Csömör- Emléktábla az üldözött és megalázott magyar kulákoknak

A kuláklisták alapját az az 1948-ban kiadott kormányrendelet adta, amely kimondta, hogy azoknak a gazdáknak, akik 15 holdnál nagyobb olyan birtokkal rendelkeznek, amelynek kataszteri tiszta jövedelme meghaladja a 150 aranykoronát, mezőgazdasági fejlesztési járulékot kell fizetniök.Az 1948-49 fordulóján összeállított listára mintegy 65-70 ezer ember került fel.
Ők voltak azok, akik szorgalmas, hozzáértő munkájukkal gyarapítani tudták birtokaikat.
Az állam bennük látta a vidéki ellenséget, ezért törekedett minden áron való ellehetetlenítésükre, megfélemlítésükre, a velük való leszámolásra.
Ezért voltak a rendszeres zaklatások, elszámoltatások, „padlás söprések”, kitelepítések, bírósági ítéletek, ÁVH-s parasztverések. A településeken az operatív munkát az írni is alig tudó cselédekből, szegényparasztokból verbuválódott tanácselnökök és párttitkárok végezték, akik nem egyszer egyéni bosszúvágyukat is kiélhették.
A kulákok elleni legsúlyosabb intézkedéseket 1948-1952 között hozták meg. Az állam így akarta bebizonyítani, hogy az egyéni gazdálkodásnak nincs jövője, a parasztság számára csak a kollektivizálás a járható út.
A mindenüktől megfosztott kulákok és leszármazottaik jelentős része az iparba menekült.
Emléktáblát állítottak az üldözött, megalázott és kifosztott hazai kulákoknak a csömöri Gloria Victis Emlékhelyen vasárnap.
Az emléktáblát Jakab István, az Országgyűlés alelnöke leplezte le a kommunizmus áldozatainak tiszteletére létrehozott emlékhelyen, majd elhelyezte a kegyelet koszorúját.
A második Orbán kormány június 29.-ét, Péter-Pál, – a betakarítás – napját, a kuláküldözés áldozatainak emléknapjává nyilvánította. A csömöri kulákok leszármazottai most emléktábla avatásra készülnek. Tisztelegni kívánnak az állandó zaklatásnak, megaláztatásnak, meghurcolásnak kitett, vagyonából kiforgatott magyarországi kulákok emléke előtt, akik mind ezen megpróbáltatások ellenére szorgalmasan dolgoztak, sőt gyermekeket vállaltak.
Beszédében egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar parasztságnak elemi joga megismerni ezt a kort, a negyvenes évek végét, az ötvenes éveket. Úgy fogalmazott: azért is kell ezzel foglalkozni, mert bizonyos körökben ma is tudatos történelemhamisítás folyik.     Az Országgyűlés alelnöke felidézte: azoknak az életét, akik kuláklistára kerültek, megnyomorították, üldözték és megalázták őket “ebben a sötét és elviselhetetlen korban”.
Jakab István hangsúlyozta, az agrártörténet kiadványait újra kell gondolni, és “a mi felelősségünk, hogy a fiatalok ne hamisított tankönyvekből, régi kiadványokból ismerjék meg a múltat, hanem az adatok nyilvánosságra hozatalával az igazságot.” Mint kifejtette, egyértelművé kell tenni, hogy kik voltak a bűnösök, “néven kell nevezni a gyilkosokat, a gazembereket, s legalább a szégyentáblán jelenítsük meg a nevüket”. Ebben a filmművészetnek is van még teendője – jegyezte meg.
Tóth Judit levéltáros emlékeztetett rá, hogy akit egyszer kuláknak bélyegeztek, nem tudott szabadulni a címkétől. Bárkire ráfoghatták, hogy kulák, akár egykori tisztviselő is rákerülhetett a listára. Ez volt az a társadalmi csoport, amely nemcsak gazdaságilag, hanem a helyi társadalomban is jelentős szerepet játszott, a cél pedig az volt, hogy ellehetetlenítsék, szétzilálják a parasztságot, amihez minden alkalmat megragadtak – hangsúlyozta.
A vasárnap felavatott emléktáblát az üldözött kulákok csömöri leszármazottai, a Gloria Victis Alapítvány és a Veritas Történetkutató Intézet állította.

Címlapfotó: Magyar Fotográfiai Intézet

magyartudat.com

2 thoughts on “Csömör- Emléktábla az üldözött és megalázott magyar kulákoknak

  1. Egy szorgalmas, látástól vakulásig dolgozó réteg volt.Ők voltak a magyarság fennmaradásának a letéteményesei. Eltüntették Őket,mint a vezetésre és MAGYAR érdeket képviselni tudó embereket.Ezt a népet halálra itélték.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás