Az orosz európa tanácsi képviselőcsoport vezetője, a Vlagyimir Putyin Egységes Oroszország nevű pártjához tartozó Alekszej Puskov a szavazás után sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: Oroszország nem fog sietni, hogy eldöntse, “maradjon-e a közgyűlésben”, vagy pedig távozzon.
“Úgy vélem, nem fogunk sietni. Küldöttségünk nyugodt körülmények között megvitatja, van-e értelme maradni a közgyűlésben” – mondta, s hozzátette: két-három héten belül megteszik ezzel kapcsolatos bejelentésüket.
Az év végéig felfüggesztette az orosz delegáció tagjainak szavazati jogát az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése csütörtökön strasbourgi ülésén, a Krím Oroszországhoz csatolása miatti szankcióként.
A 318 tagú közgyűlésben a jelenlévők közül 145-en szavaztak igennel, 21-en nemmel, 22-en pedig tartózkodtak a voksoláson. A 18 orosz képviselő bojkottálta a szavazás előtti vitát, amelyet “nevetségesnek” nevezett és elítélt. Az orosz képviselők a szavazásban nem vehettek részt.
A szavazati jog felfüggesztése mellett az orosz képviselőket a közgyűlés vezető szerveinek munkájából is kizárták, és a választási megfigyelő missziókban sem vehetnek részt.
Ukrajna területének megszállása, a katonai erővel fenyegetés, az ET által törvénytelennek tartott népszavazás elismerése és a Krím csatlakozása minden kétséget kizáróan a nemzetközi jog súlyos megsértése – indokolja a döntést az elfogadott határozat.
Az Európa Tanácsnak 47 ország a tagja, köztük van Oroszország és Ukrajna is. Oroszországból a moszkvai törvényhozás 18 képviselője vehet részt az ET parlamenti közgyűlésének munkájában, a küldöttség egyik alelnöke viszont Leonyid Szluckij, aki március közepe óta nem utazhat be az Európai Unióba, mert szerepel az vagyonbefagyasztással és vízumtilalommal sújtottak listáján, egy póttag helyettesítheti.
A közgyűlés előző nap elítélte a Krím orosz bekebelezését, és felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel Kelet-Ukrajna katonai fenyegetésével. A szerdai határozat alkotmányellenesnek minősítette a Krímben lebonyolított úgynevezett népszavazást, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Oroszország által hangoztatott érvek egyike sem állja meg a helyét, az Ukrajnától való elszakadási és az Oroszországhoz való csatlakozási törekvéseket az orosz hatóságok szították.
A parlamenti közgyűlés állásfoglalása szerint az Ukrajnán belüli kelet-nyugati elválasztó vonal minden történelmi és kulturális különbözőség ellenére jórészt politikai eredetű. A strasbourgi testület ellenzi az ország föderációvá alakítását, ugyanakkor azt ajánlja az ukrán hatóságoknak, hogy “befogadó jellegű stratégiát” alakítsanak ki, erősítsék a helyi és regionális hatóságok jogkörét, decentralizálják a kormányzást.
magyartudat.com
