Az Alkotmánybíróság (Ab) keddi teljes ülésén folytatja a kormány devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésre irányuló indítványának tárgyalását – közölte az Ab főtitkára hétfőn az MTI-vel.

Bitskey Botond kérdésre hozzátette: egyelőre nem lehet megmondani, hogy pontosan mikorra várható döntés az ügyben. Korábban a főtitkár elmondta: egy ügyben akkor születhet meg az Ab határozata, amikor az előadóbíró által készített tervezet alapján az alkotmánybírák többségi véleményt alakítanak ki. Ehhez pedig sok esetben több ülésen is meg kell vitatni a felmerült alkotmányjogi problémákat.

Az Ab január végén tárgyalta meg először a devizahitelekkel kapcsolatos indítványt. A kormány november végén benyújtott indítványa lényegében a devizahiteles szerződések alkotmányellenességének és utólagos jogalkotási úton történő megváltozatásának kérdését veti fel, a többi között az árfolyamkockázat adósokra hárítása, az egyoldalú hitelezői kamatemelés és az árfolyamrés miatt, továbbá mert a devizaalapú kölcsönök törlesztőrészleteinek növekedése a társadalom széles rétegeinek nehézséget okoz, és elengedhetetlenné teszi a devizahitelezésből adódó problémák végleges rendezését.

A kormány indítványa felveti a gazdasági erőfölénnyel visszaélés kérdését is, és ezzel összefüggésben a fogyasztók számára egyoldalú, jelentős hátrányt okozó szerződési feltételek alaptörvény-ellenességét, továbbá, hogy milyen feltételekkel módosíthatók fennálló szerződések jogszabály útján.

A Kúria polgári kollégiuma december 16-ai ülésén jogegységi határozatban mondta ki többek között azt, hogy a devizahiteles szerződések pusztán az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem tekinthetők érvénytelenek. A határozat indoklása kitér arra is, hogy a tartós hitelezési jogviszonyban a szerződéskötést követően olyan változások állhatnak be, amelyek a szerződés gazdasági-kockázati egyensúlyát utólag felboríthatják, és súlyos aránytalanságokat okozhatnak. Ha a felek a szerződés módosításával ezeket közösen nem orvosolják, a szerződésekbe való utólagos beavatkozás válhat szükségessé. A Kúria szerint azonban bíróság csak kivételesen, egyedi jogviszonyokban módosíthatja a szerződéseket.

A társadalmi méretű változásoknak a szerződések nagy tömegét hasonlóan érintő következményeit az egyes peres eljárások keretei között szinte lehetetlen kielégítő módon megoldani. Az ilyen társadalmi problémák megoldásának nem a bírói út a megfelelő módja, hanem a jogalkotás, amely figyelembe tudja venni az össztársadalmi érdekeket is – adta hírül az MTI.

 

magyartudat.com

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás