A bő egyhetes leállástól várja a kormány, hogy „kisöprődik” a vírus. A nemzeti konzultáció eredménye most nem számít.
Ellentmondásos nyilatkozatokkal próbálja elhitetni a kormány, hogy a koronavírus-járvány tetőfokán is minden a legnagyobb rendben van a köznevelési intézményekben.
Az iskolai dolgozók, diákok rendszeres tesztelését például azért nem tartják szükségesnek, mert az „csak a pillanatnyi állapotot” mutatja meg, és semmi garancia arra, hogy a tesztelést követő napon ne fertőződjön meg az érintett.
Csakhogy a rendszeres tesztelésnek eleve nem célja megakadályozni, hogy valaki később is elkaphassa a vírust; arra lenne jó, hogy minél több tünetmentes vírushordozót sikerüljön kiszűrni az egészséges pedagógusok, tanulók mellől.
Ugyanezt a célt szolgálja – bár kevésbé megbízható eredményekkel – az október elsejétől kötelező iskolai lázmérés is, amit a szaktárca szerint sikeresen alkalmaznak az intézmények.
Holott a hőmérők is „csak egy pillanatnyi állapotot” mutatnak, a kormány érvelése így ebből a szempontból is ellentmondásos.
Szakmai és érdekvédelmi szervezetek szerint a rendszeres tesztelés és kontaktkutatás hiánya az egyik oka annak, hogy a hivatalos fertőzöttségi adatok alacsonyak: hétfőn 24 óvodában volt rendkívüli szünet, 17 iskola zárt be ideiglenesen, s további 102 olyan iskola volt, ahol tantermen kívüli digitális oktatást vezettek be.
Ez a köznevelési intézmények 4,6 százaléka. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár szerint a közelgő egyhetes őszi szünet alkalmas lehet arra, hogy a fertőzött intézményekből „kisöprődjön” a vírus – miközben tudjuk, hogy erre a több mint két hónapos nyári szünet sem volt alkalmas.
Az iskolákban korábban bevezetett preventív intézkedések elegendőek a koronavírus elleni védekezéshez – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Maruzsa Zoltán elmondta, a mostani helyzet egyelőre nem olyan, amely további intézkedéseket vagy azonnali beavatkozást igényelne. Hozzátette, az iskoláknak sikerült megszervezni például a testhőmérséklet-mérést, amihez 41 ezer digitális hőmérőt biztosított a kormány és a legnagyobb épületekben hőkapukat is felszereltek. Kitért arra is, az őszi írásbeli érettségiket a tavasszal már bevált módszerrel szervezik meg, vagyis kis csoportokban, a távolságtartás szabályait betartva vehetnek részt ezeken a diákok. Ugyanakkor – hívta fel a figyelmet – a szóbeliket most megtartják. Sokkal több intézményt vontak be a lebonyolításba, így kisebb csoportokban vizsgázhatnak a diákok. Elmondta azt is, 24 óvódában van rendkívüli szünet, ami a csaknem 3000 ilyen intézménynek a 0,81 százaléka, 17 (0,55 százalék) iskola zárt be ideiglenesen és 102 (3,31 százalék) további olyan iskola van, ahol tantermen kívüli digitális oktatást vezettek be, jellemzően egy-két osztályban. Maruzsa Zoltán jelezte, két hét múlva, október 23-tól őszi szünet lesz az iskolákban, ami alkalmas lehet arra, hogy a fertőzött intézményekből „kisöprődjön” a vírus.
/MTI/
Abban, hogy komolyabb lépésekre lenne szükség, még a saját nemzeti konzultációjának eredményei sem tudták meggyőzni a kormányt.
Az állítólagos 1,8 millió kitöltő többsége (61 százaléka) ugyanis az oktatási intézmények bezárását és a digitális oktatásra történő átállást támogatná.
A többség véleményét figyelmen kívül hagyva viszont arról született döntés: nem kellenek további, szigorúbb intézkedések.
Azt pedig, hogy az iskolákban korántsem olyan rózsás a helyzet, mint azt a kormánypropaganda igyekszik bemutatni, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felméréseire érkezett válaszok, személyes beszámolók is alátámasztották.
Totyik Tamás, a PSZ alelnöke egy hétfői online kerekasztal-beszélgetésen is elmondta: a szakszervezethez beérkezett tanári visszajelzések háromnegyede arról szól, hogy nagy a bizonytalanság az intézményekben.
A Szülői Hang Közösség képviselője, Tóth Margit is hasonló tapasztalatokról számolt be. Kiemelte: nagy az „össze-visszaság” az igazolások és a házi karanténban töltött idő tekintetében is; van, ahol két hétig, máshol tíz napig vagy ennél is kevesebb ideig kell otthon maradniuk az érintett diákoknak. Nagyon sok iskolában a kötelező másfél méteres távolságtartást sem lehet betartani.
Elmondta azt is, hogy a Szülői Hang felmérését kitöltő szülők több mint 50 százaléka nyilatkozott úgy, fogalmuk sincs, hogy abban az intézményben, ahova a gyerekük jár, volt-e már valaki fertőzött.
Az Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom (ADOM Diákmozgalom) szintén gyűjti a tapasztalatokat, ezekről Schermann Fruzsina beszélt.
Mint mondta, a diákok közül többen nem veszik elég komolyan a védekezést (a maszkviselést, fertőtlenítést, lázmérést), amiben nagy szerep van az intézményi hozzáállásnak is, másrészt a tanulók is érzik, hogy instabil a rendszer, s előbb-utóbb úgyis elkerülhetetlen lesz a teljes távoktatás elrendelése.
Felhívta a figyelmet egy aggasztó jelenségre is, amit „korona zaklatásnak” nevezett: nem egyedi eset, ha valakinél akár csak a vírus gyanúja is felmerül, iskolatársai „letámadják”, a közösségi oldalakon zaklatják.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint ellenben nyugodtan folyik a munka az iskolákban, óvodákban.
Érettségi: nem kötelező a maszk
Pénteken indul az őszi érettségi időszak, de a védőmaszk viselete nem lesz kötelező, csak ajánlott.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint 27,6 ezren vizsgáznak majd, 396 intézményben.
A legtöbben (a vizsgázók 69 százaléka) előrehozott érettségit tesznek; ők azok, akik tavasszal a koronavírus-járvány miatt ezt nem tudták megtenni, olvasható itt.
Magyar Tudat
