A magyar kormány a korábban ígért összeg ötszörösével, félmilliárd forinttal támogatja a szabadkai zsinagóga belső terének felújítását – közölte Szabados Róbert, a szabadkai zsidó hitközség elnöke pénteken.
szabadkai-zsinagoga-felujitasSzabados Róbert emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök tavaly márciusi látogatásán ígéretet tett arra, a magyar kormány 100 millió forintig terjedő összeggel támogatja az épület felújítását. A zsinagóga rossz állapota miatt azonban Budapest úgy döntött, nagyobb összegre – a korábban ígért ötszörösére – lehet szükség, amit Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára közölt a szabadkai zsidó hitközséggel a közelmúltban – magyarázta Szabados Róbert.
A zsidó hitközség vezetője szerint a támogatásnak köszönhetően felgyorsulhatnak a munkálatok, és egy, de legfeljebb két éven belül az épület külső és belső felújítása, valamint a zsinagóga udvarának rendbe hozása is befejeződhet. Hozzátette: a külső rekonstrukciót a szabadkai önkormányzat támogatta.
A felújítást követően a zsinagóga úgy néz majd ki, mint 1902-es átadásakor – nyomatékosította Szabados Róbert.
A hitközség vezetője korábban úgy fogalmazott: a rekonstrukció után az épület megtartja vallási funkcióját, emellett azonban kiállítási térként és idegenforgalmi célpontként is működik majd.
A magyar szecesszió stílusában épült szabadkai zsinagóga épületét Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti műépítész tervezte, az üvegablakok pedig Róth Miksa műhelyében készültek. Az 1970-es években bedőlt az egyik kupolája, és az épület majdnem összedőlt, felújítása azóta is tart.
A szabadkai zsinagóga 1990 óta Szerbia kiemelt jelentőségű műemlékei között szerepel, tavaly májusban Európa hét legveszélyeztetettebb kulturális öröksége közé sorolták az Europa Nostra páneurópai műemlékvédelmi szervezet Bécsben zajló éves közgyűlésén.
Szabadkán a második világháború előtt még mintegy 6000 fős zsidó közösség létezett, mára a helyi zsidóság 250 főre zsugorodott. A zsinagógában legutóbb a 2000-es évek elején tartottak szertartást, írja Markovics Annamária, az MTI-től.

magyartudat.com

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás