2024.04.25.

7 thoughts on “Hogyan kényszerültünk a II. világháborúba?

  1. Sok a „ha” … Mi lett volna ha ? 1550 -ben Magyarország 3 részre szakadt máig.
    De ne menjünk messzire.
    Ha a Clerk bizottság nem Horthyt választja a trianoni bábkormányhoz,
    ha Horthy nem tereli be a magyar fasizmust kormányszintre,
    ha semleges marad, nincs hitlerbarátság, nincs hadüzenet, nincs Don-kanyar,
    nincs magyar – magyar (zsidó) megkülönböztetés, üldözés, kilakoltatás,
    vagonok-koncentrációs tábor, majd a szálasi-nyilas mészárlás-terroristák.
    Igy is idekeveredett volna a második vh frontja valószínüleg, de JÓVAL
    kevesebb magyar állampolgár lett volna áldozat.
    Ez már történelem, ez van.

    A lengyelek viszont egyszerre harcoltak a náci németek és a kommunista oroszok
    ellen, amit a Szövetségesek hagytak, hiszen már megegyeztek Sztálinnal, hogy
    fél Europa szovjet csatlós lesz.
    Velünk ez a művelet gyerekjáték volt, hiszen a magyarok a fasiszták oldalán voltak.

    1. „”Velünk ez a művelet gyerekjáték volt, hiszen a magyarok a fasiszták oldalán voltak””
      Ez igaz, létezett a magyar fasizmus 1920 – 1945 között, de nem voltunk
      „utolsó csatlósok” amit a másik ellenségünk a szovjet akasztott ránk butuska ürügyül,
      hiszen a náci németek megszálltak minket 1945.03.19 -én miután megtudták,
      hogy elegünk van belőlük. „Csatlóst” nem szokás megszállni.
      A diktatúrák mindig keresnek valami ürügyet a népek leigázásához.

      1. Sajtóhiba, javítás:
        a náci német megszállás dátuma: 1944.03.19
        (45 -ben már a szovjet megszállóink diktáltak)

  2. A körkörös irigységből fakadó gyűlölet kíséri hosszú ideje a Magyarok sorsát. Mindehhez „ügyes” zsarolással (elszakított területek részbeni visszaadása, majd visszavétele, a német-osztrák közös múlt stb.) sok mindent el tudtak érni, mint ahogy ma is azt teszik.

  3. Egy visszaemlékezésben olvastam, hogy Horthyt egy kártyaparti közepén érte a hír a II. vh kitöréséről. Elégedetlenül felkiáltott: – A szárazföldi hatalmak nem győzhetnek a tengeri hatalmakkal szemben! Tehát a sorsunk már előre világos volt a vezetők számára.

    A rendszerváltás után csak Kéri Kálmán volt az egyetlen tiszt, aki a vezérkarból életben maradt. Egy tv interjúban elmondta, hogy a vezérkar tisztában volt Sztálin azon követelésével, – amit Molotov közölt Ribbentropp-pal, – hogy a Szovjetunió a Finnországtól Görögországig húzódó sávban lévő országokat befolyásolási övezetként követeli a maga számára. A kérdés tehát csak annyi volt, hogy önként megadjuk magunkat, vagy sem. Tudni kell, hogy a politikai vezetés és a katonság is a Szent Koronára esküdött azzal a fogadalommal, hogy az országot még saját élete árán is megvédi. Sajnos 70 év nem volt elegendő, hogy ezek a tények bekerüljenek a mai köztudatba.

  4. Kádár Gyula : A Ludovikától Sopronkőhidáig

    El kell olvasni.
    A szoc rendszer nagy büszkesége volt ez a könyv, „hogy lám ezt is kiadtuk”,
    persze Aczél György beletenyerelt a maga tahó cenzor stílusával,
    de ezeket kikerülve egy akkori hiteles történelem olyantól, aki alaposan
    benne volt és kiváló író is egyben. Kádár Gyulát (nem János)
    először a nácik vitték el, majd a Szövetségesek, utána rákosiék,
    végül egy orosz „átnevelő” táborból engedték haza 10 év után.

  5. Horthyt azért rakták a fejünk fölé az angol ellenségünk, 1920 Antant, hogy ezzel is megerősítsék
    a bűnös trianoni döntést, hogy lám „a magyarok fasiszták, hülyék, na ugye” ..
    valamint hivatalosan is aláíratja végre valaki a Versailles – Trianoni „szerződést” magyar részről.
    1938 -ban húzta be Horthy hazánkat a hitleri háborúba (Yugosz.), Teleki ezért lett öngyilkos.
    Horthy védnöksége alatt osztották meg a magyarokat vallás-hit- szerinti törvényekkel példátlanul.
    A magyar hatóság elöl járt a nácik kiszolgálásában alaposan.
    Ebben ugyan nem voltunk egyedül, talán csak a francia rendőrség volt passzív a nácik felé.
    Valamint egy kis ismétlés magunkról: a magyarok szláv, zsidó és német emberek leszármazottjai,
    pár év múlva lassan már lesznek afrikai, indokínai „őseink” is.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az anonim látogatóazonosító (cookie, süti) egy olyan egyedi - azonosításra, illetve profilinformációk tárolására alkalmas - informatikai jelsorozat, melyet a szolgáltatók a látogatók számítógépére helyeznek el. Fontos tudni, hogy az ilyen jelsorozat önmagában semmilyen módon nem képes a látogatót azonosítani, csak a látogató gépének felismerésére alkalmas. Név, e-mail cím vagy bármilyen más személyes információ megadása nem szükséges, hiszen az ilyen megoldások alkalmazásakor a látogatótól a szolgáltató nem is kér adatot, az adatcsere voltaképpen gépek között történik meg. Az internet világában a személyhez kötődő információkat, a testreszabott kiszolgálást csak akkor lehet biztosítani, ha a szolgáltatók egyedileg azonosítani tudják ügyfeleik szokásait, igényeit. Az anonim azonosítók személyes adatbázissal nem kerülnek összekapcsolásra. A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás