi helyzettel, azaz a devizában való túlzott eladósodás következményeivel, ezért a hazai intézkedések célját egyáltalán nem is vitatja.

Az Európai Bizottság eljárása sajnálatosan nem nevezhető következetesnek, mivel a kötelezettségszegési eljárás megindításának az indoklásában a Bizottság kifejtette, hogy fogyasztóvédelmi és hitelbírálati szempontok szigorításával kezelhetőnek tartja a további devizában való eladósodást, de figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a mai napig a deviza típusú szerződésekkel kapcsolatban a magyar lakosság „korlátlan” kockázatvállalása valósul meg. (Mifid EU irányelvvel ellentétesen)

Az Európai Bizottság akaratlanul is megsértette az „Európai Unió Alapjogi Chartájában” foglaltak közül a 38-as cikket, mely a fogyasztók védelméről szól, valamint a 20-as cikket ami a törvény előtti egyenlőséget hivatott biztosítani.

A leendő pénzügyi fogyasztók védelme természetesen Egyesületünk által is elismert és fontos szempont, de az Európai Bizottság megállapításából kitűnik, hogy rendelkezik olyan ismeretekkel, melyek azt igazolják, hogy a korábban értékesítésre került deviza konstrukcióval kapcsolatban felmerülő fogyasztóvédelmi aggályok léteznek.

Az Európai Bizottság megállapításával és javaslataival indokolatlanul megkülönbözteti a leendő és a korábban szerződő pénzügyi fogyasztókat !

A pénzügyi fogyasztóvédelem szigorításának és a hitelbírálati szempontok bővítési lehetőségének az ajánlásával az Európai Bizottság a korábban keletkező deviza típusú szerződéses viszonyok hiányosságainak a nyilvános felismerését jelenti.

Az Európai Bizottság előtt ismert az olyan pénzügyi eszköz, mely a hitelkockázatok átruházására irányuló származtatott eszköz, mely befektetési típusú ügylet.

A hazai deviza hitelezés során (7000 milliárd forintos nagyságrend) az ügyfelek kockázatvállalási képességének a felmérése, valamint az árfolyam kockázat kezelési lehetőségekről szóló ügyfél tájékoztatás elmaradt !

A hazai devizahitelezés a tőke összegének a devizában való nyilvántartásával valósult meg, közismert tény, hogy a pénzügyi szolgáltatok valós deviza forrás alkalmazása nélkül, mérlegen kívüli pénzügyi instrumentumokkal állították elő a forrásaikat, jellemzően Fx-swap ügyleteken keresztül. A hazai devizahitel konstrukcióban szereplő deviza létezése névleges.

A hazánkban tevékenykedő pénzügyi szektor minden írott és íratlan szabályt megszegett azzal, hogy azonos kockázati elem (CHF, YEN) és azonos fedezeti típusok (gépjármű, lakóingatlan) mellett nagyarányú hitelezést folytattak (ügyfélcsoportra vonatkozó szabályozás).
A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) mulasztásával és illetékességének a hiányában gyakorlatilag végignézte a hazai pénzügyi fogyasztók kálváriáját !

A magyar lakosság, azon belül a pénzügyi fogyasztók kiszolgáltatottsága példátlan az egész Európai Unióban, de lehet az egész világon !

A kockázatkezelési lehetőségek eltagadásával, valamint (az ügyfél) kockázatvállalási képesség felmérésének az elmaradásával a pénzügyi fogyasztók szakmai ismereteinek a súlyos kihasználásával létrejött szerződésekkel, gyakorlatilag „uzsorázás” valósult meg Magyarországon !

Itt sajnálatosan, de fel kell hívnom az Európai Bizottság figyelmét arra a tényre ami a Magyar Állam magatartására folyamatosan kiható körülmény, hogy a forint intervenciós sávjának az eltörlése után (2008 február 26.) a Magyar Nemzeti Bank olyan spekulatív befektetéseket hajtott végre a 2008-as EU/IMF megállapodás során folyósításra került 20 milliárd euró felhasználásával, ahol a forint árfolyamának a gyengülése nyereséget, míg a forint erősödése veszteséget eredményezett a Jegybank számára, itt árfolyamnyereségről van szó !

Az EU/IMF források a forint árfolyam ellenes spekulációt finanszírozták !

A mérlegadatok alapján, már 2011-ben 1300 milliárd forint feletti árfolyamnyereséget realizáltak a forint árfolyamának a folyamatos gyengülése miatt.

Az érintett magyar lakosság előtt hamarosan nyilvánvalóvá válik, hogy Magyarország, azaz a Magyar Állam konszolidációja a hazai lakossági devizahitelezésen keresztül valósult meg !

A Magyar Állam jelenlegi pénzügyi stabilitásához hozzájárult az érintett magyar lakosság deviza konstrukción keresztüli eladósítása, hiszen a tőke nagyarányú szabad áramlása kedvező hatást gyakorolt a teljes hazai gazdaságra (GDP), továbbá a Jegybanki befektetések hozama is rendelkezésre áll. A Növekedési Hitel Program (NHP) 750 milliárd forintnyi forrása – mely 0%-al áll a bankok rendelkezésére – elsődlegesen a Jegybank korábbi elnökének Simor András fentebb részletezett tevékenységének köszönhető. Simor András vagyonszaporulatával kapcsolatban a bennfentesség is felmerül.

Kérem az Európai Bizottságot, hogy jelen megkeresésemben foglaltakkal kapcsolatban álláspontját és a kialakult helyzettel kapcsolatos megoldási javaslatát részletesen kifejteni szíveskedjen, különös tekintettel arra a tényre, hogy az érintett magyar lakosság jelenleg a Magyar Állam által jogfosztott és súlyosan kilátástalan állapotba került !

Tisztelettel :

Falus Zsolt Ferenc
Elnök

Budapest, 2013 június 30.

magyartudat.com

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás