Visszatér-e a fasizmus az Egyesült Királyságban?

Gary Raikes pártvezér.

Nincs más választás- Halálbüntetés, és nulla bevándorlás – Az Egyesült Királyság új, fasiszta pártjának vezetője (NBU) az RT-nek ismertette Nagy-Britanniájának komor jövőjét.

Az RT interjút készített a párt vezetőjével, Gary Raikes-szel, hogy megtudja, mi áll az szervezet mellett, és mit gondol, mit érhet el.

Fontos bemutatkozása volt annak a több ezer embernek, akik részt vettek a szombati tüntetéseken a londoni Trafalgar téren, a StandupX szervezésében. Ez egy arcmaszk elleni mozgalom, amely úgy érzi, hogy az oltások nem biztonságosak, és hogy az emberi jogokat az „új normálisok” megtiporják. Tagsága vegyes, de inkább baloldali.

De a közösségi médiában a legnagyobb reakciót az a kép kapta, ahol két férfi volt kibontott zászlóval, amelyen az Új Brit Unió (NBU) szimbóluma van.

Ez a csoport a honlapján azt hirdeti, hogy „a fasizmusba vetett hit visszaállítása”.

Azt állítja, hogy a kép egyetlen nap alatt 165 000 egyéni találatot kapott a weboldalán, a tagság növekedése – bár nem hajlandó megadni a tényleges adatokat.

Szóval, visszatér-e a fasizmus az Egyesült Királyságban?

Az RT beszélt a csoport vezetőjével, Gary Raikesszel.

Noha szerepe nem titok, kényelmetlenül érezte magát egy telefonos vagy személyesen történő interjú lefolytatásának gondolata és a média előtt, és kijelentette: “A sajtó nem csak elfogult, hanem hazudik is.” Tehát e-mailben kommunikáltunk.

Annak ellenére, hogy vonakodott személyesen beszélni, lelkesen tweetelt követőinek az interjú kapcsán, és azt tanácsolta nekik, hogy figyeljenek rá.

Raikes elmondta, hogy 1974 óta részt vesz a nacionalizmusban. Korábban a Brit Nemzeti Párt skót vezetője volt, és sikertelenül állt a 2010-es általános választásokon, 513 szavazatot kapott az Aberdeen West választókerületében.

Az NBU nincs bejegyezve a Választási Bizottságnál, de ez része a stratégiájának; hogy csatlakozzon más testületekhez, és politikáját kiterjessze.

Raikes az RT-nek elmondta:

Azt hiszem, szakaszokban lesz. Először egy nacionalista párthoz állhatunk, mielőtt áttérnénk a teljes fasizmusra. Mivel a legtöbb ember apatikus a politikával és a világ menetével szemben, ez tíz éven belül is megtörténhet.

Folytatta:

A brit fasizmus tükrözi a brit jelleget; különbözik a fasizmus egyéb formáitól, minden politikai elit előtt áll az emberek mellett. Jelenleg öt éve van egy félnek, és akkor többnyire megbukik, tehát van öt évünk egy másik pártnak, amely megbukik, majd visszatérünk az előző párthoz, amely öt év alatt megbukott, ahol buknak és folytatják.

Egyetlen demokratikus kormány sem tudja teljesíteni választási ígéreteit; az emberek soha nem kapják meg azt, amire szavaztak. A fasiszta kormány a népszavazások segítségével azt kérdezné az emberektől, hogy mit akarnak, és azt teljesítik.

Bár a népszavazások használatát szorgalmazza, az NBU felsorolja a prioritásokat.

Raikes elárulta, hogy a hatalomra kerülésüktől számított 12 hónapon belül, a bevándorlást teljesen leállítja, a Lordok Házát bezárja, a BBC nem finanszírozza, az emberi jogi törvényt elutasítja és a katonai szolgálatot visszaállítja.

Vannak azonban szélsőségesebb tervek, amelyeket az NBU támogat: az összes „politikailag inkorrekt” rendőrfőnök eltávolítása, a halálbüntetés visszaállítása és az összes illegális bevándorló deportálása.

Az Egyesült Királyság 1969-ben eltörölte a halálbüntetést, de Raikes úgy véli, hogy a közvélemény ezt meg akarja fordítani.

Kifejtette:

Nagyon várják az emberek- Azt akarják, hogy újra bevezessék, a politikusok nem – félnek, ez a demokrácia ára. A halálbüntetést a bizonyítékok alapján a bíró szabhatja meg vagy sem. Az igazságügyi tudománynak és a DNS-nek biztosítania kell, hogy ne történjenek hibák.

A brit parlament weboldalának áprilisban indított jelenlegi nyilvános petíciójának eddig 12 272 aláírása van.

Egy petícióhoz 100 000 szükséges, mielőtt a Parlament megvitatja, de az RT-nek azt mondták:

A kormány nem tervezi a halálbüntetés visszahozását. A Parlament több mint 50 évvel ezelőtt eltörölte a halálbüntetést, és az elmúlt évtizedekben következetesen szavaztatta annak visszaállítását.

Az NBU egyik fő kérdése a „fasiszta” kifejezés. Sok poggyásszal érkezik, és társadalmi tabu. Raikes ezt elismeri, de elismeri, hogy az NBU nem minden tagja rejti el hűségét.

Azt mondta: „Egyesek többet tesznek, mint mások. Megdöbbentő a balszárny tudatlansága a brit történelem és a fasizmus igazságával kapcsolatban … ha fasisztának vallod ezeket az embereket, az erőszakhoz, munkából való elbocsátáshoz, a családod elleni támadásokhoz stb. vezethet.

Elfogadjuk, hogy van egy hegyünk, amelyre fel kell másznunk, hogy újra bevezessük a brit fasizmust Nagy-Britannia mindennapi embereinek, de felkészültünk a harcra. A politikánkat akarják, talán nem a „fasizmus” kifejezés alatt, de erről meg kell győznünk őket.

“Azonban bármi, legfeljebb 70 százalék, nem szavaz, az emberek eltunyultak a jelenlegi rendszertől, mivel rájönnek, hogy alattuk semmi sem változik. Hamis reményeket árulnak az UKIP és a Brexit létrehozásával is. És a dolgok egyre rosszabbá válnak, és egyre rosszabbá válnak, az emberek a fasizmus és az erős vezetés felé fordulnak. “

A nem szavazók állítólagos száma, amely eléri a 70 százalékot, nem tükrözi a hivatalos nyilvántartást.

A legutóbbi általános választásokon a részvételi arány 67,3 százalék volt.

A korábbi megmérettetésen 69,1, 66,2 és 65,1 volt.

Bár ezek a számok meglehetősen állandóak, az európai és a helyi választások részvételi aránya jóval alacsonyabb, gyakran 35 százalék alatt van.

Úgy tűnik, hogy az NBU nem lát képmutatást a demokrácia megsemmisítésében, de népszavazásokkal folytatja.

Raikes folytatta:

A demokrácia megbukott. Ez egy színlelés. Ötévente népszavazást tartanánk, hogy megkérdezzük az embereket, akarják-e a fasiszta kormány folytatását vagy sem.

És bár néhány baloldali beállítottságú ember Borisz Johnsont és konzervatív kormányát fasiszta tendenciáknak tekinti, Raikes egyértelmű, hogy Bojo nem szerepel a fasiszta forradalomban.

Azt mondta: “Alig alkalmas arra, hogy az úgynevezett demokratikus országunk miniszterelnöke legyen, soha nem lehet fasiszta kormány.”

A fasizmus és a rasszizmus között mindig is volt összefüggés, a színes emberek nem rajonganak érte.

Raikes megerősíteni látszik, hogy ez még mindig így van, de óvatos a szavakkal.

Azt mondta:

A jelenlegi törvény értelmében be kell engednünk a fekete és meleg embereket.

Fehérbarátok vagyunk, nem feketeellenesek, a fehér kisebbség mellett állunk … a világon – azzal a joggal, hogy többségként létezzünk saját hazánkban.

Az emberek szexualitásának hálószobatitoknak kell lennie, nem pedig az egész társadalomra tartozik.

A Meleg Büszkeség felvonulások most csak a degeneráció bemutatását jelentik, gyermekeinket transzvesztiták ápolják az iskolákban, és a pedofília normalizálására irányuló törekvés jól halad.

„Az oktatásnak kizárólag az oktatási rendszer liberális politikai irányzatok általi beszivárgása miatt kell megváltoznia. Az iskolák már nem a tanításról és a tájékoztatásról szólnak, hanem a de-programozásról és az újraprogramozásról.

A fiatalabb munkanélküli emberek számára munkalehetőségként is jelentősen megnövelnénk a fegyvereserőinkhez szükséges létszámot.

Tehát, hogy ismét feltegyem a kérdést, amellyel kezdtem: visszatér-e a fasizmus az Egyesült Királyságban?

Az uralkodó éghajlat és társadalmi attitűdök alapján jelen helyzet alapján nem valószínű, hogy látni fogjuk, hogy az NBU zászlaja pimaszul leng az egész országban.

És ez nem rossz. A fasizmusnak okkal lett vége, írja Chris Sweeney.

Magyar Tudat

3 thoughts on “Visszatér-e a fasizmus az Egyesült Királyságban?

  1. Nálunk bulvár hírnek elmegy, náluk észre sem veszik, légypiszok szintű.
    Angliába a vikingek sem fognak “visszajönni”, nem hogy egy diktatura.
    Bát az eredeti angol cím, hogy “új párt” és nem az, hogy “visszajön”,
    tényleg volt náluk egy idióta a 30 -as években, de a briteknél nagy
    hagyomány a parlamenti demokrácia és joggal büszkék a fasizmus elleni küzdelmükre.
    Csak hozzánk sikerült ebrudálniuk a Horthynkat, amire vizsont mi fáztunk rá.

  2. Sőt, jönnek a normannok, vikingek és a tatárjárás (mosoly).

    A Kádár-korszak rendszere életképtelen volt.
    Még bizonyítani sem kell.
    A belepumpált pénzmennyiség ellenére is min 20 év kellett
    azok a bizonyos “boldog hatvanas évek” vajúdásához.
    Hiába néhány mai szerecsen mosdatás, vergődnek a torz álmaikban.
    A “maszek” kipihente magát a “munkahelyen”, ahol nem gyártottak
    piacképes árut, szervezetlen romhalmaz, ellopta az anyagot,
    szerszámot, amivel “ügyeskezű szaki” lett este.
    “vas és acél osrszág” (debil Aczél), mezőgazdaság romokban.

    Ráadásul nem lehet kiszakítani a Rákosí – 1956 – elődből,
    illetve a Sztálin-Hruscsov-Brezsnyev-…. vonalból,
    egészen a bukásáig. Nem baj, hogy 32 évig eltartott,
    mert legalább az a korosztály egy része jól érezte magát,
    ki az össznépi lógásban, ki az ivászatban, ki a zabálásban,
    volt aki elhitte, volt aki alaposan kiszolgálta így vagy úgy.
    Sokan megpattantak, és sokan várták a végét, hátha egyszer ….
    és nagyon sokan már örök álmukat alusszák.
    Mi persze most isszuk a levét, ez van.

    Az “álmodozók” szembeállítják a mai kapitalizmusunkkal, ami pont
    azért diktatórikus és rossz, mert semmiféle tapasztalata
    nincs a magyar népnek az előtte lévő elhülyült bezártság miatt.

    A váltás (89) első szakasza az emberek életbenmaradási kisérlete volt,
    a második az mdf bukása, hiszen onnantól mindenért fizetni
    kellett természetesen, megszűnt az “ingyen állam”.
    Ez az aminek gyorsan le kellett volna játszódnia 1945 -től,
    mint köztársaság a kisgazdák vezetésével,
    de a ránk kényszerített kommunista rendszer miatt ezt elbuktuk.

    Aztán szépen “megszülettek” a magyar kommunisták,
    a magyar fasiszták után, a sztálini tanítványok.
    Ez fontos volt, hiszen Kun Bélát is Sztálin végeztette ki,
    mert nem az ő szüleménye volt.

    Ha az állatok rabságban vannak ahol ellátják őket az állatkertben,
    utána már nehéz visszatalálniuk a szabad természetbe, elszoktak
    onnan ahová valójában valók és nem egy “vidám barakkba”.

    Senki nem gondolhatja komolyan, hogy egy államcsőd előtt
    álló országban a váltáskor (89) itt tömeg fog zászlót lengetni,
    fenét, meg kell úszni valahogy, túl kell élni. Természetesen.

    Az EU tagság nekünk alanyi jogon jár,
    elég ránézni a térképre, merre vannak Eu határai
    és nem csak “Puszkász” volt ítt, hanem 56′ BME gyűlés is.

    Ma megy a harc a munkahely megtartásáért, ha valakit
    kirúgnak, nehéz helyzetbe kerül, dolgozni kell, mese nincs.
    A magyar kapitalizmus nem képes eltartani a munkanélkülieket,
    mert gyerekcipőben jár, a tömegnek kisebb gondja is nagyobb
    annál, hogy foglalkozzon egy valódi parlamenti demokrácia
    megalkotásával, ez ma még csak álom, de “szoc építés” soha többé.

    Egy ilyen helyzetben könnyedén betonozza
    be hatalmát egy diktatúra, hiszen nála az ország pénze.
    Ki a vezető ? Egy volt KISZ titkár, aki Kádár alatt tanult
    és lehetőséget kapott a Soros György alapítványtól,
    hogy Angliában legyen kiképezve leendő mozgalmi vezetőnek,
    az MSZMP KB -ba, talán még első titkárnak is. De a történelem
    máshogy alakult, elszaladt mellette. Változott a forgatókönyv.

    Oliver Cromwell már 1650 -ben megteremtette
    egy köztársaság alapjait,
    s bár húzós-ellentmondásos volt, de Nagy Britanniában
    egy mai munkanélküli nem elveszett ember.
    Nem volt náluk azóta semmilyen megszállás.
    O.Cromwell sírja a Westminster Apátságban,
    szobra a parlament mellett áll Londonban.

    Párizsban egy a földalatti állomáson élő embernek
    is az a választott életformája és nem kényszer, pedig
    ott volt náci-német megszállás is, de szerencséjükre nem a szovjet követte..

    Volt egyszer magyar fasizmus és magyar kommunizmus is,
    így nem lehet mindent a megszállók számlájára írni.
    Ezt már beírtuk a magyar történelembe, onnan kiradírozni
    nem lehet, elég tudomásul venni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás