Ficói trükkök a felvidékiek ellen

 

 

 

 

 

 

 

 

Nos, eddig tartott az „ez a Fico már egy más Fico” című polgárhülyítés. Jobban mondva nálam semeddig sem tartott, de meggyőződésem, hogy vannak ebben az országban – s valószínűleg nem is kevesen –, akik bedőltek ennek az ügyes píártrükknek.

Mert kétségkívül erről volt szó, jól átgondolt propagandahúzásról megspékelve itt-ott egy kis külföldnek szóló szépségtapasszal. Már korábban is mestere volt ennek a Smer, s feltételezhetően nem lesz ez másként a jövőben sem. Mi emberek meg, gyarló lények lévén szívesebben halljuk a jót, szeretünk hinni annak, aki szép szóval kecsegtet bennünket.

De miről is van szó? Természetesen az összetartozásról, illetőleg a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának a Felvidéken tartott kihelyezett üléséről. És eszem ágában sincs bocsánatot kérni Pavol Paška házelnöktől a Felvidék szó használatáért, aki legújabban sérelmezi e kifejezés magyar részről való szerinte tapintatlan használatát, mikor tudvalevő, mennyire fájó ez a szlovákoknak. És már helyben is vagyunk, a szlovákság érzékenységénél, amelyet nekem meg minden magyarnak illik mindig szem előtt tartanunk. De ki törődik az én érzékenységemmel? Ki törődik azzal, mi az, ami nekem, szlovákiai magyarként fáj? Mert van ilyen, van ám! Például az, amikor tettrekész magyar fiatalok teszik, amit igazából az államnak kellene megtennie, önerőből szabadidejükben kicsinosítják egy magyarok lakta település lepukkadt vasúti megállóját, és elhelyezik ott magyarul is a település nevét, az állam meg ahelyett, hogy méltányolná ezt, fénysebességgel eltávolítja a magyar megnevezést is tartalmazó táblát. Mert neki szúrta a szemét.

Tetszik, nem tetszik, mondjuk csak ki, igenis sérülnek a kisebbségi jogaink. Arról itt még csak álmodozni sem lehet, hogy a társadalommal párhuzamosan fejlődő kisebbség jogait annak újonnan kialakult igényeihez igazítanák, ami egyébként a fejlődő demokráciában normális lenne, mivel a kisebbségi jogok sem örökérvényűek. Dehogy is van szó ilyesmiről! Szlovákiában már a Fico által oly előszeretettel hangoztatott status quo megtartása sem cél többé, bizonyította ezt a választások utáni rövid kis jópofizós szünet után első körben mindjárt a kisebbségi miniszterelnök-helyettesi tisztség megszüntetése is, s helyette a hatásköri szempontból jóval alacsonyabb szintű kisebbségi kormánybiztosi poszt létrehozása. Hiszékenyebb polgártársaimnak, akik ekkor még reménykedtek abban, hogy Robert Fico és Smer nevű pártja előző énjéhez képest alapjaiban megváltozott, gyorsan jött a következő kijózanító pofon. A Nemzeti Összetartozás Bizottságának Komáromba kihelyezett ülése kapcsán a szlovák honatyák egy része egyenesen Szlovákia szuverenitásának megsértéséről beszél. Mint a régi szép időkben, amikor Fico, Paška meg Gašparovič edzőruhában ültek ki vasárnap délután a sajtó kamerái elé – kellő súlyt adva ezzel is az ügy „fontosságának” – mert hogy veszélyeztetve látták Szlovákia területi épségét. Pár régi katonajelmezbe öltözött, békés, Királyhelmecen koszorúzni szándékozó magyarországi civil által.

Mert mi is történt szerdán Komáromban? A Nemzeti Összetartozás Bizottsága összehívta következő ülését, amelyet a határon túli magyarok körében terveztek megtartani, és amelyre meghívták a felvidéki magyar szakmai, civil és ifjúsági szervezetek képviselőit, egyházi és közéleti személyiségeit és politikusait is, hogy első kézből értesüljenek az itteni magyar közösség aktuális helyzetéről, gondjairól és igényeiről. Ahogy tették ezt ennek előtte a kárpátaljai Beregszászon, a szlovéniai Lendván és a mai Szerbia területén lévő Topolyán is… A hazaiak bekiabálása nélkül, mert az ottani kormányoknak és parlamenteknek ez nem jelentett gondot. Azt még maga Paška házelnök is elismerte, hogy a bizottsági ülés, mint olyan nem sérti az európai konvenciót, csak hát az illendőség jó szomszédok közt azt kívánta volna, hogy a magyarok a „megfelelő csatornákon keresztül” értesítsék őket az érkezésükről. Nem tudom, hogy a bizottság komáromi üléséről értesítette-e a magyar fél a szlovák diplomáciát, mert ezzel kapcsolatban ilyen meg olyan vélemények is megjelentek a sajtóban. Ott motoszkál bennem azonban a kérdés, mi történt volna másként, ha a magyarok hivatalos csatornákon bejelentik tanácskozási szándékukat? Elég erős a képzelőerőm, azt azonban nehezen tudom elképzelni, hogy ez esetben a szlovák honatyák elégedett mosollyal nyugtázták volna a komáromi tanácskozást. Találtak volna más kifogásolni valót. Mint ahogy volt már erre példa a történelem folyamán, nem is olyan régen. Amikor Sólyom László akkori magyar köztársasági elnököt felvidéki magyar civil szervezetek meghívták az újonnan felállított Szent István-szobor avatóünnepségére, a köztársasági elnöki iroda annak rendje és módja szerint a megfelelő diplomáciai csatornákon keresztül hónapokkal előre bejelentette az elnök látogatási szándékát. A magyar diplomáciai jelentést hosszú szlovák csend követte. Aztán pár nappal Sólyom esedékes látogatása előtt kitört a szlovák hisztéria, ami egészen odáig fajult, hogy Robert Fico akkori kormányfő sajtótájékoztatón jelentette be, Sólyom László magyar köztársasági elnököt kiutasították Szlovákiai területéről. S tették mindezt kizárólag a jószomszédság jegyében, meg ahogyan azt az illendőség megkívánja, nemde Paška úr?

Félre tehát a hiú ábrándokkal, nem változott itt semmi. Azazhogy egy valami azért mégis csak. Pavol Paška házelnök minden bizonnyal felső utasításra eljátszott színpadias tiltakozó jelenetén, no meg az Egyszerűek kamera- és mikrofonfüggő elnökének eltúlzottan rosszalló kijelentésén kívül csak egyvalakit háborított mélységesen fel a magyar parlamenti bizottság eme tette: Bugár Bélát. A Most-Híd elnöke egyenesen „ismétlődő hibának” tartotta a tanácskozás Komáromban való megtartását, ami szerinte csak fokozza a két ország közti feszültséget. Ezúttal kicsi a valószínűsége, hogy Bugárt a sértődöttsége ragadtatta volna eme kijelentésre, amiért őket nem hívták meg a találkozóra. Meggyőződésem ugyanis, hogy egy esetleges meghívás esetén sem vettek volna részt a komáromi tanácskozáson, mint ahogyan a Most-Híd projekt beindulása után a Kárpát-medencei Képviselők Fórumán való részvételt is bojkottálták. Sokkal valószínűbb, hogy elkezdődött részükről a szlovák újságírók által előrevetített szervilis „csendestársi” viselkedés.

Dunajszky Éva

magyartudat.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás