A székelyek lemészárlásának 252. évfordulója – Madéfalvi veszedelem.
Madéfalva, eredeti nevén Amadéfalva, már az 1300-as évektől, békés kis székelyek lakta település volt. A Habsburg önkényuralom azonban feldúlta a település életét. 1764. január 7-én a székely határőrség erőszakos szervezése ellen tiltakozókat az osztrák császári katonaság lemészárolta.
Udvarhely széken falvak sora tagadta meg a katonai összeírást. Gyergyó széken követelték, hogy ne vigyék ki őket az országból és állítsák vissza a régi székely szabadságokat. 1763-ban Mária Terézia ugyan elrendelte, hogy csak önként jelentkezőket vegyenek föl határőrnek, az erőszakos toborzás mégis folytatódott. Akik nem akartak határőrnek állni, az erdőkbe húzódtak. Buccow generális kb. 1300 katonával és 3 ágyúval megrohamozta az ellenszegülő kb. 5 ezer székely madéfalvi (Felcsík) gyülekezőhelyét, és 4 órától 9 óráig tartó mészárlást és rablást hajtott végre. Azokat, akik nem menekültek el és életben maradtak, Talócára, majd a szeredai várba hurcolták. Itt a foglyok, a zsúfolt börtönben még leülni sem tudtak. A halottakat csak másnap vitték ki közülük. A szomszéd falubeliek a hozzátartozóik által el nem vitt 45 halottat Csicsó és Madéfalva között tömegsírba temették.
A vérengzés közvetlen áldozatait 139-re becsülték. A környék kifosztott falvai megteltek sebesültekkel. A vérengzés után a császári tisztek faluról falura jártak és újból összeírták a népet. A Vásárhelyre szólított Maros szék népét ágyúkkal is fölvonult császári katonák feleskették. Az erőszakos esketések sorozata folytatódott: az orbai székieket Zabolán, a sepsi székieket Uzonban kényszerítették eskütételre. A bardóc székiek sem maradtak ki az osztrák hatalomkényszer esketése alól. Egyenruhába préselték a szabad székelyeket, amelynek borsos árát megfizettették velük.
A madéfalvi megmozdulás résztvevőinek letartóztatása besúgó rendszerrel működött. A feljelentő 100 forint jutalomban részesült. A madéfalvi foglyokat 2-3 évre a szeredai várba zárták. Ebben az időben kezdődött meg a székelyek tömeges elvándorlása Bukovinába.
Szárnyai alatt őrzi a hősök emlékét a madéfalvi turulmadár, az ősi, isteni gondviselés és iránymutatás nemzeti jelképe.
Kiket zsarnok önkény bosszus karja ére.
Midőn alkotmányos szabadságod védték,
Szörnyűkép oltá ki sok ártatlan éltét.
De bár elvesztek ők ádáz fegyver alatt,
Emlékök nem vész el, örökre fennmarad.
Mert hű kegyeletben megtartod őseid,
Így él ma emlékök időtlen ideig!
(Balló István gimn. tanár)
1892-ben a csíkszeredai származású Tamás József építészmérnök ingyen felajánlotta az emlékmű terveinek elkészítését. 1898. május 10-én tették le az emlékmű alapkövét, és az év végére már a turulmadár is felkerült a csúcsára. Tamás József terveit Szász István építész kivitelezte, a turulmadarat pedig Köllő Miklós (1861–1900) gyergyócsomafalvi születésű szobrász mintázta meg.
magyartudat.com
Ausztriából a saját népe elzavarta a Monarchia bukása után az uralkodóházat, nem népszerűek most sem, pedig Ausztria nagy haszonélvezője volt szipolyozták a kisebb népeket ebben sajnos a „magyar” akkori elit is vígan részt vett. bizonyára ezért van magyarellenesség sok helyen.Nosztalgiával, hasra esve fogadja a mai elit a Habsburg utódokat. A muszlim Horthy unokáról nagy a csen bizonyos körökben.
Nagy a csend elnéztem bocsánat!
az unokáról kérem bôvebben ha lehet.köszi
Nem sok,mindössze a muszlim vallásra tért át a fiatalember.
74 ÉVES rájött az Ő útja a muzulmán út. Jó hazafias nevelést kaphatott..
Ezt csinálják most is, csak más formában. Besúgó rendszer, rágalmazás, aljasság. Miért változnának?
Nem minden magyar követi ezt a vallást.Amúgy az iszlám most tart ott ahol a keresztények a reformáció annnak idején.