Napjainkban egyre jobban elterjedt a hamisítás jelensége, folyamatosan szélesedik az érintett termékek köre. A globális tendencia az Európai Unió és a tagállamok szoros együttgondolkodását igényli. A Rádió Orient műsorában Tóth Zita elmondta, a hazai lakosság háromnegyede van tisztában a hamisítás veszélyeivel, azonban 50 százalék nem biztos abban, hogy ez tényleg veszélyes-e. Az emberek negyede nyitott a hamis illatszerekre, míg fele a ruházati termékekre. A gyógyszereknél ez az arány 6 százalék, míg az élelmiszernél 11 százalék. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkára a hazai tendenciák mellett az uniós együttműködésekről is beszélt.
A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) 2008 óta a hamisítás elleni fellépés hatékonyságán dolgozik. A testület a különböző érintett hatóságok, a rendőrség, a nyomozó hatóságok és a NAV, valamint az iparágak szereplőinek összefogása mellett a hamisítás veszélyeiről való tájékoztatással és a lakosság tudatosságformálásával foglalkozik. Tóth Zita a Rádió Orient műsorában elmondta, titkárként a szereplők munkájának összehangolásával foglalkozik. A munka a plenáris ülések mellett szakértői munkacsoportokban zajlik. „Jogérvényesítési munkánk során vizsgáljuk, mennyire megfelelő a hamisítók elleni fellépés eszköztára. Például az új Btk. kapcsán külön tényállást kértünk a gyógyszerhamisításra. Tudatosságnövelő tevékenységünk részeként a lakosság megszólítása és tájékoztatása kap kiemelkedő szerepet. Időszakos kampányaink közül a hamis tárgyak kiállítása emelhető ki példaként. Emellett a sajtó képviselőit hetente hírlevélben informáljuk” – sorolta.
Az OrientPress Hírügynökség közigazgatási rádiójának vendége a hamisítás globális jelenségéről és az európai uniós együttműködésekről is szót ejtett. „Az európai és a magyar hivatalok tevékenységében sok párhuzamot találhatunk. Jó a kapcsolat a két fél között, aktívan részt veszünk az uniós munkacsoportokban. Így elsőként tájékozódunk, illetve tevékenyen alakítjuk az uniós terveket és stratégiákat” – hangsúlyozta a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala főosztályvezetője.
A hamisítás napjainkban egyre nagyobb mértéket ölt, a luxusmárkák mellett már a mindennapi fogyasztási termékeket is érinti. A magyar hatóságok leginkább a vámhatóságok által lefoglalt termékek alapján tudják felmérni a helyzetet. „Tapasztalat szerint az elektronikai és a gyógyszeripari termékek, valamint a digitális javak a leginkább hamisítottak” – jelentette ki a vendég. Tóth hozzátette, a hamisítvány általános definíció szerint valamely tulajdonságában tér el az eredetitől. A HENT munkája során a szellemi tulajdonvédelemre, a szellemi tulajdonjogok hamisítására szűkítette a fókuszt. A leggyakoribb problémák a védjegyhamisításokkal, a szabadalom bitorlásával és a szerzői jogi jogsértésekkel kapcsolatban vetődnek fel – részletezte.
A hamisítás az eredeti termék gyártója és forgalmazója mellett magát a fogyasztót is károsíthatja. Napjainkban egyre inkább érinti a mindennapi termékeket, akár egészségkárosító hatása is lehet. A hamisítók ugyanis a befektetést, a marketingköltségeket és az alapanyagokat spórolják meg. Tóth Zita példaként a robbanásveszélyes telefonakut, az eredetitől eltérő hatóanyagokat tartalmazó gyógyszereket, valamint az allergiás tüneteket okozó kozmetikumokat emelte ki. A vendég elmondta, nem minden esetben számolhatunk ilyen radikális eredménnyel – vannak jobb minőségű, eredetihez közel álló hamisítványok is.
A hamisított terméket vásárló fogyasztó nem büntethető, a szankciók minden esetben az előállítót és a forgalmazót terhelik. A HENT titkára kiemelte, a szerzői jogi jogsértések esete összetettebb dolog, az illegális tartalmakat közlő portálok kezelése problémásabb. „A barátok és a család részére letöltött tartalmak nem számítanak jogsértésnek. A filemegosztó és a torrent oldalakra való feltöltés azonban már szerzői jogi jogsértést jelent. Az oldalak használata különböző jogi felelősséget vonhat maga után” – magyarázta a közigazgatási rádió vendége. Hozzátette, a lakosság 17 százaléka bevallottan használja ezeket a portálokat.
A Hamisítás Magyarországon 2013 c. kutatás a 2009-2013 közötti hazai lakossági attitűdöket vizsgálja. A kutatás a hamis termékek iránti keresletet helyezi a fókuszba. Tóth elmondta, munkájukhoz elengedhetetlen, hogy rendelkezzenek ezekkel az adatokkal. „A kutatás szerint Magyarországon 10 emberből 8 nem vásárolna hamisítványt, míg a lakosság 13 százaléka már vett ilyen terméket. A felmérés szerint, aki vásárol hamisítványt, az gyakrabban teszi ezt” – sorolta a számadatokat a titkár. Tóth hozzátette, a legkeresettebb hamisítványok a ruházati termékek és az illatszerek. „A lakosság negyede nyitott a hamis illatszerekre, míg fele a ruházati termékekre. A gyógyszereknél ez az arány 6 százalék, míg az élelmiszernél 11 százalék. A bevallott vásárlások szerint a lakosság mindössze hatoda vett hamis ruházati terméket, 4 százalék élelmiszert, és 1 százalék gyógyszert” – beszélt a számokról a vendég. Kiemelte, a fiatalok nyitottabbak a hamis termékekre – éppen ezért fontos a korai szemléletformálás. A kínálat továbbá a fővárosban és a közép-magyarországi régióban magasabb. Érdekesség, hogy a jövedelmi helyzet nem befolyásolja a hamisítványok iránti érdeklődést.
A tanulmány szerint elsősorban az olcsóság motiválja a hamis termékek vásárlását: a megkérdezettek 65 százaléka az ár miatt választja a bizonytalan minőségű terméket. Az okok között található továbbá az eredetihez hasonló minőség. Tóth elmondta, a legtöbb hamisítvánnyal a piacokon vagy az utcán találkozhatunk. Emellett a gyógyszerek esetében az internetes beszerzés aránya magas.
A kutatás a fogyasztói attitűdök áttekintése során a hamis termékek gyártóihoz és forgalmazóihoz való viszonyt is vizsgálta. Tóth elmondta, a megkérdezettek 60 százaléka szigorúbb büntetést helyezne kilátásba a hamisítókkal szemben. „A lakosság háromnegyede van tisztában a hamisítás veszélyeivel, azonban 50 százalék nem biztos benne, hogy ez tényleg veszélyes-e” – zárta szavait a vendég.
magyartudat.com