Grandpierre K. Endre : Hogyan haltak meg a magyar királyok? I. rész

ELSŐ ÁTTEKINTÉS,
HALÁL ÉVEZREDES METSZETEKBEN

Köztudott: a legszilárdabb, legprecízebb tudomány a matematika, a számok tudománya és az erre épülő matematikai logika. Nos, történelmünk ritmusát éppen a számok, számadatok, történelmi események, történelmi személyiségék életére és halálára vonatkozó és a mindenkori hatalmi viszonyok alakulásával a legszorosabban összefüggő számadatok bizonyítják: van ritmusa a történelemnek; a magyar történelemnek ez az utóbbi ezredévét legalábbis tisztán kivehető ritmus hatja át, ritmus; méghozzá nem holmi gépies-merev, külsőséges ritmus, de magából a magyar történelem mélyéből fakadó ritmus, olyan ritmus, amelynek már a létezése is titkokat sodor és titkokat hord a felszínre a mélyből, szabálytalan, váltakozó, lassuló- gyorsuló- akadozó- fölpörgően egymásra torlódó ritmus; ritmus, amely – bármilyen furcsa is ez – leginkább talán az emberi szív ritmusához hasonlítható, a már nem egészen egészséges, betegségtől, kóros elváltozásoktól, billentyűzavaroktól sújtott vagy ismeretlen hatóanyagoktól megtámadott szív szabálytalan ritmusához, ritmushoz, amely nyugalmi periódusaiban – ha van egyáltalán nyugalom, a történelemben – erőt és egészséget sugároz, hogy aztán kapkodó felgyorsulásaiban a fenyegető kataklizma közelítését érzékeltesse, hogy szorongató rángások után ismét
enyhültebbre, lassúbb ritmusra váltson.

Királyok életének, uralkodásának és halálának számadatait vesszük sorra. Mit árulnak el ezek? Miféle titkokat rejtenek? Országos titkokat. A történelem titkait, rejtelmes mélyáramlatok vonulását, láthatatlan erők nyomtalan működését, áttetsző vízjeleket az égett papíron, jeleket a jelenések mögött; felszín mögötti árnyak vonulását, a titkos diplomácia nemzetközi erővonalait, leplezett cselszövényeit, a láthatatlan huzaloknak azt a hálózatát, amelyet nem képes követni a szem; csupán az elzuhanó koronás árnyat látjuk, de a mérget keverő vagy gyilokkal lesújtó kéz láthatatlan marad mindazzal egyetemben, ami mögötte húzódik, sőt maga a történés, a véres tragédia is olyannyira elfátyolozott, hogy alig követhetők a mozzanatok s valójában nem marad más, csupán a számadatok sűrű és szilárdságukban megdönthetetlen pillérei, a néma számok, ezek nyújtanak biztos fogódzót a kutatóknak, a szürke, arctalan, néma számok, azok szólalnak meg perdöntő vallomású tanúkként s vallomásuk halomra dönti a téves; hamis hiedelmek sorát szigorú cölöpjeiként, határkijelölő tényjelzőiként az igazságnak; s a számok, történelmi események, tények, életkeretek határjelzői közvetítik a ritmust is, a történelem háttértényezők megszabta különös ritmusát is, mert felfedik a fenyőgyanta zárványként beléjük préselődött királytragédiák sorát és nagy nemzeti kataklizmáink por- és hazugság- elfedte törésvonalait.

Figyeljük hát a ritmust és a fantasztikusan hullámzó, feltorlódó és hullámvölgybe süppedő számadatok sorát, hogy a tényfeltárás (titokfeltárás, történelemfeltárás) részeseivé váltan nyomon követhessük királyok feltündöklését és mélybezuhanását, országunk kormányzatának rejtjeles rázkódásait, törvények felé sodródását, váratlan zuhanásait, sorozatban elhulló ifjú királyokat és érzékelni fogjuk akárha egy menekülő szív dobaját hallanók: cáfolhatatlan tények füzére tanúsítja a gyors királycserék vad rázkódtatásait, s Árpád-kori és vegyesházi királyok korabeli történelmünk, illetve egész ezredévi történelmünk különös ritmusát.

Számokba rejtett történelem? Minden történelem a számok történelme.
És minden számadat feltöretlen, ami mögött cselszövény, bűn, leples ármány húzódik. Csak az események felszínét, a gyümölcs héját látjuk. Történelmünk héja fölrepedezik, oly sok alatta a titok. Három nagy törésvonalat tartunk számon:

Árpád-házi királyok kora: 1001-1301
Vegyesházi királyok kora: 1301-1541
Habsburg-házi királyok kora: 1541-1918
Negyedik törésvonal a “vezérek korának” nevezett árpádi nagykirályok kora: 896 -1001

És vannak még más törésvonalak is, méghozzá nem csupán a tatárjárás nem csupán az ország három részre szakítása, nem csupán a trianoni ország feldarabolás, nem csupán a negyvenöt évi szovjet megszállás, de még száz meg száz rejtett törésvonal. Történelmünket úgy át meg átszövik rettentő sebkorcokként, fényvarratokként a törésvonalak, hogy egész történelmünk olyan, akár egy lövészárkok és drótsövények véres akadályai szabdalta táj, titokjelekkel és vérnyomokkal jelölt pusztaság.
A számadatok e törésvonalak titkait is őrzik.

Közelítsünk történelmünk és királyaink felé a haláluk felől a számadatok tükrében: ez az egyetlen célszerű eljárás, hiszen minden nyomozás visszafelé irányul: a következményből, a tettből indul vissza az előzmény felé, az okozatból az ok felé.

Tekintsük át figyelmesen első táblázatainkat


TÖRTÉNELMÜNK RENDHAGYÓ RITMUSÁNAK BIZONYÍTÉKAI:
VÁLTAKOZÓ GYORSULÁSOK ÉS LASSULÁSOK
KIRÁLYTÁBLÁZATOK I.
I. Árpádházi királyok kora
A teljesebb áttekinthetőség kedvéért belefoglaljuk kimutatásunkba az árpádi beköltözés utáni kor fejedelmeit.
Első szakasz: lassuló ritmus

Árpád896 – 90711 év
Zsolt907 – 94740 év
Taksony947 – 97225 év
Géza972- 99725 év
Szent István997 -103841 év

(Zsolt és Taksony között, feltehetően rövid ideig, Fajsz uralkodott, de erre vonatkozólag nincs semmilyen pontos, megbízható adat.)
Összegezve:
5 uralkodó országolt összesen 142 évig
Átlagos uralkodási idő: 28,4 év

Ellenszakasz: gyorsuló ritmus

Urseulus (Orseolo) Péter1038 – 10413 év
Aba Sámuel1041-10443 év
Urseulus (Orseolo)  Péter1044 -10462 év
I. Endre1047- 106013 év
I. Béla1060 -10633 év
Salamon (nagy megszakításokkal)1063 – 107411 év
I. Géza1074 -10773 év

Összegezve:
Hét király uralkodott összesen 38 évig
Átlagos uralkodási idő: 5,4 év
(Szent István egymaga 41 évig uralkodott,

Második szakasz: lassuló ritmus

Szent László1077- 109518 év
Kálmán1095- 111621 év
II. István1116 -1131 15 év
II. Béla1131-114110 év
II. Géza1141- 116120 év

összegezve: öt király uralkodott összesen 84 évig
Átlagos uralkodási idő:16,8 év

Ellenszakasz: gyorsuló ritmus

III. István1161-117312 év
(III. István uralkodásának első felében még két király uralkodott:
II. László11620,5  év
IV. István11630,5 év)
III. Béla1173- 119623 év
Imre1196 -12048 év
III.László12050,5 év

Összegezve:
Hat király uralkodott összesen 44,5 évig
Átlagos uralkodási idő: 7,3 év

Ám, ha e szakasz közepéből kivesszük III. Béla átmeneti stabilizációs kísérletet jelző, tartósabb uralkodását, úgy az uralkodási idő átlag 4,3 évre esik vissza: alig több, mint húsz év leforgása alatt öt király hanyatlott halálba a trónról!

Harmadik szakasz: lassuló ritmus

II. Endre1205 -123530 év
IV. Béla1235 -127035 év

Összegezve:
Két király uralkodott összesen 65 évig
Átlagos uralkodási idő: 32,5 év

Ellenszakasz: gyorsuló ritmus

V. István1270 -12722 év
IV. László1212 -129018 év
III. Endre1290 -130111 év

Összegezve: Három király uralkodott összesen 31 évig
Átlagos uralkodási idő:  10,3 év

Ez a felpörgő ritmusú szakasz történelmünk egyik legnagyobb rejtett törésvonalát, az Árpád-ház kihalását jelzi; a válság övezet szakadék felé vivő peremvidékeit: Kihal a karizmatikus királyok szent sora, az az Árpád- ház, amely már puszta létével megszabta, ki ülhet az ország trónjára: tehát csak magyar s a magyarságon belül is csak a legnemesebb ág tagja lehetett magyar király: ez az évszázadok véres küzdelmei s az árpádi honvisszafoglalás, szentesítette királyválasztási biztos vezérfonal itt elszakadt, már nem volt ősi mérce a király választáshoz, jószerivel bárki lehetett király, idegen is, külhoni személy, bárki aki hatalommal, csellel, erőszakkal képes volt ezt kicsikarni, s ilymódon, míg a magyar nemzet elbizonytalanodott, a magyar trónért folytatott harc kiszélesedett, nemzetközi színterekre helyeződött át az eddig főleg az országon belül folyó gyilkos hatalmi vetélkedés, s így az 1301-től 1541-ig tartó, változó hatalmi szintű korszak, a vegyesházi királyok kora a későbbi idegen uralom egyik akaratlan előkészítőjévé vált.

Fenti gyorsuló ritmusú szakasz a nemzeti halálszakadék peremét jelzi.
Túlfelől a szakadék másik pereme felől ugyancsak két rövid uralkodású király – Vencel és Ottó- jelzi a tragikus átmenetet a viszonylag szerencsés újabb talpra álláshoz. Vencel csupán három évig, Ottó mindössze két évig uralkodott. Ez a két szakasz tehát a ritmus szemszögéből összefügg. S ha az előzőkkel e kettőt egybevetjük a következőkben tárul elénk e törésvonalas gyorsuló szakasz teljes képe:
Öt király uralkodott összesen 36- évig
Átlagos uralkodási idő: 7,2  év

II. Vegyesházi királyok kora.
(A teljesség  kedvéért ide kell iktatnunk a vegyesházi királyokat bevezető és az imént már említett két királyt.)

(Vencel (cseh)1301- 13043.év
Ottó (bajor)1305- 13072 év

De folytassuk a sort.
Negyedik szakasz: lassuló ritmus

Károly Róbert1307 -134235 év
Nagy Lajos1342 – 138240 év

Összegezve:
Két király uralkodott összesen 75 évig
Átlag uralkodási idő: 37,5 év

Ellenszakasz: gyorsuló ritmus

Mária1382-  139513  év
Kis Károly (közben)13862 hónap

Összegezve:
Két király uralkodott összesen 13 évig
Átlag uralkodási idő: 6,5 év.
,
Ötödik szakasz: lassuló ritmus

Zsigmond:1387-143750 év.

Összegezve:
50 évig uralkodott egyetlen király!

Ellenszakasz: gyorsuló ritmus

Albert1437- 14393 év
I. Ulászló1440- 14445 év
V. László1445 -145712 év

Összegezve
Három király uralkodott összesen 20 évig
Átlag uralkodási idő: 6,5 év .

Hatodik szakasz: lassuló ritmus

Hunyadi Mátyás1458 -149032 év
II Ulászló1490- 151626 év

Összegezve:
Két király uralkodott összesen 58 évig
Átlag uralkodási idő: 29 év

Ellenszakasz: gyorsuló ritmus

II. Lajos1516 -152610 év
Zápolya János ( és Ferdinánd)1526- 154014 év

Összegezve:
Két király (ellenkirály) uralkodott összesen 24 évig
Átlagos uralkodási idő: 12 év ,

III. Habsburg királyok kora

Hetedik szakasz: lassuló ritmus
(A Habsburgok uralomra kerülésétől Bocskay szabadságharcáig)

I. Ferdinánd (+ ellenkirály)1526 -156438 év
Rudolf1576 – 160832 év

Összegezve:
Két király uralkodott összesen 70 évig

Átlagos uralkodási idő: 35 év
Nyolcadik szakasz: lassuló ritmus
(Bocskay szabadságharcának leverésétől II. Rákóczi Ferenc szabadságharcáig)

II. Mátyás1608- 161911 év
II. Ferdinánd1619 -163718 év
III. Ferdinánd1637 -165720 év
I.   Lipót1657 -170548 év

Összegezve:
Négy király uralkodott összesen 97 évig
Átlagos uralkodási idő: 24,2 év

Ellenszakasz: gyorsuló ritmus
(A Rákóczi-szabadságharc évei)

I. József1705 – 17116 év

Kilencedik szakasz: lassuló ritmus.
(A Rákóczi-szabadságharc leverésétől Mária Terézia haláláig)

III. Károly1711- 174029 év
Mária Terézia1740 – 178040 év

Összegezve:
Két király uralkodott összesen 69 évig
Átlagos uralkodási idő: 34,5 év

Ellenszakasz: gyorsuló ritmus

II. József1780- 179010 év
II. Lipót1790- 17922 év

Összegezve:
Két király uralkodott összesen 12 évig
Átlagos uralkodási idő: 6 év

Tizedik szakasz: lassuló ritmus
(Az 1848-1849-i szabadságharc kitöréséig)

I. Ferenc1792 -183543 év
V. Ferdinánd1835 -184813 év

Összegezve:
Két király uralkodott összesen 56 évig
Átlagos uralkodási idő: 28 év

Tizenegyedik szakasz: lassú ritmus
(Az 1848-1849-i szabadságharc leverésétől az I. világháborúig)

I. Ferenc József1848 – 191668 év

Vagyis 68 esztendeig uralkodott egyetlen király!

Záró-ellenszakasz: gyorsuló ritmus
(Az I. világháború közepétől a befejezéséig)

IV. Károly1916 – 19182 év

Észrevételek a vázolt szakaszokhoz

Milyen képet fest elénk e számoszlopok mezeje? Elénk dereng-e történetünk ritmusa? S mennyi titkot rejt e váltakozó lüktetés!
Lehetséges, hogy mindez a véletlen összjátéka, s arról van szó csupán, hogy némelyik királyunk rövidebb, a másik hosszabb ideig uralkodott? Végül is valamennyi király nem országolhatott egyazon ideig.
Mindez elképzelhető volna tán, de egy teljes évezreden át érvényesülő tendencia nem lehet véletlen műve.

1./  A ritmusváltozások törvényszerűségének s a mögöttük feszülő hatóerőknek legfőbb bizonysága maga a szakaszosság, a gyorsulások és lassulások szakaszos, csoportos váltakozása, az a tény, hogy – egy- két szabályt erősítő kivételtől eltekintve – a ritmusváltások nem korlátozódnak egy-egy királyra, és nem össze-vissza történnek, de a váltásokban határozott szabályosság figyelhető meg, s ha a ritmusváltás már megtörtént, úgy több hasonló uralkodási időtartamú király követi egymást, mintegy jelezve a már bekövetkezett áramlás erejét.
Kivált a negatív tendenciák felülkerekedését jelző eseményfelpörgések, gyors királycseréknél kimutatható ez. Főleg az Árpád-korban figyelhető meg, hogy királyok egész sora virágzik el egynéhány rövid év alatt.
Ha viszont sikerül a nekiszabadult pörgést valamilyen módon megállítani, illetve lelassítani, úgy egy-két emberöltőre is kiterjedhet a nyugodtabb, lassúbb érverés időszaka.

2./ Nem csekélyebb értékű, s kevésbé meggyőző bizonyság, hogy e ritmusváltások történelmi törésvonalakkal, kataklizmákkal, korszakváltásokkal is összefüggnek. De erre később, a maga helyén térünk ki.

3./ Aki figyelmesen átnézte kimutatásainkat, észrevehette, hogy a szűkebb értelemben vett, néhány évre, évtizedre kiterjedő ritmusváltásokon túl jelentkezik egy másik, tágabb évszázadokat átfogó ritmusváltás is.
E mega-ritmusváltások – jellemző módon – tökéletesen egybeesnek uralkodóházaink cseréjével. Más a ritmusa az Árpád-kornak, más a vegyes-házi királyok korának, és ismét más a Habsburg-háznak.

Különösen kirívó az Árpád-házi és a Habsburg-házi királyok uralkodási időtartama közti ritmus különbség. A Habsburg-éra az évszázadokat átfogó adatok cáfolhatatlan tanúsága szerint ugyanannyi idő alatt csak fele annyi királyt emésztett el, mint az Árpád-kor, míg a “vegyes-házi királyok” amannak csupán a kétharmadát. De a Habsburg-korban más változásokra is felfigyelhetünk. Az öt lassú ritmusú szakaszt nem öt, de mindössze három gyors királycserés szakasz követi.

A rövid, illetve hosszú ideig uralkodó királyok aránya is megfordult. Míg az Árpád-kor 23 királyából csupán 8 uralkodott hosszabb és 15 rövidebb ideig, addig a 16 Habsburg-király közül 12 uralkodási ideje hosszú volt, s csak négy ült rövidebb ideig a trónon. De a kép finomításában s az eltérések kimutatásában még tovább mehetünk. Két rövid uralkodású király, II. Lipót és II. József későn lépett a trónra: II. Lipót 43 éves, II. József 39 éves korában, s ráadásul mindkettőt betegség vitte el; II. Lipótot a “forróláz”, II. Józsefet a tüdőbaj. A harmadik rövid uralkodású Habsburg-királyt pedig a himlő.

E három Habsburg király uralkodási idejének lerövidülésében tehát a jelek szerint sem rejtett külső erők, sem egyéb titkos politikai tényezők nem működtek közre, s így a Habsburg-kor általuk képviselt két közbülső szakasza, mint természetes okok folytán létrejött, a ritmusgyorsulások közül akár ki is iktatható. A még hátralévő harmadik felpörgő ritmusú; gyors királycserés szakasz IV. Károly uralkodásának két éve a Habsburg. birodalom létének záró szakasza. Mindez pedig azt jelenti, hogy a Habsburg-királyok uralkodásának közel négy évszázados korszaka lényegében egyetlen lassú ritmusú szakasznak tekinthető, amelynek hosszú évszázadai alatt hosszú életű királyok uralkodtak.

Határozottan arra utalnak ezek a tények, hogy a fejlett titkos ügynöki hálózattal rendelkező Habsburgoknak sikerült kiküszöbölniük a történelmi események ritmusát felpörgető külső zavaró tényezőket, illetve elhárítaniuk a királygyilkolásokra törő titkos erők tevékenységét. Nem zárhatjuk ki annak eshetőségét sem, hogy magyarországi uralomra kerülésük előtt a nagyhatalmi aspirációktól fűtött és a magyar koronára már régóta sóvárgó Habsburgok századokon át jelentős részesei voltak a hazai eseményeket felgyorsító zavaró tényezőknek, s így később könnyű volt ez ellen védekezniük. Következtetésünket alátámasztani látszik a Habsburg-kor előtt a magyar trónra került két Habsburg-király sorsa.
Módfelett rövid ideig uralkodtak. Albert mindössze két évig (1437-1439), míg a gyermek fővel, alig ötéves korában trónra került V. László tizenhét éves kordban már halott volt.

KIRÁLYTÁBLÁZATOK II.
Miként alakult királyaink száma az egymást követő századokban?

Árpád-házi királyokVegyes-házi királyokHabsburg-házi királyok
számaszámaszáma
XI. sz. 8 királyXIV. sz. 6 királyXVII. sz. 4 király
XII. sz. 8 királyXV. sz.  5 királyXVIII. sz. 4 király
XIII. sz.  7 királyXVI. sz. 6 királyXIX.   sz. 3 király
Századonkénti 8 király6 király4 király

Kilenc évszázad számadatai tudatják: az Árpádok ritmusa a többinél hasonlíthatatlanul gyorsabb volt. Ők váltakoztak legsűrűbben a trónon; számukra vert legsietősebben a történelem szíve. A Habsburgokhoz viszonyítva az Árpád-házi királyok létezése százhúszas iramban száguldott tova. Vajon miért, mi célból és miféle következményekkel?
Ki felelhetne erre? A tüzetes válaszhoz, a mögöttes tények alapos feltárásához több idő s alkalom szükséges. Folytassuk hát tovább a tünetek feltárását, s optimális életkornak a 60 esztendőt véve, nézzük meg, miként alakult királyaink kora.
KIRÁLYTÁBLÁZATOK III.

Királyaink életkor szerinti sorrendje

Árpád-házi királyokVegyes-házi királyokHabsburg háziak
80 életév fölött
Ferenc József   86 év
V. Ferdinánd   82 év
= 0= 0= 2
60 életév  fölött
IV. Béla 64 évZsigmond 69 évI. Ferenc 67 év
I. Lipót   65 év
Mária Terézia 63 év
I. Ferdinánd  61 év
= 1= 1= 4
Optimális életkort (60 évet) megért királyok
Árpád-házi királyokVegyes-házi királyokHabsburg-háziak
II. Ulászló 60 évRudolf 60 év
= 0= 1= 1
C. Optimális életkor előtt elhalt királyok
Árpád-házi királyokVegyes-házi királyokHabsburg-háziak
50 életév fölött
Endre 59 évNagy Lajos 56 évII. Ferdinánd 59 év
Aba Sámuel 54 évRóbert Károly 54 évIII. Károly 55 év
Szent István 52 évSzapolyai János 53 évII. Mátyás 52 év
III. Béla 51 évOttó 51 év
= 4=  4=3
40 életév fölött
Szent László 45 évHunyadi Mátyás 47  évMiksa 49 év
Könyves Kálmán 44 évAlbert 42 évIII.Ferdinánd 49 év
Béla 41 évII. József 49 év
II.  Lipót   45 év
= 3= 2= 4
30 életév fölött
I. Endre 40 évKis Károly 32 évIV. Károly 35 év
III.Endre 36 évI. József 33 év
Salamon   35 v. 36 év
Orseolo Péter 35 év
V.István 33 év
II. László  32 év
II.Béla  31 év
IV. István 31 év
II. Géza   32 év
= 9= 1= 2
30 életév alatt
I. Géza 30 év
Mária 25 év
II. István 30 év
Imre  28 év
IV. László   28 év
= 5= 0= 0
20 életév alatt
 I. Ulászló 20 év
II. Lajos 20 év
Vencel 17 év
V. László 17 év
= 0= 4= 0
10 életév alatt
III. László 5 év
= 1= 0= 0

Mivel feltételezhető, hogy ez a táblázat némelyeket elmélkedésre s netán új kiegészítő elméletek készítésére csábít, útbaigazításul adunk ehhez még néhány támpontot.
Mint megfigyelhettük, 33 évi életkor alatt nem marad egyetlen Habsburg-király sem, míg Árpád-házi királyainknak a fele (11 király) nem érte meg ezt az életkort.
Tán még ennél is többet mond, hogy míg a Habsburg-kor királyainak csaknem a fele túlhaladta vagy megérte az optimális (60 éves) életkort, sőt, ha az optimális kor mesgyéjét súroló II. Ferdinándot is ideszámítjuk, úgy pontosan a fele (16-ból 8 király!) sorolható e szint fölé, addig az Árpádkor kellően adatolható 23 királyából nem kevesebb, mint 22 alatta maradt az optimális életkornak!
Végül nem lesz tán érdektelen egybevetnünk és összesítenünk az optimális életkorhoz viszonyítottan az elmaradt, hiányzó évek számát, természetesen levonva a végeredményből az optimális életkor fölötti éveket.

A hiányzó életévek összesített száma:
Az Árpád-házi királyoknál, együttvéve 518 év!
Vegyes-házi királyainknál, együttvéve 273 év!
A Habsburg-kor királyainál, együttvéve 26 év!
Árpád-házi királyaink életidő vesztesége tehát a Habsburgokénak közel a hússzorosa.
Megdöbbentő adat!
Ha tetszik, ha nem, le kell vonnunk a következtetést: valamilyen ismeretlen erő ilyen óriási életmennyiségtől megfosztatta Árpád-házi királyainkat!
De folytassuk! Aki nyomon van, ne tétovázzon, kövesse a nyomot, amíg meleg, kitapintható, még ha ezredév eltelt is, hogy az első nyomok a történelem talajába nyomódtak. Mert nemcsak ezredéves, de akár több millió éves nyomok is elenyészhetnek az idő újabb rohamai, vagy akár egy rosszul fordított ásó, egy dömper megcsúszó kereke révén.
S a logikai nyomok is éppoly veszendőek és tünékenyek.
Kövessük hát az iménti példát s vetítsük ki királyaink uralkodási időtartam szerinti sorrendjét is, hátha újabb részleteit tisztázhatjuk az elénk táruló képnek.

KIRÁLYTÁBLÁZATOK IV.

Királyaink optimális uralkodási időtartam (30 év) szerinti sorrendje

Árpád- háziakVegyes-háziakHabsburg-háziak
60 év fölött
Ferenc József   68 év
50 és 40 év között
Zsigmond50 év I. Lipót48 év
 I. Ferenc  43 év
40 és 30 év között
Szent István 38 évNagy Lajos 32 évMária Terézia 40 év
IV. Béla 35 évRóbert Károly 34 évI. Ferdinánd 38 év
Hunyadi Mátyás 32 évRudolf 32 év
= 2= 4= 2
Optimális uralkodási időtartam alatt
Árpád-háziakVegyes-háziakHabsburg-háziak
20 és 30 év között
II.Endre 30 évII. Ulászló 26 évIII. Károly 29 év
III. Béla  23 év
Kálmán   21 év
= 3= 1= 1
10 és 20 év között
II. Géza 20 évSzapolyai János 14 évIII. Ferdinánd 20 év
Szent László 18 évAnjou Mária 13 évII. Ferdinánd 18 év
IV. László 18 évV. László 12 évV. Ferdinánd 13 év
II. István 15 évMiksa 12 év
I. Endre 13 évII. Mátyás11 év
III. István   12 év
Salamon   11 év
III. Endre  11 év
= 8= 3= 5
Árpád- háziakVegyes- háziakHabsburg- háziak
10 év alatt
I. Béla 10 évII. Lajos 10 évII. József 10 év
Imre 8  évI. Ulászló 4 évI. József 6 év
Orseolo Péter 3 évVencel 3 évII. Lipót 2 év
Aba Sámuel 3 év.Ottó 2 évIV. Károly 2 év
Orseolo Péter 2 évKis Károly   1 év
I. Béla 3 év
I. Géza 3 év
V. István 2 év
I. László 0,5 év
V. István 0,5 év
III. László 0,5 év
=11=5=4

Töprengtető táblázatok, számadatréteg felvételek ködbesüllyedt történeti múltunk feltáratlan dinamikai-statikai titkos ritmikájáról, földrengés erőviszonyairól. Nem árulkodó, világító adat az például, hogy huszonhárom Árpád-házi királyunk közül csupán kettő haladta meg a trónon az optimális harminc évet? Ez az adat kötetekkel felér: bele van sűrítve egy egész történeti korszak tragédiája. Másfelől lent a mélyrétegekben, a lélegzetvételnyi ideig regnáló Árpád-házi királyoknál annál nagyobb a tömörülés. A huszonhárom király túlnyomó többsége nyolcvan százaléka a húsz évnél is rövidebb uralkodási időt jelző szakaszokban helyezkedik el: Árpád utódainak veszedelmes a magyar trónra ülni.

A Habsburg-korra mindez fordítva áll. Miért? Ki hihet véletlen mesékben? Véletlenek következetes sora három évszázadon át! Véletlenek sora egy ezredéven át? Az Árpád-kor huszonhárom királya összesen 304 évig (997-1301-ig) uralkodott, a Habsburg-kor 16 királya közel négyszáz évig (1526-1918-ig). Miért ez az óriási eltolódás? Hosszú életű királyok hosszú uralkodása, s rövidéletű királyok rövid uralkodása? Testhez mért idők? Háromszáz évig robog a történelem szekere egy irányba (vagy éppen hatszáz évig), aztán négyszáz évig más irányba? Vakon? Önmagától? A történelmi erők vak játékaként, anélkül, hogy bárki megállíthatná vagy eltéríthetné? Ahogy Ady mondta: “Néhány ezer évig tűr az Isten…”? Az okságot, a logikát tagadva, önmagunk tagadnánk.

Grandpierre K. Endre

magyartudat.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás