„Hivatalos nyelv lett a magyar Beregszászon” – a kárpátaljai magyarság áltatása

 

 

 

 

 

 

 

 

Hivatalosan is használható regionális nyelv lett a magyar Beregszászon, miután a városi tanács (közgyűlés) képviselőinek többsége pénteken megszavazta a nemrég elfogadott „kisebbségbarát” ukrán nyelvtörvény helyi szintű alkalmazására vonatkozó határozatot -adja hírül az ukrán sajtó és a magyar lakájmédia Kárpátalján. A valóság azonban egészen más. Az ukrán parlament az októberi törvényhozási választásokat követően csak az orosz kisebbség számára kívánja a nyelvtörvényt alkalmazni a máris látható jelek szerint.

Gajdos István polgármester, az UMDSZ elnöke

Beregszászon nyelvtörvényben biztosított nyelvhasználati jogok megvalósítására vonatkozó indítványt Gajdos István, Beregszász polgármestere, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke terjesztette a tanács elé. Az ülésen megjelent 34 képviselő közül 19 szavazta meg a magyar regionális nyelvként történő helyi alkalmazását – adta hírül a zakarpattya.net.ua kárpátaljai hírportál. A tanácsülést követően Gajdos István a sajtónak nyilatkozva elmondta: Beregszászon a nyelvtörvény rendelkezéseit fokozatosan vezetik be, a jogszabály teljes körű alkalmazása másfél-két év múlva lesz lehetséges, mivel több mint harminc törvényt és jogszabályt kell módosítani annak érdekében, hogy a kisebbségek akadálytalanul élhessenek vele.
Hozzátette: a városban első lépésként a hivatalos nyomtatványokat, űrlapokat, pecséteket, feliratokat készítik el két nyelven, vagyis az ukrán mellett magyarul is. Két nyelven készülnek a jövőben az utcai jelzőtáblák, feliratok, sőt a reklámok is. A beregszászi állami és helyi önkormányzati hivatalokban a megüresedő álláshelyekre igyekeznek olyan tisztviselőket felvenni, akik magyarul is beszélnek. Gajdos István közölte: a városi tanács nyelvtörvénnyel kapcsolatos döntése kötelező érvényű valamennyi beregszászi intézményre és vállalatra.

Minderre azt követően kerül sor, hogy Mihajlo Csecsetov, a PR – a kormányzó Régiók Pártja – parlamenti frakcióvezető-helyettese pár nappal korábban kijelentette: „ nem látják szükségét a regionális nyelvi státus megadásának az oroszon kívül egyetlen nemzetiségi kisebbség nyelvének sem, mivel azokat csak elenyészően kevesen beszélik az országban. Azután Mihajlo Ohendovszkij, a Központi Választási Bizottság (CVK) tagja közölte minap, hogy a CVK nem szándékozik szavazólapokat nyomtatni a nemzetiségi kisebbségek nyelvén, így magyarul sem, ami immár egyértelműen arra vallott, hogy Kijevben semmi sem változott a nemzetiségi kisebbségekhez való viszonyulás tekintetében” – idézi a a karpatalja.ma.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a Régiók Pártjának kárpátaljai helyi szövetségese igyekszik nem tudomást venni a nyelvtörvény alkalmazását kísérő nyugtalanító jelekről. „2010 óta a kárpátaljai magyarságnak nem kell attól tartania, hogy korlátozzák oktatási rendszerét, a nemrég hatályba lépett új nyelvtörvény révén pedig komoly lehetőségek nyílnak a közösség előtt. Kárpátalján például megyei szinten, több járásban és városban, valamint számos községben a magyar nyelv megkapta a regionális státust” – jelentette ki még mintegy két héttel ezelőtt is Gajdos István, az UMDSZ elnöke a Kárpáti Igaz Szó (KISZó) online változatának tudósítása szerint a Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulásának fórumán Beregszászban.

Pedig most már hivatalos formában is megerősítést nyert: Kárpátalján legfeljebb az orosz válhat második hivatalos nyelvvé.

Múlt csütörtökön azonban a helyi hatalom végre tiszta vizet öntött a pohárba: Volodimir Zakurenij, a Kárpátaljai Megyei Tanács ügyvezető elnöke sajtóértesülések szerint írásba adta, hogy a megyei önkormányzat nem nyilváníthatja a magyart regionális nyelvvé. A tanácsi vezető ezzel Hennagyij Moszkal parlamenti képviselő levelére válaszolt, aki javasolta, hogy a megyei tanács vitassa meg a regionális státus megadását a magyar nyelvnek.

A válaszlevél szerint a helyi önkormányzatokra és az állami nyelvpolitika alapjaira vonatkozó törvények „vagy bármilyen más hatályos normatív jogi dokumentum nem irányoz elő olyan hatáskört a megyei tanácsnak, hogy regionális státust biztosítson egy bizonyos nyelvnek”.

„Ez azután nem jogosítja fel a Kárpátaljai Megyei Tanácsot arra, hogy foglalkozzék a regionális státusnak a magyar nyelv számára történő biztosításának kérdésével, a közigazgatásban és a dokumentáció terén való használatának garanciájával” – teszi hozzá a megyei tanács ügyvezető elnöke az ua-reporter.com tájékoztatása szerint.

Az esetről beszámoló ellenzéki sajtó természetesen nem mulasztotta el, hogy emlékeztessen: Volodimir Zakurenij a PR kárpátaljai megyei kampányfőnöke, annak a pártnak az egyik regionális vezetője tehát, amely az új nyelvtörvényt elfogadtatta a parlamentben. Azt is hozzáteszik, hogy más megyékben, ahol a PR többséget alkot az önkormányzatban, az orosz nyelvnek megadták a regionális státust. (Tegyük hozzá: Odessza megyében, de másutt sem okozott gondot a tanácsoknak a hatáskör állítólagos hiánya.)

Az üggyel összefüggésben a kárpátaljai média felidézi, hogy Moszkal korábban kijelentette: „Az elnök adminisztrációja nem nyilvános utasításokat küldött szét a megyei tanácsoknak azzal a követeléssel, hogy az orosz kivételével ne bocsássák napirendre a (regionális) státus biztosításának kérdését a nemzetiségi kisebbségek nyelvei számára.”

Fontos e tekintetben az a Kommerszant Ukraina birtokába került dokumentum is, melyet minap készített el az a testület, amelynek célja a nyelvtörvény utólagos tökéletesítése, felülvizsgálata az államfő megbízásából, s amely gyakorlatilag átírja a nyelvtörvényt. Az új törvénytervezet rendelkezései nem irányoznak elő a nemzetiségi kisebbségi nyelvek számára regionális státust, csupán intézkedések lennének javasolhatók a védelmükre helyben, azokban az esetekben, amikor egy régió lakóinak legalább 30 százaléka az adott nyelvet beszéli. (Mint ismeretes, a jelenlegi törvény ott teszi lehetővé egy kisebbség nyelvének a regionális státus elnyerését, ahol az azt beszélők lakosságon belüli aránya eléri a 10 százalékot.) A végleges döntés meghozatala a kisebbségi nyelvek támogatásáról és védelméről a parlament hatáskörébe tartozna. A tömegtájékoztatásban a dokumentum a napi sugárzási időből az államnyelv, az ukrán számára 75 százalékos kvótát írányozna elő (szemben a jelenlegi 25 százalékkal).

MTI/karpatalja.ma/erdely.ma/magyartudat.com

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás