2017-re a Gázai övezetben már egyáltalán nem lesz olyan víz, ami emberi fogyasztásra alkalmas lehet.
A Gázai-övezet szép lassan a kiszáradás felé halad. Ráadásul az a kevés víz, amit ivásra használnak, nem egészséges, mert talajon átszivárgott tengervíz.
A Gázai-övezetben ma komoly problémát jelent a víz.
Nemcsak a vízkészlet mennyiségével, hanem a háztartásokban használt víz minőségével is gondok vannak. Nem is annyira azért, mert a víz szennyezett – bár a szemét és a hulladék tárolása egyre több gondot okoz az ottani palesztinoknak -, hanem azért, mert rendkívül sós.
A Földközi-tenger vize ugyanis gyakran kerül bele a gázai talajba.
Mazen al-Banna mérnök, a Palesztin Vízügyi Hatóság elnöke az al-Monitornak számolt be arról, hogy a kétmillió palesztin vízigénye rendkívül nagy, de az ivóvízkészlet kicsi, és ennek is több mint a fele a zöldségek és a gyümölcsök öntözésére megy el.
A vízellátással kapcsolatos problémák a tavalyi izraeli katonai művelet után még tovább nőttek: akadozik a vízellátás, a bombázásokban több csőrendszer megsérült, és ezeket még a mai napig sem sikerült teljesen helyreállítani.
Ráadásul egy izraeli döntés következtében a víz már Khan Junisz városának környékéről, és nem a középső területekről érkezik, ezért sót tartalmaz. 90 százaléka fogyasztásra alkalmatlan, csak tisztálkodásra, mosogatásra, esetleg öntözésre lehet használni.
Az ivóvizet pedig a különböző nemzetközi szervezetektől – például a WHO-tól – szerezik be.
Egyes előrejelzések szerint 2017-re a Gázai övezetben már egyáltalán nem lesz olyan víz, ami emberi fogyasztásra alkalmas lehet, 2020-ra pedig teljesen kiszáradhat az egész terület, írja a Globoport.
Bolla László
Címlapfotó: AFP
magyartudat.com
