Tragédia történt: a vártnál is szomorúbb a magyarság helyzete Felvidék déli részén a 2011-es népszámlálás adatai szerint. A valaha színmagyar lakosságú térség jelentős része az elszlovákosodás útjára lépett – 48 településen veszett el a magyar többség, 22 helyen 20% alá kerültünk. Átlagosan minden tizedik magyar falu szlovák lett, egész térségek szakadtak le a tömbmagyarságról. A Nyugat-Csallóköz ma már lassan szórványosodni kezd, míg a nyitrai magyar nyelvsziget eltűnőben van. A Váralja Szövetség szerint a folyamatok csendes népirtásról tanúskodnak.
2012 tavaszán már tudtuk, hogy Felvidéken a tíz évvel korábbi 520 ezer helyett csupán 458 ezer magyart sikerült összeszámolni. A részletes adatok azonban minden várakozást felülmúltak: a magyarság mindenhol megfigyelhető fogyásához drámai térvesztés járult: a magyarlakta településeken országos átlag felett emelkedett a szlovák, több helyen pedig a cigány lakosság száma. Ennek következtében szinte minden magyar településen közel 10%-kal alacsonyabb a magyarok aránya ma, mint tíz évvel korábban.
A felvidéki magyarság demográfiai helyzete olyan képet mutat, mintha a térségben háború vagy pestisjárvány pusztított volna. A Váralja Szövetség ezért arra hívja fel a figyelmet, hogy Felvidéken csendes népirtás folyik. A jelenlegi folyamatok már megállíthatatlanok, így a felvidéki magyarság komolyabb beavatkozás (pl. autonómia, regionális önrendelkezés) nélkül húsz év múlva már nem lesz tényező.
Sajnos az adatok hitelességében néhány településtől eltekintve nincs okunk kételkedni, ugyanis a csökkenésért csak kismértékben az asszimiláció (vagyis a magyarok statisztikai eltűnése, szlovákká alakulása) a felelős, hanem sokkal inkább a negatív népszaporulat, a szlovákok etnikai elözönlése, míg keleten az elcigányosodás okozta a magyarság térvesztését.
Döbbenetes, de a néhány éve még színmagyar Csallóköz belső részein is ma már 70-80% körül van csupán a magyar többség, holott tíz éve még a járás településeinek nagy részén 90% fölött voltunk. Mára egyetlen stabilan magyar többségű rész maradt a Felvidéken, a Csallóköz Győrrel szembeni részét alkotó Csilizköz, ahol még 90% körüli a magyarság aránya. Eközben a Csallóköz nyugati részén, Pozsony környékén átlagosan 20% alá csökkent a magyarság aránya.
A térvesztés elsősorban Nyugat-Szlovákiában a legszámottevőbb, holott a magyarság számbeli csökkenése itt nem is lett volna olyan drámai. A Váralja Szövetség a meglévő adatokból egyértelműen bizonyítani tudja, hogy a térség elszlovákosodását a lakóparképítések és a szlovákok tömeges betelepülése okozza, amely nyilván a helyi – többnyire Most-Híd pártállású – polgármesterek jóváhagyásával történik. Van olyan település (a Galántai járásbeli Alsóhatár), ahol tíz év alatt a lakosság a duplájára nőtt, ezzel párhuzamosan a magyarság aránya 93%-ról 43%-ra csökkent!
Ezzel szemben a gömöri és a kelet-felvidéki régióban a cigány etnikumú lakosság megsokasodása és öntudatra ébredése eredményezte a magyarság térvesztését. Ma már több településen cigány többség van, ráadásul az elöregedett magyar lakosság már eleve nem is képes a megújulásra.
A magyarság lélekszáma (néhány falut és egy kisvárost leszámítva) mindenhol csökkenést mutat, ez azonban a határon túli magyar területeken nem szokatlan jelenség. S bár az asszimiláció mindenütt jelen van a Felvidéken, a korábbi három jelenséghez képest (szlovák etnikai elözönlés, elcigányosodás, lélekszámbeli csökkenés) korántsem olyan jelentős veszteség. Elsősorban a nyelvhatáron és különösen az azon túli falvakban volt számottevő az asszimiláció: a néprajzi szempontból számunkra rendkívül fontos Zoboralján már csak két magyar többségű falu maradt – Nyitra, Léva és Kassa környékén valósággal felszívódik a magyarság.
A Váralja Szövetség egy átfogó tanulmányban fogja kiértékelni még a napokban a felvidéki népszámlálás eredményeit, benne rögzítve megoldási javaslatainkat. Ezt a dokumentumot a felvidéki magyar képviseletnek és a magyar kormánynak is el fogjuk juttatni.
varaljaszovetseg.hu/magyartudat.hu
