Hogyan döntötte meg Clinton Milosevic hatalmát? címmel ismertetett olyan, eddig titkos amerikai dokumentumokat a Vecernje Novosti című szerb napilap, amelyek Bill Clinton volt amerikai elnöknek Slobodan Milosevic egykori jugoszláv diktátor megdöntésére vonatkozó stratégiáját is tartalmazzák.
usa-milosevic-ellenAz újság azt írta, hogy Clinton 1999 júliusában az úgynevezett Délkelet-európai Stabilitási Paktum szarajevói csúcstalálkozóján kijelentette, 12 millió dollárral segíti majd a szerbiai ellenzéki mozgalmat. Ezt az összeget a Milosevic elleni kampányt folytató pártoknak, nem kormányzati szerveknek, szakszervezeteknek, független médiáknak és egyetemista egyesületnek szánták annak érdekében, hogy egységesítsék az ellenzéket, és megdöntsék az akkori jugoszláv elnök hatalmát.
A Vecernje Novosti szerint egy másik dokumentum – a Szerbia körüli gyűrű című – azokat a rádióadókat ismerteti, amelyeket a Szerbiával szomszédos országokban helyezett el, illetve vett át az Egyesült Államok azért, hogy a szerb állami média üzeneteinek hatását csökkentse, illetve más nézőpontot közvetítsen az akkoriban nehéz helyzetben lévő szerb lakosság számára.
Az iratokból kiderült: az amerikai diplomaták mindent megtettek annak érdekében is, hogy az országgal szembeni szankciókat szigorítsák, illetve a szerb gazdaságot teljesen kimerítsék.
A NATO 1999. március 24-én indított légicsapás-sorozatot Jugoszlávia ellen. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének akkori 19 tagországa azt követően támadta meg a nyugat-balkáni országot, hogy kudarcba fulladtak a tárgyalások Koszovóval kapcsolatban. A 78 napig tartó hadművelet legfőbb célja az volt, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát Koszovóban, ahol a szerbek súlyos etnikai tisztogatást kezdtek a tartomány albán lakossága körében. A bombázás azonban nem tudta megdönteni Milosevic hatalmát, erre csak az ellenzéki tüntetések után, 2000. október 5-én került sor.
A most ismertetett dokumentumokat egyébként az Egyesült Államok nemzeti archívuma és a Little Rock-i elnöki könyvtár hozta nyilvánosságra egy 1978-ban elfogadott törvény értelmében, amely szerint 12 évvel az elnök leköszönése után elérhetővé válnak a bizalmas fehér házi iratok. Az 1993-2001-es időszakot, Clinton elnökségének idejét érintő dokumentumokat a közelmúltban kezdték közzétenni. Ronald Reagan és George Bush után Bill Clinton a harmadik elnök, akinek dokumentumait nyilvánosságra hozták.

magyartudat.com

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás