Egy Nemzeti érzelmű balról az államalapítás ünnepén

Az államalapítás ünnepét köszöntjük augusztus 20-án. Megtesszük minden évben, ebben nincs új vagy rendkívüli.

Az új és rendkívüli a helyzet, amelyben vagyunk mi, a világ és hazánk.

Az új és rendkívüli a feladat, amely mindannyiunkra vár.

Nem elég elővenni és leporolni a régi beszédeket. Nem elég meghajolni István király történelmi tette előtt. 

Nem elég tanulságokat felidézni a múltból.

Másra, többre van szükség!

A világ robbanás előtt áll.

A koronavírus megmutatta, hogy mi, emberek mennyire sebezhetőek vagyunk a természettel szemben.

De megmutatta azt is, hogy az általunk létrehozott és magasztalt rendszerek, a nemzeti kormányoktól kezdve az európai és világintézményekig, mennyire képtelenek megvédeni bennünket.

A tőke urai a járvány ürügyén soha nem látott rabságba hajtják a népeket. Tudják, kikkel beszélünk, kikkel találkozunk.

Tudják, mire költjük a pénzünket.

Szabadság helyett bezártságot kapunk.

Megmondják, merre mehetünk, kivel találkozhatunk.

Elzárják előlünk a való világot, a közösségi portálok virtuális világába kényszerítenek.

Itt úgy tűnik, hogy sokan vagyunk együtt, de a valóságban soha nem voltunk ennyire egyedül, ennyire elszigetelten.

Hatalmas erők fogtak össze, hogy szellemileg, érzelmileg destabilizálják a világot, elvéve tőlünk a hit, a remény, a meggyőződés erejét.

Nem akarják, hogy emlékezzünk a nemzeti múltra, mely összeköt bennünket.

Nem akarják, hogy felidézzük a  történelem dicső tetteit, amelyek megkülönböztetnek bennünket más népektől.

A tervük egyszerű és félelmetes.

A szellemileg destabilizált, elkábított népeket és embereket könnyedén lehet a bankok, a tőke korlátlan uralma alá hajtani.

És ők ellenállás nélkül adják majd fel a nemzeti függetlenséget, a nemzeti létet és tudatot.

Eltűnik minden akadály a nagy terv, az európai egyesült államok, majd a globális egyesült államok  megvalósítása elől.

De elég egy koronavírus-járvány, hogy milliók értsék meg: cselekednünk kell, ha élni akarunk.

Elég egy óriási robbanás Libanonban, hogy az emberek magukhoz térjenek, összefogott erővé szerveződjenek és elsöpörjenek mindent, ami megkeseríti életüket.

Miként védekezhetünk? Miben bízhatunk? Miben reménykedhetünk?

Mire építhetjük a holnapot, mert ugye, holnapot, jövőt mindannyian akarunk?

Történelmünk felidézése, nemzeti ünnepünk megünneplése kollektív szellemi immunrendszerünket erősíti.

Elődjeink képesek voltak viharokat túlélni és megmaradni.

Mi is túléljük a mát és élvezői leszünk a holnapnak.

Szent István életműve bizonyíték arra, hogy a nagyhatalmak között is lehet élhető helyet találni Magyarországnak.

Lehet tanulni abból, hogy mások hogyan építik államukat, miként fejlesztik gazdaságukat.

S mindezt anélkül, hogy kiszolgáltassuk másoknak az ország földeit, bányáit, mások birtokává tegyük anyagi és emberi erőforrásainkat.

Szent István egy közép-európai ország számára fogalmazott meg máig érvényes külpolitikai doktrínát.

Mi itt élünk, közelebb vagyunk Európa nyugati részéhez, mint bármi máshoz.

De nem olvadhatunk bele ebbe a világba, nem lehetünk az ő érdekeik kiszolgálói.

Érdemi, hatékony kapcsolatok kellenek Európa keleti részével.

Nem támogathatjuk a nyugat kelet elleni háborúit, mert azoknak csak vesztesei és áldozatai lehetünk.

Szent István államot épített nekünk, hatékony kereteket teremtett a gazdasági és társadalmi folyamatokhoz.

Az elmúlt harminc év alatt gyökeresen átalakult a magyar állam.

De vajon elég korszerű-e ez az állam?

Ad-e elég teret szellemi kapacitásaink kibontakoztatásához?

Ösztönzi-e a folyamatos megújulást?

És ami a legfontosabb: magukénak érzik-e az emberek?

A világ robbanás előtt áll. Sokszor elmondjuk, sokszor emlegetjük, de vajon tudjuk-e, hogy az új veszélyekkel szemben csak olyan állam biztosíthatja a túlélést, amely az alapvető kérdésekben a lehető legnagyobb társadalmi támogatottságra számíthat.

És ez messze nem azonos a parlamenti választásokon így vagy úgy megszerzett többséggel.

Augusztus 20-án megszegjük az új kenyeret is.

De ne csak a finom falatot lássuk a kenyérben!

Emlékezzünk,  hogy a kenyér kincs, a kenyér az élet.

Ha gyermekünk játszik a kenyérrel vagy a másikat dobja meg vele, ne engedjük!

A kenyér tisztelete nem a régimódiság jele. Meghajlás azok előtt, akik megtermelik ennivalónkat, és egyben kifejezése annak, hogy értjük a mai kor egyik legfőbb üzenetét: az élelmiszer kincs.

Az ország önellátása az alapvető élelmiszerekből minden felelős kormány számára alapvető feladat kell, hogy legyen.

Az ország agrárpotenciáljának megvédése és gyarapítása nélkül nem kapcsolódhatunk be az élelmiszerforrások feletti nemzetközi harcba. Nem mi fogunk a világnak szállítani, hanem mi szorulunk rá a világra.

Magyar vagyok.

Baloldali ember, munkáspárti. Augusztus 20-a az én ünnepem is.

Osztozom honfitársaim örömében és minden erővel azon vagyok, hogy a világtörténelem mostani nagy háborújában győztesek legyünk.

Ne sodorjon el bennünket a kapitalizmus válsága!

Ne pusztuljunk bele járványok emberi és gazdasági következményeibe!

Ne töröljenek el bennünket a nagyhatalmak a föld felszínéről!

Maradjon meg a nyelvünk, önálló kultúránk és interaktív részesei legyünk a világ, az emberiség fejlődésének!

Nyerjük meg a jövőt!

Magyarországét! A miénket!

Ugye Önök is így gondolják?

Thürmer Gyula

4 thoughts on “Egy Nemzeti érzelmű balról az államalapítás ünnepén

  1. Thürmer Gyula aktuális irásából kimaradt a keresztény, kereszténység szavak.
    Vajh miért ? Pedig Marx bólogatna, nyilván Lenin és Sztálin már nem, szép álmokat.
    A Szent Istváni Magyarország a kereszténység felvételéről, megszilárdításáról szólt,
    lásd pl a Magyar Irodalomtörténet és egyéb tankönyvek …… is (Kádár J. után …..is)

    Idézetek a szövegből, ahonnan “kifelejtődött” a magyar kereszténység:
    “Szent István egy közép-európai ország számára fogalmazott meg máig érvényes külpolitikai doktrínát.
    Szent István életműve bizonyíték arra, hogy a nagyhatalmak között is lehet élhető helyet találni Magyarországnak
    Szent István államot épített nekünk, hatékony kereteket teremtett a gazdasági és társadalmi folyamatokhoz.”

  2. Egy magyar kommunista számára, szerintem, első királyunk I. ISTVÁN, mindenféle egyházi jelző nélkül. Ezt nekem így tanították. és és én is így nevezem őt. Nemcsak azért, mert ateista vagyok – azért is, mert I. István királyunk nagy tette – ezt Thürmer Gyula is elismeri – nem az, hogy behajtotta népét a katolikus papok szellemi uralma alá, hanem az államalapítás. Akkor ne nevezze őr sem őt Szent Istvánnak.

  3. Miután a pogány, barbár “kalandozó” elődeinket legyőzték,
    Géza rájött, hogy a béke, gazdaság kevés, körölöttünk mindenki keresztény már.
    Ezért indult el a hittérítés ebben a régióban, a hitet István és Koppány is
    felvette, így nem vallási küzdelem volt hanem hatalmi. Létrejött az állam.
    A hit kérdést megkerülni nem lehet, az is a történelem része. Semmi új.

  4. A magyar kultúra szü’etése egybeesik a kereszténység felvételével.
    Szent István nagy tette teremtette meg Magyarországon
    mindazokat a feltételeket, amelyek a kulturális élethez
    szükségesek. A kereszténység adott az országnak egy társadalmi
    osztályt, az egyházi rendet, melynek hivatása lett,
    hogy a kulturális javakat hosszú ideig egymaga ápolja. A kereszténység
    hozta be az országba az írás-olvasást, bár az ősmagyarnak
    is volt írása, a rovás-írás, de amennyire tudomással
    bírunk róla, ez nem szolgált szövegek rögzítésére. Csak a kereszténység
    teremtette meg minálunk a jelentős szavaknak,
    rögzített szövegnek (szentírás, liturgia) azt a tiszteletét,
    ami az irodalom alapja. És a kereszténység
    hozott először az országba olyan szellemi tartalmat,
    ami szövegszerű rögzítésbe, irodalomba kívánkozott.
    A magyar szellemi élet születése egy nap történt
    megkereszteltetésévei. A magyar kultúra eredendően keresztényi
    kultúra, mint az Egyház legidősebb leányáé, a franciáé, és
    nem „megtért” kultúra, mint a germán népeké. Ezért visszás
    és komikus minálunk minden olyan törekvés, mely német mintára
    kultúránk kiteljesedését kereszténységelőtti, nem látható
    Ősutakon keresi.

    Nos ez a történelem tömören, az arabs számokat kihagytam.
    Ezt minden magát magyarnak valló embernek illik ismernie,
    akár ateista, buddhista, roma, stb. Nem vagyok bigott hívő,
    a fasizmus eltorzította, tönkrevágta, a kommunizmus elnyomta a hitet.
    Mindkettőből ki vettük a részünket, Szent István egyik sem volt,
    örökre a nevéhez fűződik a keresztény magyar állam megalapítása.
    Ha Koppány győz, aki már szintén keresztény volt, akkor ő lenne
    az államalapító keresztény vonal a magyar történelemben.
    Nem szétválasztható a kereszténység az államalapítással Magyarországon.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás