Miért nem tekinthetők valóságos szövetkezeteknek a szovjet mintájútermelőszövetkezete?

A szövetkezeti mozgalom Angliából indult ki a XIX. század közepén.

A szövetkezetek (termelő-, kereskedő- vagy fogyasztási céllal) a tagok önkéntes társulásai, ahol a tagok a haszonból elsősorban az elvégzett munka alapján részesülnek.

A kommunista vezetők eleinte nem erőltették a parasztság szövetkezetekbe kényszerítését, de a Szovjetunió nyomására a diktatúra megszilárdításakor (1949) döntöttek a szövetkezetesítés, azaz a kollektivizálás felgyorsításáról.

A magyar parasztság úgy érezte – joggal –, hogy ismét meg akarják fosztani földjétől, ezért igyekezett ellenállni – kevés sikerrel.

A módosabb parasztgazdákat szovjet mintára kulákoknak bélyegezték.

Óriási adóterheket róttak rájuk, és annyi terményt kellett beszolgáltatniuk, hogy gyakran a következő évre sem maradt vetőmagjuk.

Lesöpörték a padláson tárolt készleteket- Nagy Imre begyűjtési miniszterként minden addigi szakmai meggyőződését feladva vállalta a parasztok, kulákok legkegyetlenebb kizsigerelését.

A 251.800/1951 (IV. 20.) Élm. M. számú, általa kibocsátott rendelet 11. §-a szerint

“A sertésbeadási kötelezettség teljesítésének elmulasztása közellátás érdekét veszélyeztető bűncselekmény, és a gazdasági rend büntetőjogi védelméről szóló 8800/1950. (VII. 26.) M.E. rendelet értelmében – amennyiben súlyosabb minősítés alá nem esik – 5 évig terjedő börtönnel büntetendő”.

Mivel a politikai célokmegvalósításhoz Magyarországon nem volt elég gazdag paraszt, sokszor a középparasztok is felkerültek a kuláklistákra.

Sőt, előfordult „föld nélküli kulák” is – akinek például egy háború előttről megőrzött, öreg cséplőgépe volt.

Iparosok, kereskedők is szerepeltek a kuláklistán.

Létezett „értelmiségi kulák” is (például tanító, akinek munkája mellett néhány holdas földecskéje volt).

A parasztoknak mindenekelőtt a kötelező beszolgáltatást kellett teljesíteniük.

Aki ezt nem tette meg(többnyire azért, mert nem tudta), az például még saját disznaját sem vághatta le.

Az úgynevezett „feketevágásért” súlyos börtönbüntetésjárt.

A Rákosi-korban a parasztság harmadát termelőszövetkezetbe (kolhozokba, illetve ahogyan nálunk rövidítve nevezték: téeszekbe)kényszerítették.

Mindez jelentősen csökkentette hazánk mezőgazdasági termelését.

Ehhez járult, hogy kötelezővé tették hazánk éghajlati adottságainak nem megfelelő növények vetését (például gyapot), amelyek persze nem hoztak termést.

Magyarországon a 19. század végén jött létre az első szövetkezet, a Hangya.

Fogyasztási és értékesítő szövetkezet volt, célja elsősorban a mezőgazdasági termelők védelme volt a megbízható felvásárlási árak és terményeik értékesítésének biztosításával.

Azt igyekezett megakadályozni, hogy a termelők munkájának eredményét a kereskedők láncolata fölözze le.

A Hangya üzleteiben így 30-50%-kal olcsóbban lehetett vásárolni. A két világháború között több százezer tagja volt.

A Hangyának üzletek mellett ipari létesítményei is voltak (példáulbkonzervgyárak).

1949-ben meg-szüntették.Vicc a szövetkezetesítésről:

Egy falura érkezett agitátor győzködi Pista bácsit, hogy lépjen be a téeszbe.

– Pista bácsi, a disznait beadná a közösbe?

– Be én.

– Hát a lovát?

– Azt is.

– No és a tehenet?

– Azt már nem.

– Hát azt miért nem?

– Mert az van.

Szócsinné Vitéz Léber Ottilia

Magyar Tudat

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás