A családi adókedvezmény csak a kettőnél több gyermeket nevelő családokban volt elegendő arra, hogy megakadályozza a fogyasztás csökkenését, ugyanakkor némileg zárult az olló a gyermekes és a gyermektelen háztartások között – többek közt ez derül ki a KSH nemrégiben közzétett adataiból.
Havi 2429 forint – ennyivel költött többet az első félévben az átlag magyar polgár az egy évvel korábbihoz képest, mégis életszínvonal-csökkenéssel kellett szembesülnie. A háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadásai 2012 első felében megközelítették a 64 ezer forintot, ám a kiadások volumene 1,6 százalékkal csökkent, vagyis a családok – az egészségügyi kiadások kivételével – minden téren visszafogták fogyasztásukat. Ezt az apadást csak a két gyermeknél többet nevelő családok és az egyedülállók úszták meg, náluk rendre 1,8 és 0,5 százalékos növekedés történt – derül ki a KSH háztartási adatfelvételének statisztikáiból.
A legalább három gyermeket nevelő háztartások fogyasztásának bővülése azzal magyarázható, hogy az egyes áruk és szolgáltatások drágulásának hatását ellensúlyozta a családi adókedvezmény miatt rendelkezésre álló többletjövedelem. A családi adókedvezmény az egy- és kétgyermekes háztartásokban viszont csak arra volt elegendő, hogy mérsékelje a fogyasztás visszaesésének ütemét, különösen a gyermektelen, de több személyből álló háztartásokhoz képest.
Utóbbiak esetében a fogyasztás 4,4 százalékkal csökkent, ami gyakorlatilag megegyezik az egygyermekes háztartások körében mért 4,5 százalékos mínusszal, miközben a kétgyermekesek 1,4 százalékos apadással szembesülhettek. Ezek az adatok rímelnek arra a korábbi, lapunk által is ismertetett statisztikára, amelyből kiderült, hogy az adószabály-változások nyomán az egygyermekes családok is reálbérveszteséget szenvedtek el.
Azzal, hogy a gyermektelen, több felnőttből álló háztartások fogyasztása az átlagosnál nagyobb mértékben csökkent, változott az az évek óta tartó tendencia, amely szerint nyílt az olló a gyermektelenek és a többgyermekes családok fogyasztása között. A különbség azonban így is tetemes, hiszen az egyedülálló háztartások havi költése 104,5 ezer, a többtagú gyermekteleneké 72 ezer forint – ez rendre közel három-, illetve kétszerese a három és többgyermekes
családok fejenkénti kiadásainak.
Mire költünk?
A háztartások kiadásaik több mint felét lakásfenntartásra, háztartási energiára és élelmiszerre költik. Ezen belül az élelmiszer részaránya változatlan az előző év azonos időszakához képest, míg a lakásfenntartásra fordított összeg aránya kismértékben nőtt, mivel ebben a főcsoportban az árak emelkedése némileg meghaladta az átlagos szintet, és erre a háztartások kevésbé tudtak a fogyasztás visszafogásával reagálni. A maradék csaknem 50 százalékból jelentős részt, az összes kiadásnak 11 százalékát képviseli a közlekedés, amely főcsoport esetében a háztartásstatisztika az üzemanyagköltségek erőteljes növekedése ellenére nem tapasztal jelentős fogyasztásszűkülést. (Ehhez képest a Magyar Ásványolaj Szövetség adatai szerint az első félévben benzinfogyasztás 4,4, a gázolajfogyasztás pedig 2,5 – igaz, a szervezet tagvállalatai a benzin esetében csak a piac 75-80, a dízelnél pedig 60-70 százalékát fedik le.)
Jól látszik, hogy a napi szükségletekkel – mint az étkezéssel, a lakhatással, a munkába, az iskolába járással – kapcsolatos költségek kifizetése után csak alig több mint egyharmad marad az összes többi kiadásra, ez az arány a korábbi időszakhoz képest ráadásul tovább szűkült.
A gyermeket nem nevelő háztartások kiadásaik nagyobb hányadát (54 százalékát) fordítják lakásfenntartásra, háztartási energiára és élelmiszerre, mint a gyermekes háztartások (51 százalék). A gyermektelen háztartások számára jelentős terhet jelent a lakásfenntartás (az összes fogyasztásuk 30 százaléka), és e kiadások aránya 2012 I. félévében tovább nőtt (0,7 százalékponttal) az előző év azonos időszakához képest. E háztartások lakhatási költségei kisebb taglétszámuk miatt fajlagosan magasabbak. A gyermekes háztartások kiadásaik közel azonos arányát – nagyjából egynegyedét-egynegyedét – költik a lakásuk fenntartására és élelmiszerre, illetve összes kiadásuk nagyobb hányadát fordítják közlekedési kiadásokra (12,6 százalék), mint a gyermektelen háztartások (10,4 százalék). Minél kevesebb gyermeket nevel egy család, a fogyasztásukból egyre kisebb arányban költenek élelmiszerre és alkoholmentes italokra. A háztartásban eltartott gyermekek számának növekedésével párhuzamosan a családok összes kiadásuk egyre kisebb arányát fordítják lakásfenntartási és háztartási energia-, illetve közlekedési kiadásokra.
Min spórolunk?
Jelentősen különbözött a gyermekes és a gyermektelen háztartásokban, hogy az egyre szűkülő forrásaik miatt a csökkenő fogyasztásukban milyen változtatásokat hajtottak végre, mennyire rugalmasan tudták a fogyasztási szerkezetüket átalakítani. A gyermeket nem nevelő háztartások az átlagosnál jóval nagyobb arányban fogták vissza a kultúra, a szórakozás, a vendéglátás és a szálláshely-szolgáltatás, az egyéb termékek és szolgáltatások, illetve a szeszes italok és dohányáruk területén a kiadásaikat. Utóbbiban a jelentős jövedékiadó-emelés tette meg a hatását.
A gyermekes háztartások egyes fogyasztási területeken a gyermekteleneknél jelentősebben meg tudták változtatni a fogyasztási szokásaikat, így nagyon visszafogták kiadásaikat a szeszes italok és dohányáruk, az oktatás, a ruházat és lábbeli, az egészségügy és a hírközlés főcsoportok területén. Figyelemre méltó az is, hogy a nagycsaládos háztartások helyzetük javulásával 2012 I. félévében költségeik kisebb hányadát fordították élelmiszer-vásárlásra (0,7 százalékponttal) és lakhatással kapcsolatos kiadásokra (1 százalékponttal), mint 2011 azonos időszakában, hiszen javult a helyzetük, és nőtt a fogyasztási színvonaluk. Nagymértékben növekedtek viszont a gyermekes háztartások vendéglátási és szálláshely-szolgáltatási kiadásai, ami az ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetés visszaszorulásának tudható be. Reálértéken többet fordítottak továbbá kultúrára, szórakozásra és közlekedésre is, mint az előző év azonos időszakában. Ebben közrejátszhatott a cafeteriarendszer átalakítása, valamint az, hogy az óvodába, iskolába járó gyermekeket nevelő családok kevésbé tudtak a fogyasztásuk visszafogásával válaszolni az üzemanyagárak emelkedésére.
A fogyasztás szerkezetének átrendezése, mint az áremelkedésre adott válasz, jól követhető az élelmiszerek esetében is. A tojás és a gyümölcsök drágulására keresletvisszafogással reagáltak a háztartások, miközben a gyermekes családok burgonyából, tejtermékből és tejből többet vásároltak.
napi/magyartudat.com
Fura a kategória, mert Magyarország vezet
a válások számában is ..
Ott az a rengeteg teljes család nélkül maradt gyerek,
mi lesz velük ?
Üzenjünk orbánéknak, tudják, aki a soros gyűlöletkeltő ..