Amikor még nem megélhetési politikusok döntöttek- Erdély visszatérése

A trianoni békeszerződés után Magyarország fő célja a területi revízió lett.

A második bécsi döntést 1940. augusztus 30-án hirdették ki a tengelyhatalmak.

Németország és Olaszország – külügyminiszterei a bécsi Belvedere-palotában, amely két évtizeddel Trianon után 43 ezer négyzetkilométernyi területet juttatott vissza Magyarországnak két és fél millió lakossal.

A magyar csapatok, a 2. magyar hadsereg egységei 1940. szeptember 5-13 között vonultak be a visszacsatolt területre.
masodik_becsi_dontesA trianoni békeszerződés után a Magyarország fő célja a területi revízió lett.

A Csehszlovákiával szembeni magyar területi igényeket a Hitler, Mussolini, Chamberlain és Daladier között 1938. szeptember 29-én létrejött müncheni egyezmény záradéka értelmében kétoldalú közvetlen tárgyalások útján kellett volna rendezni.

Ezek eredménytelensége esetére angol-francia-német-olasz döntőbíráskodás következett volna.

Az 1938 októberi kétoldalú komáromi tárgyalások öt nap után megszakadtak.

London és Párizs jelezte, hogy mégsem kíván részt venni a két ország határvitájában, és tudomásul fogja venni a német-olasz döntőbírói határozatot.

Így megszületett 1938. november 2-án az első bécsi döntés, amely a Felvidék egy részét visszajuttatta az anyaországnak.

Hitler 1939. március 13-án közölte Horthy Miklós kormányzóval, hogy a magyar csapatok késedelem nélkül vonuljanak be Kárpátaljára.

Ez és az új lengyel-magyar határ elérése néhány napon belül megtörtént. (Az első bécsi döntés 11 927 négyzetkilométert és 1 050 ezer lakost, köztük 86,5 százalék magyart ítélt vissza.

1939. márciusban 12 061 négyzetkilométer és 694 022 fő került vissza.)

Románia hisztizni kezdett, a magyar-román határ mindkét oldalán 1940 nyarára mozgósított katonai erők néztek farkasszemet egymással.

Az akkori magyar kormányfő, gróf Teleki Pál miniszterelnök, Csáky István külügyminiszter és Hory András, a románokkal tárgyalásokba bocsátkozó magyar küldöttség vezetője mindhárman erdélyi származásúak voltak.

A magyar csapatoknak augusztus 28-án hajnalban kellett volna megindítaniuk a támadást a határ teljes hosszában. Ám erre végül nem került sor, mivel a berlini román nagykövet átadta a kormánya tengelyhatalmak döntőbíráskodása iránti hajlandóságát.

Ezután megtörtént a magyar csapatok bevonulása ősi földünkre…

Magyar Tudat

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás