A bankok egyetlenegy szerződést sem köthettek volna, amellyel az árfolyamkockázatot az ügyfelekre terhelik a tőkepiaci törvény szabályainak betartása nélkül. A Kúriának ezért azt kellett volna vizsgálnia, a bankoknak joguk volt-e az ilyen kölcsönök szétterítésére – mondta a Magyar Nemzetnek Róna Péter közgazdász.
Az egyetemi tanár szerint a bankoknak nem volt joguk az ilyen kölcsönök szétterítésére. ‘A hitelintézeti törvény értelmében lehet forintban és devizában is hitelezni, de a kettőt nem lehet keverni. Ezzel szemben az adós forintot kapott, miközben például svájci frankban tartják nyilván a hitelét’ – mondta Róna Péter.
Véleménye szerint közérdekű per indítása lett volna a célszerű. Úgy véli, a pénzügyi felügyeletnek kellett volna lépnie, de nem tudott, mert a konstrukciót jóváhagyta. ‘Ez most a jegybank dolga lenne ahelyett, hogy a Kúriával foglalkozna’.
Ugyanakkor Róna leszögezi, hogy a közérdekű pert nem érdemes összekeverni azzal, hogy a bíróságnak milyen eszközei vannak a szerződések módosítására, amikor valamelyik félnek lényegesen sértik a jogos érdekét a megállapodást követő események. A szakember szerint, ‘ha közérdekű per indulna ebben az ügyben, akkor elsősorban azt kellene vizsgálni, hogy a bankok milyen jogosítvány alapján kötöttek ilyen megállapodásokat’.
magyartudat.com
Kapcsolódó:
(OS) – Az árfolyamgát kockázatai és mellékhatásai
Nem csak a rezsi lesz befagyasztva: itt vannak az olcsóbb lakáshitelek
Elutasította az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága az 5 százalékos áfa kiterjesztését több alapvető élelmiszerre
Ütemezetten halad a Déli Áramlat építése, a magyar vevők is alkudtak az orosz földgáz árából
