Európa fenyegető félelme: mi történik, ha az Egyesült Államok kihátrál az ukrán konfliktusból?

Európa aggasztó valóságra ébred: hamarosan elveszítheti NATO-jótékonyságát Ukrajnában. 

Mivel a konzervatívok előrelépésre készülnek a közelgő amerikai választásokon, a NATO legbőkezűbb adományozója Ukrajna háborús erőfeszítéseihez 2023-ban hirtelen sokkal szűkösebbnek tűnhet.

A lehetőség az amerikai és az európai segélyek közötti szakadékra helyezte a reflektorfényt.

Már most is nehéz volt elérni, hogy Európa összes NATO-tagja gazdasági teljesítményének 2 százalékát védelmi kiadásokra fordítsa. 

Most egyre nagyobb nyomás nehezedik rájuk az Egyesült Államok részéről, hogy még ennél is tovább menjenek. 

És ez egy amúgy is kemény beszélgetés közepette Európa-szerte arról, hogyan töltse fel saját apadó katonai készleteit, miközben egyidejűleg finanszírozza Ukrajna újjáépítését. 

Ennek ellenére az amerikai republikánusok körében – akiknek a felmérések szerint a novemberi választások után előnyben részesítik a Kongresszus két kamara egyikének irányítását – az volt a mantra, hogy Európának fel kell lépnie. 

„Szövetségeseinknek – mondta Tim Burchett, a tennessee-i republikánus, a képviselőház külügyi bizottságának tagja – el kell kezdeniük a probléma megoldását a saját kertjükben, mielőtt további beavatkozást kérnének tőlünk. 

Míg az európai kormányok rekordszinten nyitották meg pénztárcájukat és katonai készleteiket Ukrajna előtt, Washington Kijevnek nyújtott katonai segítsége még mindig eltörpül Európa erőfeszítései mellett. 

Ez egy olyan különbség, amelyet a republikánusok szeretnének kiemelni, miközben azt állítják, hogy Oroszország ukrajnai háborúja sokkal nagyobb veszélyt jelent Európára, mint az Egyesült Államokra.

Ha a Kongresszus konzervatív irányítás alá kerül, az eredmény megváltozhat Washingtonban.

„Szörnyű, amit az oroszok művelnek” – tette hozzá Burchett, de úgy véli, hogy Kína és a drogkartell „veszélyesebb az Amerikai Egyesült Államokra nézve, mint az, ami Ukrajnában történik”.

2 százalék lesz az alapérték

Mióta Moszkva megtámadta Ukrajnát, az európai fővárosok több mint 200 milliárd eurós új védelmi kiadást ígértek. 

A NATO-szövetségesek 2014-ben ígéretet tettek arra, hogy egy évtizeden belül a GDP 2 százalékát fordítják védelemre, és egyre több kormány veszi komolyan ezt az ígéretet. 

De a Biden-kormányzat azt akarja, hogy még tovább menjenek.

Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere a hónap elején azt mondta, hogy a 2 százalékos referenciaérték éppen „az, amit elvárnánk” a szövetségesektől. 

„Arra buzdítanánk az országokat, hogy haladják meg ezt a 2 százalékot, mert többet kell befektetnünk az ipari bázisok kibővítésébe, és gondoskodnunk kell arról, hogy a megfelelő dolgokat tegyük az Ukrajnának nyújtottak egy részét.

Washington nemrégiben kiadott „ Nemzetbiztonsági Stratégiája ” kodifikálta ezeket az elvárásokat. 

„Miközben fokozzuk saját jelentős hozzájárulásunkat a NATO képességeihez és felkészültségéhez” – áll a dokumentumban –, számítani fogunk szövetségeseinkre, hogy továbbra is nagyobb felelősséget vállalnak kiadásaik, képességeik és hozzájárulásaik növelésével.

Ez egy olyan törekvés, amely sok európai döntéshozó számára nehéz lesz, akik maguk is szembesülnek a hazai gazdasági nehézségekkel. 

Az Egyesült Királyság például elkötelezte magát amellett, hogy eléri a 3 százalékos védelmi kiadási célt, de a közelmúltban elismerte, hogy a növekedés „formája” megváltozhat, mivel a közelmúlt politikai változásai megzavarják a gazdaságot.

A Biden-adminisztráció a baráti bátorítás útját választotta Európa felé, ahelyett, hogy megzavarta volna partnereit. 

De a republikánusok nem hajlandók ilyen jókedvű hangot felvenni. 

És ha átveszik az irányítást a Kongresszus felett, a republikánusoknak több beleszólásuk lesz az Egyesült Államok pénztárcájába – és a Washingtonból kibontakozó hangnembe. 

„Úgy gondolom, hogy az emberek válságban fognak ülni, és nem fognak üres csekket írni Ukrajnának” – mondta Kevin McCarthy, a képviselőház republikánus vezetője a Punchbowl Newsnak a hét elején. 

„Vannak dolgok, amelyeket [a Biden-adminisztráció] nem csinál belföldön” – tette hozzá. 

„Ha nem teszünk határt, és az emberek ezt mérlegelni kezdik. Ukrajna fontos, de ugyanakkor nem lehet az egyetlen, amit csinálnak, és nem lehet üres csekk.”

A republikánusok valószínűleg lesik a közvélemény-kutatásokat, amelyek szerint az amerikaiak vékony, de egyre növekvő hányada szerint az Egyesült Államok túl sok támogatást nyújt Ukrajnának. 

Ez a szám a márciusi 7 százalékról szeptemberre 20 százalékra emelkedett a Pew Research Center közvélemény-kutatása szerint . 

És most 32 százalékon áll a republikánus beállítottságú szavazók körében. 

Noha Joe Biden elnök továbbra is további ukrajnai segélycsomagok jóváhagyására kéri a Kongresszust, megfigyelők szerint az elkövetkező hónapokban még több szkepticizmus alakulhat ki. 

„Egyre nehezebb, mert az az érzésünk, hogy mi csináljuk mindezt, az európaiak pedig nem” – mondta Max Bergmann, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának Európa-programjának igazgatója. 

És bár megjegyezte, hogy „bizonyos szempontból ez igazságtalan” a háború Európára rótt gazdasági költségei miatt, azt mondta, hogy katonai oldalról az Ukrajnának nyújtott segélyek és a védelmi ipari kapacitásra fordított kiadások most „az új 2 százalék”.

Az európai fővárosokban a politikai döntéshozók szorosan figyelik Washingtont. 

„Az európaiak számára egyre komolyabban veszik azt a gondolatot, hogy az Egyesült Államok politikája számít – hogy ami a félidős választásokon történik, az hatással lesz arra, amit [amerikai szövetségesünktől] várnak el tőlünk –, egyre komolyabban veszik” – mondta Martin Quencez. a német Marshall Alap párizsi irodájának tudományos munkatársa. 

A brüsszeli kilátás

De visszatérve Brüsszelbe, néhány tisztviselő ragaszkodik ahhoz, hogy nincs ok az aggodalomra.

„Széles, kétpárti támogatottság van Ukrajnának” – mondta David McAllister, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke. 

Valójában, míg a Republikánus Párt Donald Trump-barátabb szárnya ellenzi az Ukrajnának nyújtott segélyek folytatását, a hagyományosabb republikánusok valójában támogatták Biden Kijevnek nyújtott segélyeit.

„Ha republikánus többség lenne a kongresszusi bizottságokban, akkor várhatóan hatással lesz azokra a vitákra, amelyek például arról szólnak, hogy milyen fegyvereket szállítsanak Ukrajnának” – mondta McAllister egy e-mailben. „Végső soron azonban az elnök jelentős ellenőrzést tart fenn a külpolitika felett.”

McAllister, a németországi konzervatív Kereszténydemokrata Unió tagja kijelentette, hogy Európa már növeli védelmi beruházásait és Kijevnek nyújtott segélyeit, rámutatva az ukrán katonák kiképzésére irányuló uniós kezdeményezésre és a közelmúltban egy olyan uniós alapra, amely megtéríti az országoknak a kiküldött katonai készleteket.

Witold Waszczykowski lengyel EP-képviselő, a Külügyi Bizottság alelnöke szintén e-mailben azt mondta, hogy nem várja el, hogy a republikánusok által uralt Kongresszus megváltoztassa Ukrajna politikáját – miközben felszólította Washingtont, hogy gyakoroljon nagyobb nyomást Európára. 

„Lengyelország és a többi keleti szárny országa nem tudja eléggé meggyőzni az európaiakat, hogy támogassák Ukrajnát” – mondta Waszczykowski, a Jog és Igazságosság konzervatív kormánypárt tagja.  

A lengyel politikus szerint „a megbékélés illata és az elvárások, hogy visszatérjenek az oroszországi üzletmenethez, dominál az európai fővárosokban és az európai intézményekben”. 

Lili Bayer