Az előzetes hivatalos végeredmény szerint Franciaországban az ellenzéki jobboldal a szavazatok 45,91 százalékával megnyerte vasárnap a helyhatósági választások második fordulóját, a kormányzó baloldal 40,57 százalékot, a szélsőjobboldal pedig 6,84 százalékot ért el – közölte a francia belügyminisztérium.
A baloldal eddig 54,5 százalékát irányította annak az összesen 1100 francia városnak, amelyek lakosságszáma meghaladja a kilencezret. Közülük vasárnap 155-öt vesztett el.
A jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) visszahódította a hat évvel ezelőtt elvesztett települések jelentős részét, többek között Roubaix, Reims, Saint-Etienne, Limoges, Angers és Quimper városát.
Jean-Marc Ayrault miniszterelnök a kormányzat vereségeként értékelte az eredményt, amelynek „meg kell hallania az egyértelmű üzenetet”.
Franciaország három legjelentősebb városában nem változtak az erőviszonyok: Párizs és Lyon baloldali, Marseille jobboldali vezetésű maradt. A negyediknek számító Toulouse-nak, amely eddig szocialista irányítású volt, viszont ezentúl jobboldali polgármestere lesz, hasonlóan Limoges-hoz, ahol 1912 óta folyamatosan baloldali volt a városvezető.
A szélsőjobboldali Nemzeti Front (FN) tizenhárom közepes városban adhat polgármestert. Legutóbb 1995-ben szerepelt jól az FN a helyhatósági választásokon, de akkor még csak három dél-franciaországi városnak adhatott polgármestert. Európai viszonylatban a francia szélsőjobboldal helyi szintű beágyazottsága gyenge (a 36 ezer településből csak 596 helységben indított jelöltet), elsősorban a párt előretörésének mértéke jelentős, mégpedig azóta, hogy Marine Le Pen 2011-ben átvette a pártvezetést apjától, a pártalapító Jean-Marie Le Pentől.
Soha ilyen jelentős nem volt még a távolmaradás (38 százalékos) a francia helyhatósági választásokon, ami elemzők szerint az elégedetlenség jele Francois Hollande szocialista államfő politikájával.
Jean-Francois Copé, a legnagyobb francia ellenzéki párt, a jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) főtitkára szerint pártja „hatalmas győzelmet” aratott azzal, hogy visszahódította a hat évvel ezelőtt elvesztett városok jelentős részét a baloldaltól.
Ezzel egy időben Najat Vallaud-Belkacem kormányszóvivő közölte: „Tudomásul vettük, hogy az eredmény kiábrándító számunkra”.
„A választásokat azok jelentős kiábrándultsága döntötte el, akik bizalmat szavaztak nekünk 2012 májusban (az elnökválasztáson) és júniusban (a nemzetgyűlési választásokon) … A választók egyértelmű üzenetet küldtek, amelyet meg kell hallanunk. A felelősség kollektív, vállalom belőle a részem” – fogalmazott később a kormányfő.
A baloldal becsületét csak a főváros – ahol a szocialista Anne Hidalgo eddigi főpolgármester-helyettes a szavazatok 54,5 százalékával győzött -, valamint a szintén szocialista győzelmet elkönyvelhető Avignon tudta megmenteni, ahol az első fordulóban a szélsőjobboldal végzett az élen, s ezért Olivier Py, a nemzetközi színházi fesztivál igazgatója a két forduló között kilátásba helyezte a rendezvény elköltözését.
A baloldali kiábrándultság és a szélsőjobboldali előretörés a francia választók szociális elégedetlenségére utal. A francia sajtó ezért tényként kezeli, hogy a következő napokban a köztársasági elnök át fogja alakítani a kormányt, mielőtt a vereség miatt egymásra mutogatás kezdődne a baloldali politikusok között. Ennek jelei már a két forduló között is megmutatkoztak. Az államfő várhatóan meneszti Jean-Marc Ayrault miniszterelnököt, akinek – hozzá hasonlóan – 20-25 százalék között mozog a népszerűségi mutatója. Utódjaként Manuel Valls belügyminiszter és Laurent Fabius külügyminiszter neve is felmerült.
A helyhatósági választásokon csaknem 45 millió francia és Franciaországban élő európai uniós állampolgár 36 ezer 700 önkormányzat tagjait választhatta meg a következő hat évre. Ez volt az első alkalom Hollande két évvel ezelőtti elnökké választása óta, hogy a franciák a szavazóurnák elé vonultak.
magyartudat.com
