Felvidék – V. országos konferenciáját tartja a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala

 

 

 

 

 

 

 

 

Október 26-án és 27-én Komáromban rendezi meg V. országos konferenciáját a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala.

A pénteki napon előadások hangzottak el a szlovákiai magyar felsőoktatás helyzetéről, majd arra keresték a választ, hogy ki a magyar. A konferencia első napja, mely a komáromi Selye János Gimnázium aulájában (Király püspök utca 5.) került megrendezésre, a nyilvánosság számára is nyitott formában valósult meg.

A konferenciáról a Kerekasztal honlapján folyamatos “twitter-közvetítéssel” tájékoztatnak. A rendezvényt Andruskó Imre, a Selye János Gimnázium igazgatója nyitotta meg, majd Bauer Győző akadémikus “Milyen követelményeknek kéne megfelelnie a szlovákiai magyar felsőoktatásnak” című írását Bauer Ildikó olvasta fel. “Mindnyájunk dolga nem több, s nem kevesebb, minthogy beoltsuk nemzetünkbe, közösségeinkbe a siker titkát, a siker alkotásának örömét, mert a sikert átgondoltan alkotni kell.” – fogalmazott Bauer Győző. Ezt követően Csiba Péter, a Selye János Egyetem rektorhelyettese “A Selye János Egyetem szerepvállalása a szlovákiai magyar felsőoktatásban – aktuális problémák, kihívások, lehetőségek” címmel tartott előadást. Úgy látja, Szlovákiában célként kell kitűzni, hogy a magyar nemzetiségi egyetemi hallgatók számaránya elérje a szlovákiai átlagot, meg kell fogalmazni a szlovákiai magyar felsőoktatási nyelvi célokat, a gazdasági, kulturális és oktatási közélet szereplőit pedig be kell vonni a stratégiák kialakításába.
Molnár János dékán (SJE, Református Teológiai Kar) a diákok képzésében még nagyobb hangsúlyt kell helyezni az idegen nyelvek beszélésére/oktatására. Komzsík Attila, a nyitrai KFE Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja felszólalásában hangsúlyozta: senki sem mondta meg eddig, hogy mi a felsőoktatás célja Szlovákiában. A szlovákiai magyar felsőoktatásnak meg kell határoznia társadalmi szerepvállalását. A gondok között említette, hogy a szlovákiai egyetemek nem használják ki az EUs forrásokat, ami egyébként országos jelenség.
Tóth Károly, a Fórum Intézet igazgatója nyitotta meg a “Ki a magyar” társadalmi vitát, amely a népszámlálási eredményekre összpontosított. Emlékeztettet, a vita még 2012 májusában kezdődött a “Ki a szlovákiai magyar és mit akar?” c. írással. Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője elismerte, hogy nem alakult ki folyamatos, egymásra kapcsolódó vita. “Vannak csoportok, akik nem hallatják a hangjukat, lehet, hogy másképp kellett volna feltennünk a kérdést” – mondta. Hunčik Péter pszichiáter szerint kisebbségi létünk egyik legkomolyabb problémája a frusztráció, ezt mutatja az is, hogy sok hozzászólás kizáró volt, azt próbálta meghatározni, hogy ki nem magyar. Úgy látja, itt nagy szerepe van az önismeretnek, megismerni a történelmet és megnevezni a valódi értékeket. “Érdemes lenne elgondolkodni arról, hogy a kisebbségi témák tárgyalásakor nem beszélünk gazdasági vagy szociális dolgokról” – mondta.
Ravasz Ábel sziciológus a népszámlálással kapcsolatban rámutatott, ahol csak magyar ovoda van, ott a legkisebb a magyarok fogyása. A roma-kérdéssel kapcsolatban megjegyezte: “Sosem gond, ha egy olasz magyarnak vallja magát, de ha egy roma teszi ezt, akkor abból mindig gond van.” A pénteki nap utolsó előadását Molnár Kriszta tartotta “Ki lesz a magyar tíz év múlva?” címmel. Öllős László politológus volt az, aki a vitában felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy “Mi nem pusztán asszimilálódunk, minket asszimilálnak”.

Szombaton Tokár Géza beszámolt a Kerekasztal éves tevékenységéről, majd a 2011-es népszámlálás eredményei kerültek elemzésre. Ezután a Civil-díj 2012 átadása következett – Malina Hedvignek és ügyvédjének.
Délután az alapdokumentumról és a következő lépésekről lesz szó. A tagszervezetek plenáris ülésén a regisztrált civil szervezetek és a sajtó akkreditált képviselői vehetnek részt.

* * *

A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala nyitott, politikai pártoktól független, önkéntes és informális intézmény, amely a szlovákiai magyar szervezetek egyeztető fóruma (honlap: www.kerekasztal.org). A Kerekasztal munkájában részt vehet minden olyan szervezet, amely Szlovákiában van bejegyezve és Szlovákiában működik, a szlovákiai magyar közösség érdekében tevékenykedik, felelősséget érez a közösség fejlesztéséért és hatékony érdekérvényesítéséért, valamint vállalja, hogy a közmegegyezésen alapuló döntéseket a tevékenységében érvényesíti. A szervezeteken kívül a munkában részt vehetnek olyan jeles személyiségek, illetve vállalkozók is, akik sokat tettek a közösség érdekében. Jelenleg a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala 104 tagszervezetet számlál, valamint 5 felvidéki vállalkozó és 8 jeles személyiség is a tagok között van nyilvántartva. Ha valakit jogsérelem ért, bátran fordulhat a Kerekasztalhoz segítségért, jelenleg nyolc aktív tagja van a jogsegélyszolgálat szekciónak, de más területekről is találhatók szakemberek, akik készséggel válaszolnak a megkeresésekre. Jelenleg három témában folyik nyilvános vita a Kerekasztal honlapján, arról, hogy ki a magyar, a kisebbségek jogállásáról és a polgári engedetlenség témakörében.
A Kerekasztal munkája a kétnyelvűségről témájával foglalkozó vándorkiállítás is, a Nyelvében él a národnostná menšina, mely eddig 21 helyszínen volt már látható, s további két helyszín már ismert: legközelebb Brünnbe és Prágába szállítják a kiállított darabokat. Az évente egyszer megrendezésre kerülő országos konferenciákon kívül, szerveztek már konferenciát a szlovákiai magyar média helyzetéről, Dél-Szlovákia gazdasági helyzetéről és a népszámlálásról is. Idén szeptemberben a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, az MKP és a Most-Híd párt aláírta a kisebbségi minimumot, melyben a szlovákiai magyarok megmaradásának és fejlődésének alapfeltételeit fogalmazták meg.

A Kerekasztal munkáját a Fórum Kisebbségkutató Intézet, Magyarország Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériuma, a Pázmány Péter Alapítvány, valamint a Szlovák Köztársaság Miniszterelnöki Hivatala támogatja.

BGy, Felvidék.ma

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás