200 millió forint fölötti perértékű, több mint 30 szerződést megtámadó per tárgyalása kezdődik hétfőn reggel a Fővárosi Törvényszéken. A jogi eljárást az AXERMIX csoport indította, amely egy független, civilekből álló szerveződés. Eddig összesen öt pertársaságot indítottak az AXA, kettőt az ERSTE bank ellen. Az AXA-s pertársaságok összesen 100 szerződést támadnak meg, összes perértékük pedig átlépte az egymilliárd forintot.
Milliárdos érték
A pertársaság tagjai a jogi út előtt és mellett a magyar fogyasztóvédelmi hatóságoknál is próbáltak eljárni. Ám a csaknem félezer, a PSZÁF-hoz benyújtott, devizahitelezéssel kapcsolatos panaszt elutasították, arra hivatkozva, hogy ezek nem tartoznak a felügyelet hatáskörébe.
A pertársaság több mint 150 tagja hivatalos panasszal fordult a belga pénzügyi felügyelet felé is, tekintettel arra, hogy az AXA Bank a belga székhelyű AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepeként működik. A per érdekessége, hogy mivel az AXA Bank fióktelep, a perben az alperes maga az anyabank, a belga AXA Bank Europe SA.
A pertársaság célja a megtámadott devizahitelekre a semmisség kimondása. A jogi képviseletet Dr. Bense László Erik ügyvéd látja el, aki a vörösiszap károsultakat is képviselte.
Családok az összeomlás határán
Magyarországon a devizahitelezés miatt mára közel 170 ezer család került a pénzügyi összeomlás szélére.
Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa nemrég kezdeményezte, hogy 45 nappal hosszabbítsák meg a március 1-jén lejáró kilakoltatási moratóriumot, emellett javasolta, hogy a határidő, a tárgyalások menetétől függően, közös szándékkal további 45 nappal hosszabbítható legyen. A kormány elfogadta a javaslatot, a kezdeményezést hétfői ülésén hagyhatja jóvá a Parlament.
A pénzügyi jogok biztosa korábban többoldalú tárgyalássorozatot kezdeményezett a devizahitelesek problémájának rendezéséről, ennek első fordulóján már túl vannak a kormány, a Magyar Bankszövetség és a devizahiteleseket képviselői. Doubravszky szerint azt kell tisztázni, hogy a bankok devizahitelt vagy devizához kötött forinthitelt adtak ügyfeleiknek, hiszen a kettő között óriási különbség van. Mint mondta, ha bebizonyosodik, hogy Magyarországon utóbbit adták a bankok, akkor számos, az adósok által az elmúlt években kifizetett plusz költséget csak a bankok extraprofitjának lehet tekinteni. Doubravszky szerint ha a felek megegyeznek abban, hogy a hitelek devizához kötött forintkölcsönök voltak, akkor tágabb lenne a szóba jöhető megoldások köre.
Doubravszky korábban arról is beszélt, legalább 100 ezer család van Magyarországon, amelyek 90 napnál hosszabb ideje nem tudják fizetni a devizahiteleik után a törlesztőrészleteiket, esetükben már nagyon nagy probléma áll fenn, és még ebben az évben megoldást kell keresni számukra. „Ezek az adósok már az utolsó tartalékukat is felélték” – mondta a pénzügyi jogok biztosa.
hetivalasz.hu/magyartudat.com
