Hogyan döntötte meg Clinton Milosevic hatalmát? címmel ismertetett olyan, eddig titkos amerikai dokumentumokat a Vecernje Novosti című szerb napilap, amelyek Bill Clinton volt amerikai elnöknek Slobodan Milosevic egykori jugoszláv diktátor megdöntésére vonatkozó stratégiáját is tartalmazzák.
Az újság azt írta, hogy Clinton 1999 júliusában az úgynevezett Délkelet-európai Stabilitási Paktum szarajevói csúcstalálkozóján kijelentette, 12 millió dollárral segíti majd a szerbiai ellenzéki mozgalmat. Ezt az összeget a Milosevic elleni kampányt folytató pártoknak, nem kormányzati szerveknek, szakszervezeteknek, független médiáknak és egyetemista egyesületnek szánták annak érdekében, hogy egységesítsék az ellenzéket, és megdöntsék az akkori jugoszláv elnök hatalmát.
A Vecernje Novosti szerint egy másik dokumentum – a Szerbia körüli gyűrű című – azokat a rádióadókat ismerteti, amelyeket a Szerbiával szomszédos országokban helyezett el, illetve vett át az Egyesült Államok azért, hogy a szerb állami média üzeneteinek hatását csökkentse, illetve más nézőpontot közvetítsen az akkoriban nehéz helyzetben lévő szerb lakosság számára.
Az iratokból kiderült: az amerikai diplomaták mindent megtettek annak érdekében is, hogy az országgal szembeni szankciókat szigorítsák, illetve a szerb gazdaságot teljesen kimerítsék.
A NATO 1999. március 24-én indított légicsapás-sorozatot Jugoszlávia ellen. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének akkori 19 tagországa azt követően támadta meg a nyugat-balkáni országot, hogy kudarcba fulladtak a tárgyalások Koszovóval kapcsolatban. A 78 napig tartó hadművelet legfőbb célja az volt, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát Koszovóban, ahol a szerbek súlyos etnikai tisztogatást kezdtek a tartomány albán lakossága körében. A bombázás azonban nem tudta megdönteni Milosevic hatalmát, erre csak az ellenzéki tüntetések után, 2000. október 5-én került sor.
A most ismertetett dokumentumokat egyébként az Egyesült Államok nemzeti archívuma és a Little Rock-i elnöki könyvtár hozta nyilvánosságra egy 1978-ban elfogadott törvény értelmében, amely szerint 12 évvel az elnök leköszönése után elérhetővé válnak a bizalmas fehér házi iratok. Az 1993-2001-es időszakot, Clinton elnökségének idejét érintő dokumentumokat a közelmúltban kezdték közzétenni. Ronald Reagan és George Bush után Bill Clinton a harmadik elnök, akinek dokumentumait nyilvánosságra hozták.
magyartudat.com
